A minap kezdték árulni a legújabb iPhone-t. Bojár Gábort, az Európai Technológiai Intézet új igazgatótanácsi tagját az innovációról és a demokrácia lebontásáról kérdeztük, de az új kütyü premierjén látottakra is reagált. Mint mondta, önmagában pozitív, ha egy műszaki alkotáshoz valakit érzelmi kapcsolat fűz. Ha egy gépet nemcsak használunk, hanem szeretjük is. Hiszen az életben nem az a legszebb, ha szeretünk valakit vagy valamit?

Húsz éve vált hazánk az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN tagjává, s az évforduló tiszteletére rendezett szerdai konferenciára Budapestre érkezett főigazgatótól, Rolf-Dieter Heuertől ismét előrejelzést kértünk. Két éve e hasábokon pontosan megjósolta a Higgs-bozon felfedezését.

Havonta újabb és újabb izgalmas bejelentésekkel állnak elő a részecskefizikusok. A genfi nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) fizikusai július negyedikén jelentették be, hogy valószínűleg megtalálták a Higgs-bozont, de óvatosan fogalmaztak.

A világ véges vagy végtelen? Mi volt az ősrobbanás előtt? Mióta létezik a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a kozmológia. Stephen Hawking meglepő ötlettel állt elő.

A Nagy fagyás akár egy új valóságshow címe is lehetne, de az ötlet nem a szórakoztatóiparból, hanem a tudományból érkezett. A melbourne-i egyetem kutatói új elméletet alkottak a világ keletkezéséről, kihívást intézve az egyeduralkodó (vagy legalábbis annak látszó) ősrobbanás-teóriához.

A múlt hónapban zajlott tudományos európai megakonferencia, a Euroscience Open Forum egyik szünetében ellátogattam a Királyi Ír Akadémia, Dublin belvárosában álló XVIII. századi épületébe.

Bőséges terjedelemben számoltak be a lapok arról, hogy a genfi CERN-ben dolgozó fizikusok elkapták a Higgs-bozont, arról viszont kevesebbet lehetett olvasni, hogy miért is keresték eurómilliárdok befektetésével ezt a titokzatos részecskét.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium 11. osztályos diákja nagy fölénnyel nyerte a 43. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát.

Szabó Attila, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium tanulója nyerte az idei diákolimpia fizikaversenyét. A negyedik osztályba készülő fiatal nagy fölénnyel győzött a tallini versenyen, hisz a lehetséges ötven pontból 46-ot ért el, míg a második helyezett 42 ponttal zárt.

Gyermekként távcsövet készített, a csillagászat érdekelte Roy J. Glaubert, akinek tudományos pályáját nagy részben a fény határozta meg.

Alighogy napvilágot láttak a hírek arról, hogy a genfi részecskefizikai központ, a CERN munkatársainak hosszú megfeszített munka után sikerült nyakon csípniük az úgynevezett „isteni” részecskét, a Higgs-bozont, a bozonból a pesti flaszteren már bozont lett, és szinte mindenki tudott valamit a felfedezésről, anélkül persze, hogy megértették volna a standard modell e hiányzó elemének lényegét. Jellemző, hogy a nagy napon reggel nálam zárat javítottak, és a szerelő még a friss hír előzményeit illetően is meglepően jól értesült volt.

Az izomsorvadásban szenvedő tudós már régóta beszédszintetizátorral kommunikál a külvilággal, de az is egyre megerőltetőbb számára.

A 2008-ban átadott, tízmilliárd dollárért felépített LHC-től (Large Hadron Collider – nagy hadronütköztető; a hadron elnevezés a szubatomi részecskék egyik csoportját jelöli) az indítás idején nagyjából féltucatnyi fizikai alapkérdés megválaszolását várták.

A lézerrel működő képalkotó projektorok zavaró tulajdonsága, hogy a megjelenített kép villódzik. Az amerikai Yale Egyetem kutatói megelégelték ezt az állapotot és egy egyszerű ötlettel létrehozták a villódzásmentes lézervetítőt.

A fizikusok csillebérci fellegvára újabb jelentős fejlesztés előtt áll, hiszen a genfi Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által kiírt pályázatot (kormánytámogatással) hazánk nyerte el.

Elméletileg megvalósítható egy olyan kvantumoptikai elvekre épülő számítógép, amely hagyományos társaihoz hasonlóan elektromos árammal működik – az erről szóló cikk egyik szerzője Gali Ádám, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetének és a BME Atomfizika Tanszékének munkatársa.

Lemondott tisztségéről Antonio Ereditato, az OPERA-kísérletet koordináló olasz professzor, miután néhány hete bebizonyosodott, hogy kábelhiba miatt mértek tavaly szeptemberben a fénynél gyorsabb neutrínókat – jelentette be pénteken az olasz Atomfizikai Intézet.

A kvantumfizikusok nap mint nap tapasztalják, hogy nagyobb kvantumrendszereket – olyan fizikai rendszerekre kell gondolni, amelyeknél hangsúlyosan kvantumos tulajdonságok jelennek meg – nem képesek hatékonyan tanulmányozni a mostani számítógépekkel. Ennek oka, hogy azok bonyolultsága a rendszer méretével gyorsabban (exponenciálisan) növekszik, mint a (lineárisan változó) klasszikus fizikai rendszereké.

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) átdolgozását kezdeményezte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete; Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak elküldött közleményükhöz csaknem 1500 támogató aláírást is csatoltak.

Egy tavalyi kísérlet szerint a neutrínók, ezek a csaknem zérustömegű, semleges részecskék a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek. Most megoldást találtak a különös eredményre.