Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte az azeri kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb...

Egy friss, a „kisembernek” kedvező bírósági ítélet után ismét felvetődött a kérdés, hogy mi lesz a még a Brezsnyev-érában kibocsátott kötvényekkel, amelyekre visszafizetési garanciát vállalt a Szovjetunió felbomlása után az orosz állam.

Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna török közvetítéssel. A Figyelő információi szerint a kormány hasonló kötvényeladással próbálkozott Szaúd-Arábiában és az Emírségekben, sikertelenül.

A jegybank jelentése szerint a bankok nagyobb mértékben fektettek be a kéthetes MNB-kötvényekbe, míg az egynapos betétek száma csökkent.

Kétszeres túljegyzés mellett a meghirdetett 45 milliárdos összegben adott el három hónap múlva lejáró diszkontkincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ. A korábbi hozamok többségénél sikerült lejjebb menni.

Nincs új a nap alatt. Az ötlet, hogy a magyar állam külföldön helyi valutában adósodjon el, nem tekinthető a szokványos üzleti módszereket kérkedően figyelmen kívül hagyó Orbán-kormányzat különleges megoldásának. Igaz, eddig jobbára nemzetközi intézményi befektetők, többnyire nagybankok és nagyvállalatok vállalkoztak ilyesmire, s nyilván jól megnézték, hol. Hogy bőséges, átlátható, jogilag szabályozott piacra lépnek-e be. Az euró bevezetése előtt például sokat emlegették a matador kötvényeket, amikor cégek spanyol pesetában bocsátottak ki értékpapírokat.

– Egyszerűen nevetséges, ha túlzásba akarok esni, azt mondom, a két piacról 100-100 millió euró értékű forrást be lehet vonni, de ennél többet biztos nem, miközben milliárdos nagyságrendű kötvénykibocsátásokra lenne szükség – mondta lapunknak egy, a pénzügyi szakmában ismert, nemzetközi kibocsátásokban tapasztalatot szerzett bankvezér arra a hírre, hogy a magyar kormány Törökországban és Azerbajdzsánban tervez kötvénykibocsátást, melynek az előkészületei állítólag már meg is kezdődtek.

Ötszázmilliárd forint keretösszegű, 2012–2013-ra szóló kötvényprogramot indított el az OTP Bank Nyrt. – közölte a pénzintézet pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Törökországban és Azerbajdzsánban tervez, a helyi devizákban, lírában, illetve manatban jegyzett kötvénykibocsátást az Államadósság Kezelő Központ. Elemzők szerint az elképzelés érthetetlen és kockázatos.

Az állam a kormányablakokat és az okmányirodákat is bevonná az államkötvények forgalmazásába, mivel a betétekért a bankokkal vívott küzdelmében a 19 megyei fiók egyelőre kevésnek bizonyul - írta a Magyar Nemzet.

Az európai pénzügyminisztérium megteremtése felé visz a péntek reggeli megállapodás. Róma és Madrid is segítséget kap, hogy csökkenjen a pénzpiacok rájuk nehezedő nyomása, így végül hozzájárultak a 120 milliárd eurós növekedési csomag elfogadásához.

A jövő évi költségvetési tervezet szerint komoly erőket kívánnak megmozgatni annak érdekében, hogy növeljék a hazai lakosság körében az államkötvények vásárlási hajlandóságát. E mellett a devizakötvény kibocsátásra is kitér, ami 5,1 milliárd euró lesz.

Az egyéves lejáratú olasz állampapírok hozama 3,97 százalékon féléves csúcsot döntött szerdán, a befektetők közül egyre többen tartják elképzelhetőnek, hogy Itália nem tudja majd finanszírozni államadósságát.

A jegybanktörvény ügyében még fennálló nyitott kérdések ellenére a jövő hónapban várhatóan megkezdődnek a hivatalos tárgyalások a Magyarországnak összeállítandó új IMF/EU-csomagról - közölték budapesti értesüléseikre hivatkozva kedden londoni felzárkózó piaci elemzők.

Pleschinger Gyula szerint már június elején, akár az európai pénzügyminiszterek június 22-i értekezlete (Ecofin) előtt megkezdődhetnek a hiteltárgyalások Magyarország és az IMF, illetve az EU között.

A Krómer Péter–Mészáros Ádám páros nyerte el a Budapesti Corvinus Egyetem és az Equilor Befektetési Zrt. egymillió forint összdíjazású „A magyar tőzsde jövője” című verseny fődíját. A győztesek a hazai vállalatok finanszírozási lehetőségeiről értekeztek dolgozatukban.

Emelkedtek a befektetőknek fizetendő hozamok az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mai államkötvény-árverésén, ami a hazánkkal szembeni bizalom mérséklődéséről tanúskodik. Ugyanakkor az ÁKK a meghirdetettnél több papírt adott el.

Fellélegezhetnek a kötvényügyleteikből veszteséggel kiszállt önkormányzatok: egy akár precedensértékűnek tekinthető hevesi feljelentés nyomán kiderült, hogy nem tekinthető bűncselekménynek, ha egy település tanácsadó cégen keresztül kötött banki ügyletekkel próbál meg minél magasabb hozamot elérni, akkor sem, ha az árfolyammozgások miatt alkalmasint milliókat buknak a kockázatos befektetéssel.

„A következő hónapokban a növekedési kilátásokról érkező kedvezőtlen hírek hatására növekedhet a bizonytalanság, ami a részvénypiacon korrekciót indíthat el, a befektetők pedig a biztonságosabb befektetések felé fordulhatnak. A növekvő kockázatok miatt elsősorban az óvatosabb – pénzpiaci, valamint tőke- és hozamvédett – befektetéseket ajánljuk” – javasolja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

További magyar kötvényeket vásárolt a Franklin Templeton Investments. A kockázati befektető azért szereti a magyar papírokat, mert mások utálják.