A kormányszóvivő kínosan ügyelt arra, hogy számokat ne említsen, ehelyett azt mondta, hogy a jövőben csupán a hallgatók 10-20 százalékának lesz ingyenes a képzés. Ez lényegét tekintve megegyezik a 10.480-nal. A valódi fordulat azonban az, hogy Giró-Szász András azzal érvelt: a keretszám csökkentése azt a célt szolgálja, hogy minél többen kerüljenek be a felsőoktatásba.

Balázs Ervin akadémikust még Bajnai Gordon nevezte ki a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjává, s idén lett az újjáalakult testület elnöke. A felsőoktatás minőségi megújítását szorgalmazó molekuláris biológus korábban jogszerűnek ítélte és megvédte a Semmelweis Egyetem döntését is, amikor visszavonta Schmitt Pál kisdoktori fokozatát. Most az egyetemeken zajló legújabb folyamatokról és alkotmányosan „tiltott” tudományterületéről, a génmódosításról kérdeztük.

A Népszabadság birtokába jutott jogszabálytervezetek alapján a felsőoktatás megroppanását jósolják nevük elhallgatását kérő gazdasági és oktatási szakemberek egyaránt.

Még nincs döntés a jövő évi felsőoktatási keretszámokról, azok néhány héten belül kerülhetnek a kormány elé - mondta Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére, reagálva az Origón megjelent információkra.

Az elmúlt másfél évben a parlamenti kétharmad által levezényelt felsőoktatási reform alapjaiban változtatta meg a főiskolák-egyetemek világát. Tavaly óriási felháborodás kísérte az érdemi egyeztetések nélkül, egyik napról a másikra bevezetett újításokat, ám a változtatásokat nem sikerült megakadályozni. Az idei egyetemi felvételi lezárásakor Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ellenforradalmi kísérletek zajlanak” a felsőoktatási reformok semmissé tétele érdekében. Megpróbáltuk megkeresni a kormányfő által vizionált lázadókat, ám harcoló alakulatok helyett kiábrándult, elkeseredett fiatalokat, a kialakult helyzethez alkalmazkodni próbáló intézményeket és szülőket találtunk. Összefogás és közös érdekérvényesítés helyett mindenki az egyéni menekülőutakat keresi.

Szerdán este nyolc óra után hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait; a mostani eljárásban több mint kilencezren adtak be kérelmet, a legfiatalabb jelentkező 1996-ban született, a legidősebb 67 éves.

Ma lejár a pótfelvételire való jelentkezési határidő. Kérelmet azok adhatnak be, akiket eddig egyetlen megjelölt képzésre sem vettek fel, vagy egyáltalán nem is adtak be jelentkezést.

Eseménydús felsőfokú felvételi eljárás zárult le a július 24-i ponthúzással: az új pontszámítási rendszer, a „röghöz kötő” ösztöndíjszerződés, a lecsökkentett keretszámok, majd átcsoportosított állami férőhelyek még az utolsó pillanatban is bőven szolgáltak izgalmakkal a felvételizőknek.

A ponthúzás minden évben örömünnep egyeseknek, és szükségszerűen csalódás másoknak. Idén az utóbbi csoportba lényegesen többen tartoznak. Hiszen most már nemcsak azok bosszankodnak, akik nem jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, hanem azok jó része is, akiket fölvettek. Az általános rosszkedv oka: a korábbiakhoz képest kevesebben tanulnak tovább, kevesebben tanulnak ingyenesen, akiknek pedig fizetniük kell, azok nagyon sokat fizetnek majd.

Vaskos véleményt fogalmaztak meg a diákok Hoffmann Rózsáról. Az oktatási államtitkárról, a reformjairól és röghöz kötésről kérdeztük az igazi érintetteket, azokat, akik az idén jelentkeztek főiskolára vagy egyetemre. A felsőoktatásba felvettek közül volt, aki egyáltalán nem tudott örülni.

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat kedd este nyolc órakor; akárcsak tavaly, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez a legtöbb pont. Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosult, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpontot lehetett kapni. A több mint 110 ezer jelentkezőből mintegy 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba.

Ahogy azt előre sejteni lehetett, a kormány kénytelen volt sebtében átírni a felsőoktatási keretszámokat.

A korábbinál nagyobb izgalommal várják a ponthúzást a felsőoktatásba felvételizők. Miután a jelentkezési határidő előtt néhány héttel a diákok még azt sem tudták, hová adhatják be lapjukat (az államilag finanszírozott keretszámok az utolsó pillanatig ismeretlenek voltak), 32 ezerrel kevesebben indulnak neki a megméretésnek. Az új keretszámokkal gyakorlatilag megszüntették az állami jogász- és közgazdászképzést és bizonyos bölcsész szakokat is.

Hoffmann Rózsa szerint nem kell aggódni amiatt, hogy az idén kevesebben jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, mint az előző években, ez nem veszélyezteti sem a felsőoktatást, sem az ország fejlődését. Az oktatási államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, hogy a kormány a hallgatói szerződéssel nem köt röghöz senkit, annak aláírásáról a fiatal mindenféle kényszer nélkül dönt.

Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, mert egyes szakokon az önköltség mellett hasonló összegű idegennyelvi hozzájárulást is kell fizetni. Ez utóbbiról azonban csak az apró betűs részben adtak tájékoztatást.

Információink szerint legalább húszezerrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint tavaly – és ez az optimista becslés.

A képviselőknek is elkezdődött a hét, méghozzá azzal, amihez igazán értenek: vitatkoztak.

„A szak, amit a gyerekem kiszemelt államilag támogatott képzési formában, 200 kilométerre költözött tőle. Ha szó szerint idézném a reakcióját, attól elolvadna a képernyő, és Orbán Viktor harmincméteres körzetét átok sújtotta övezetnek nyilvánítaná a katasztrófavédelem.” Íme egy blogrészlet a Hallgatói Hálózat Facebook-profilján, amely jellemzi a közhangulatot.

Több száz diák fordulhat az Alkotmánybírósághoz az LMP reményei szerint azt kérve a taláros testülettől, hogy semmisítse meg a felvételi keretszámok radikális csökkentéséről szóló jogszabályt.