„Ha az emberiség nem akar a dinoszauruszok sorsára jutni, akkor minden egyes ehhez hasonló jelenséget alaposan tanulmányozni kell” – mondta a Science Daily tudományos portálnak Qing-zhu Yin, a Kalifornia Egyetem (Davis) professzora. Ez a jelenség idén február közepén következett be: egy meteor robbant fel az oroszországi Cseljabinszk felett.

A múlt héten fontos tesztet hajtottak végre a NASA-hoz tartozó Jet Propulsion Laboratory kutatói a Mojave-sivatagban. Ez a kísérlet fontos állomás azon az úton, melynek vége valamikor a Mars bolygóra való leszállás lehet.

Egy amerikai cég űrtávcsövet szeretne Föld körüli pályára juttatni. Az eszköz célja nem a tudományos kutatás, hanem a jó nagy profit elérése lenne.

A Voyager-1 űrszonda az első olyan ember alkotta szerkezet, amely elhagyta a Naprendszert – zárt le egy bő éve tartó polémiát a NASA. Tavaly óta megy ugyanis a vita arról, hogy a Voyager-1 vajon elérte-e a Naprendszer határát vagy sem?

A Hubble űrtávcső legnagyobb projektjén, a CANDELS-en (amely egy hatalmas adatbázis az űrtávcső által vizsgált távoli galaxisokról) dolgozó szakemberek összesítették az eddigi megfigyeléseket, és jellegzetes eltéréseket találtak az univerzum korai és jelenlegi csillagvárosai között, miszerint az ősi galaxisok sokkal aktívabbak voltak, mint a maiak.

Az emberiség története folyamán már sok nagy durranás fültanúja volt – a Krakatau vulkán 1883-as kitörésének hangját például még 3000 kilométeres távolságból is hallani lehetett –, ezek azonban semmiségek ahhoz képest, ami az ősi Földet érte 4,5 milliárd éve. Wim van Westrenen (Amszterdami Egyetem) bolygókutató szerint az újszülött bolygó belsejében egy gigantikus természetes atomreaktor szuperkritikus állapotba jutott. A holland kutató úgy véli: a Föld nukleáris múltjának egyik ma is látható egyértelmű bizonyítéka nem más, mint a Hold.

Augusztus 12-én kora este érdemes kifeküdni valahová, távol a város zajától és keresni egy fényszennyezéstől mentes helyet, hogy nyugodtan gyönyörködhessünk a Perseida meteorrajban.

Étvágytalanná" válnak a korral a társaikat "felfaló" kannibál szupergalaxisok - derítették ki amerikai és tajvani csillagászok, akik kutatásaik eredményeit az Astrophysical Journal legfrissebb számában tették közzé.

Szombaton és vasárnap nagyobbnak és a fényesebbnek látszott a Hold, mint általában. A jelenség oka, hogy a Hold elliptikus pályájának földközeli pontján tartózkodott, ezért 30 százalékkal fényesebbnek és 14 százalékkal nagyobbnak látszott, mint átlagosan.

A bolygólátogatáshoz szükséges kétszer 253 napos út sugárterhelése meghaladja az elviselhetőt.

Csillagászok három újabb Föld-szerű bolygót találtak a Kepler-űrtávcső segítségével, ami önmagában nem nagy dolog, hiszen több mint száz, más naprendszerben található bolygót (azaz exobolygót) észleltek az elmúlt években. Az igazi újdonság az, hogy mindhárom többé-kevésbé hasonlít a mi Földünkre, de ennél is fontosabb, hogy a csillagok lakható zónájában találhatók.

A rejtélyes fekete lyukakat azért nevezik feketének, mert felszínüket még a fény sem képes elhagyni. Mint kiderült, ezeknek az égitesteknek két fő típusuk van, melyek jobban hasonlítanak egymásra, mint eddig gondoltuk.

Az aszteroidafigyelő rendszer legújabb előrejelzése szerint egy üstökös olyan közel száguld el a Mars bolygó mellett, hogy nincs messze a becsapódástól sem.

Egy eddig ismeretlen sugárzási övet fedeztek fel a Föld körül a NASA kutatói – két övről már évtizedek óta tudunk, ezért meglepő, hogy bolygónk közvetlen környezetében most bukkantunk csak a harmadikra.

Az elmúlt néhány évtizedben az űrszondák mérései megmutatták, volt víz a Mars felszínén, s a bolygó több milliárd évvel ezelőtt a Föld ikertestvéreként létezett. Most már látszik, a kép sokkal árnyaltabb.

„Az ilyen jelenségek hozzátartoznak a földi élethez, szakmai szempontból nincs különösebb jelentősége az oroszországi meteorrobbanásnak” – mondta lapunknak Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Szerinte kizárt, hogy a péntek reggeli jelenségnek köze lenne a tegnap esti aszteroidaelhaladáshoz.

Pénteken aszteroida robog el mellettünk – és közelebb kerül hozzánk, mint a fellőtt műholdak.

"Köpködő" csillagot kapott lencsevégre az amerikai röntgencsillagászati műhold, a Chandra űrteleszkóp: a kilövellt anyag csaknem a fény sebességével távolodik a világűrben.

2009 márciusában lőtték fel a Kepler-űrtávcsövet, és működésének első három éve alatt a Naprendszeren kívüli bolygók ezreit fedezte fel – ez mindenképpen izgalmas hír a lakható égitestek után érdeklődők számára. A napokban megjelent összesítés szerint a Naphoz hasonló méretű csillagok 17 százalékánál találtak a Földnél legfeljebb kétszer nagyobb bolygót – a jelentést a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Hawaii Egyetem (Manoa) munkatársai készítették.