Ma nyílt meg a Bartókot és korát bemutató kiállítás a Musée d’ Orsay-ban. A magyar újító képzőművészek nagy része megjárta Párizst, most műveikkel tértek vissza. Berény Róbert híres Bartók-képe lehetett volna az egyik fődarab, de a zeneszerző Amerikában élő örököse nem engedélyezte a kiállítását.

Az Európában első ízben kiállító Mijaszako Maszaaki kortárs japán festőművész alkotásait mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) pénteken nyílt tárlata.

A Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) került a Műcsarnok tulajdonjoga, miután a parlament hétfőn este megszavazta az erre vonatkozó, hónapok óta altatott törvénymódosítást. A javaslatot tavaly év végén nyújtotta be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az Országgyűlés március elején döntött a módosító indítványokról, a zárószavazás viszont azóta váratott magára, ami többekben azt a reményt keltette, hogy a kormányzat esetleg meggondolta magát.

Mindketten állították már ki festményeiket a Közel-Keleten, mindketten vonzódnak az emberi hús és a csupasz bőr látványához. Mindketten képzőművészek. A Verebics nővérek, Kati (balra) és Ági (jobbra) mégis végtelenül különböznek egymástól.

– Magyarországon kuriózumnak számít a kisállatportrék készítése, nem csoda hát, hogy ezen a területen egyelőre nem hazai, hanem elsősorban nyugat-európai piacra dolgozom. Ott ennek komoly hagyománya van, igaz, maga a tematika nálam sem új keletű: sokszor használtam motívumként állatokat, persze ezen belül az efféle kutya-macska ábrázolások készítése számomra is speciális feladat – mondja Debrecen egyik legismertebb festőművésze, Potyók Tamás, miközben a műtermében kiskutyát rajzol ceruzával bambuszpapírra.

Van, aki irtózik még a gondolattól is, hogy kétszázötvenezer házilégy dongja körül, de egy Los Angeles-i képzőművész, John Knuth nem kártevőket lát az állatokban. Sokkal inkább alkotótársként tekint rájuk: velük együtt fest. Mint mondja, cukorból, vízből és festékből álló keverékkel eteti a rovarokat, amelyek színes foltokat, pöttyöket hagynak a festővásznon.

Kis, kinyitható széket kapunk a jegy mellé, így járjuk majd be a háromórás est alatt a Szépművészeti termeit. Úgy visszük magunk után, akár a csiga a házát, és a lassan kialakuló pavlovi reflex parancsára azonnal tábort verünk ott, ahol színészt látunk. Kell is az eszköz, mert a szellős termekben most nemcsak a képzőművészet uralkodik, hanem a színház és az irodalom is.

Zsigmond Attila huszáros alakját az országos közvélemény ugyan mint parlamenti képviselőét ismerhette meg, de politikusi működése előtt, alatt és után is ő vezette a főváros kortárs képzőművészeti műhelyét, a Budapest Galériát, harmincnégy éven át.

A Mexikói Nagykövetség és Julio Carrasco Bretón mexikói festőművész felajánlásával mostantól a Keleti pályaudvari metróállomást díszíti "A mexikói textil kézművesek képzeletvilága" című köztéri alkotás, amelyet a művész idén februárban a Budapesti Történeti Múzeum Budapest Galériájában tartott kiállítása keretében Budapest városának adományozott.

Csaknem 60 kortárs művész mintegy 20 helyszínen várja az érdeklődőket a Nyitott Műtermek Délutánján vasárnap Budapesten.

Korda György szerint nem árt, ha egy énekes tud énekelni, Csurka Eszter képzőművész pedig filmet készített egy pohár kefirről, és néha húszméteres haja nő. A pókerben lehet blöffölni. De vajon a kortárs művészetben lehet-e?

A Kossuth-díjas Csík Zenekar koncertjével és Kemény Judit képzőművész életmű-kiállításával nyílik az akadémiai évad csütörtökön a Római Magyar Akadémián.

A Dózsa György úti metróállomás átadásakor, 1984-ben az illetékesek ragaszkodtak hozzá, hogy Szász Endre Dózsa című kerámiakompozíciójának két hatalmas táblája odakerüljön a peron falára. Hiába mondta a művész, hogy nem igazán jó nekik a hely, mert nagy a rezgés, és hogy tegyék egy szinttel feljebb, az aluljáróba, ahol mégiscsak rendes kőfalra kerülhet, és nem egy fém függönyfalra ragasztják fel.

Ördög Noémivel – művésznevén Naomi Devillel –, az új festőgeneráció ígéretes tagjával és Kóbor Jánossal, az Omega együttes frontemberével beszélgettünk zulu dobosokról, rocker pópáról és arról, hogy létezik-e török ördög. Páros interjú

Nem talál kötelező Tornyaikat, indulatos parasztokat, sovány lovakat és gémeskutakat a látogató a Reök-palotában.

A Budapest Galéria kiállítóhelye és központja a Szabadsajtó útról a korábban CET-néven szereplő Duna-parti komplexumba, a Bálna épületébe költözik. A volt Közraktáraknál hamarosan megnyíló épületegyüttesben a kiállítóhely lesz az egyik fő kulturális attrakció a kereskedelmi funkciók, például a használtcikk-­piac vagy a biopiac mellett.

Carcaliu néhány napja valóságos búcsújáró helye a nemzetközi sajtónak. Nem is csoda, hiszen a kelet-romániai Tulcea megyében található, többségében lipovánok által lakott település éppen bevonul a művészettörténelembe.

A Csíkszeredán született, ám anyai nagyszülei révén a somogyi megyeszékhelyhez is kötődő, majd a halála előtt évtizedben a Kaposvárhoz közeli Várdán élő művész tiszteletére a város önkormányzata és a Kaposvárért Közalapítvány állíttatta az emléktáblát, amelyet Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész készített.

Szávoszt Katalin kétezer-ötben megalkotta bronzból a Madarak házát. A hegyes, csúcsos három kúp drótvékony lábakon állt, testük érdes-sorjás, lyuggatott volt, a katalógus tanúsága szerint hadviseltségüknek nem volt köze a Királyi családhoz. Holott az egyazon évben készült kerámiakompozíció lényege sem más, mint perforált kúpok együttese. Igaz, a testek felülete itt, a Szabad sajtó úton egyenletes-megnyugtató, a lyukacsokban rendszer látszik, nem kvázi-golyótépettek, és teret kínálnak játékos-ironikus képzeteknek.

Bortnyik Új Ádámja lebeg jókora molinóra másolva a római Galleria Nazionale d’Arte Moderna et Contemporanea, vagyis a modern és kortárs művészetek múzeuma oszlopai között, hirdetvén, hogy itt vendégeskedik szeptember elejéig a XX. század eleji magyar piktúra. A római múzeumban egyébként az 1800 utáni olasz és nemzetközi képzőművészet jeles darabjait mutatják be. Ehhez kapcsolódik most kísérőkiállításként A modernitás ideje – Modern magyar festészet 1905–1925 című tárlat, amely hét teremben ad jól rendszerezett válogatást a századelő szűk húsz évéről.