Az Európai Parlament, illetve a legfőbb döntéshozó szerv, a tanács nemleges szavazata ellenére az Európai Bizottság (EB) hamarosan engedélyezheti egy új, amerikai tulajdonú génkezelt kukoricafajta európai termesztését. A történtek kapcsán újra fellángolhat a vita a GMO-k jövőjéről és az uniós döntéshozatali eljárásokról, Magyarország pedig – amennyiben az EB valóban a Pioneer 1507 beengedése mellett dönt – várhatóan jogi lépéseket kezdeményez a bizottsággal szemben.

Döntött az Európai Parlament (EP) szerdán arról, hogy a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tartani, nem pedig összetevőnek.

A fénykibocsátó növények létrehozásával túl messzire mehet a DNS manipulálása.

Európa egyre inkább teret veszít az egyre éleződő élelmiszer-termelési versenyben, ha nem változtat a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozásán. Ez az egyik üzenete az Európai Tudományos Akadémiák tudományos tanácsadó testülete (EASAC) által közelmúltban készült jelentésének, melyet a testület tagjai nemrég a brüsszeli illetékeseknek is bemutattak.

Átfogó csomagot tárgyalt a hónap elején az Európai Bizottság előterjesztése alapján a tanács a vetőmag-előállítás és -forgalmazás szabályozására. Az uniós szlengben „növényi szaporítóanyag-törvénynek” (plant reproductive material law) nevezett indítvány régóta nem tapasztalt indulatokat váltott ki a mezőgazdasággal, az élelmiszer-biztonsággal, illetve a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil csoportok körében.

Magyar kezdeményezésre foglalkozott a napokban az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy bekerülhet-e a mézbe a génkezelt mezőgazdasági növényekről (GMO) származó – és mesterséges úton bevitt transzgéneket is tartalmazó – GM-virágpor anélkül, hogy a génmanipulált összetevőket az egyébként szokásos módon külön jelölni kellene.

Meg akartam érteni a magyar tudományos élet működését, szerveződését, erősségeit, és különösen a jórészt történelmi függetlenségének köszönhetően meglepően nagy társadalmi bizalmat élvező Magyar Tudományos Akadémiára voltam kíváncsi – mondta lapunknak tegnapi elutazása előtt a kétnapos látogatáson Budapesten járt Anne Glover, az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója.

A világsajtó olyan közepesen fontos orgánumai, mint a Los Angeles Times vagy a The New Yorker, sorban számolnak be egy bizonyos Mark Lynas „megtéréséről”: a neoliberális környezetvédőként (ez a definíció tartalmilag nagyjából a magyar „reális zöld” kifejezéssel van szinkronban) emlegetett brit szakíró úgymond felfedezte, hogy a génkezelt élelmiszerek nem is olyan károsak, mint ahogyan ő azt korábban hitte – sőt, ökológiai szempontból tulajdonképpen előnyösek.

Amint arról már beszámoltunk, a Food and Chemical Toxicology egyik számában (a tudományág legfontosabb szakmai orgánumában) megjelent lektorált tanulmány szerint tömegesen rákos daganatokat és súlyos szervelváltozásokat találtak olyan patkányoknál, amelyeket kizárólag a Monsanto nevű amerikai cégnek a világ számos országában engedélyezett génkezelt kukoricájával etettek. Ez volt az első hosszú távú, több évig tartó vizsgálat a szóban forgó GMO-kukorica egészségügyi hatásaival kapcsolatban.

Mindennapi tevékenységünkből, akár lépéseinkből nyerhetünk a jövőben elektromos energiát amerikai kutatók új technológiájával, amelyben génmanipulációval létrehozott, töltéssel bíró vírusok alakítják át elektromossággá a mechanikus energiát.

Van amikor egy válaszcikk olyan ellentámadásra épül, ami felér egy alapos beismerő vallomással. Kun István a mezőgazdasági célú génmódosítás mellett írott cikke ilyen (Génriogatott publikum, 2011. augusztus 29.), melyben nem mellesleg a Greenpeace-t azzal vádolja, hogy amerikai érdekeket szolgálva, amerikai pénzből ellenzi Európában a génmódosított élőlények (GMO-k) mezőgazdasági célú terjesztését.

Minap kézbesítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) egy tiszaeszlári termelőnek azt a határozatot, amelyben mintegy hárommillió forintot érő, hathektáros szójavetésének kitárcsázására kötelezik a gazdát.

Az augusztus első hetében felfüggesztett, de a száraz időjárás beköszöntével ismét érvénybe léptetett kukoricavetés-megsemmisítési határozatokat szinte mindenütt végrehajtják a véletlenszerű GMO-keveredésben érintettnek talált gazdák. Aligha véletlenül: egy időközben megjelent rendelet értelmében az ellenszegülők akár több millió forintos büntetést is kaphatnak.

A vetőmagszakma tudomásul vette, hogy Magyarország hosszú távon fenn kívánja tartani GMO-mentes státuszát – mondta a Népszabadságnak Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója, ám a szervezet egyes tagjai mintha más véleményen lennének.

Rendkívül éles hangú állásfoglalásban bírálja a magyar kormány GMO-ügyi lépeseit, s egyben hivatalos panaszt nyújt be a vetésmegsemmisítések miatt az Európai Bizottságnál az Európai Vetőmagszövetség (ESA). A szervezet, amelynek tagja gyakorlatilag az összes, európai vetőmag-forgalmazásban, -minősítésben és -ellenőrzésben részt vevő cég és intézmény, mélyen elítéli a magyar agrárkormányzat intézkedését, a „kukoricaültetvények folyamatban lévő masszív megsemmisítését”.

A Fővárosi Bírósághoz fordult a Monsanto Hungária Kft. a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozata miatt, amely 2500 hektár kukoricavetés megsemmisítését írja elő „GMO-keveredés” okán.

Megsemmisítették, szaknyelven kitárcsázták azt a mintegy 400 hektár magyarországi kukoricavetést, ahol az eddigi hatósági ellenőrzések kimutatták, hogy az erre vonatkozó jogszabályi tiltás ellenére hagyományos szemek közé keveredett génmódosított (GMO) kukorica-vetőmag került a földbe – közölte tegnap a nemzeti hírügynökséggel Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár.

A génkezelt növények környezetbe kerülésének (az egyelőre kellő alapossággal nem vizsgált és nem bizonyított egészségügyi kockázatokon túl) kétféle káros hatása lehet; az egyik piaci, a másik környezeti természetű.

Baranyában, valamint Fejér, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében összesen négyszáz hektáron kellett megsemmisíteni a kukoricát, miután kiderült, hogy a vetőmagok közé genetikailag módosított (GMO) szemek is keveredtek. Magyarországon nemcsak használni, de termesztési céllal behozni is tilos GMO-vetőmagot, ennek ellenére a hazai kukoricavetőmag-piacot uraló három multinacionális vállalat közül kettő, a Pioneer és a Monsanto termékeiben is találtak problémás tételeket az ellenőrök.