Néhány éve még a környezetvédelmi tárca Zöld Forrás pályázata volt a civilek fő bevételi forrása, már azonban a kimutathatósági szint alá csökkent az állami támogatás. A pénzügyi túlélésnek sokféle útja van, magánadományok nélkül azonban ma már nem lehet talpon maradni, ami stratégiaváltásra sarkallja a szervezeteket.

Vonuljon ki a politika a civil szervezetek támogatásából! Az SZDSZ ezzel a jelszóval gyökeresen átalakítaná az egyszázalékos adófelajánlás rendszerét, megszüntetné a Nemzeti Civil Alapprogramot. A javaslatcsomag azonnal tiltakozásokat váltott ki.

Több mint tízezren vonultak végig a Fiumei úti temetőtől a Parlamentig szombaton a fővárosban, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) felhívására a kormány intézkedései ellen tiltakozzanak. A NOE tiltakozó demonstrációjához több mint 30 civil szervezet csatlakozott.

Amikor a Barát utcai harc elkezdődött, "körülbelül nyolcan voltunk. Most három levelezési listánk van a három említett ügyben, azon körülbelül száz ember, közülük legalább húsz aktív. A három társaság között én vagyok az egyik összekötő kapocs, de már nem az egyetlen, aki több társaságban is benne van"

A fiatal baloldalhoz, Zuschlag Jánoshoz kötődő, csak formálisan működő "megélhetési szervezeteket" talált az ügyészség a Nemzeti Civil Alapprogram pénzeire pályázók között - írja az Élet és Irodalom legutóbbi száma.

A civil és polgárőr szervezetek, valamint a roma közösségek támogatására pályázatokat írt ki a Csongrád Megyei Önkormányzat - jelentette be Sándor Attila, a megyei közgyűlés alelnöke szerdán Szegeden.

Az idén - egy ingyenes üdültetési program keretében - száz nagycsaládos juthat el a Balatonhoz egy fiatal pécsi házaspár szervezésében. Az akció harmadik éve tart, és egyre sikeresebb.

A nagyhatalmak kormányai által kínált fejlődési modellel szemben kínálkozik alternatíva, a civil társadalom akaratérvényesítési képességének függvényében - állítja a Népszabadság munkatársával beszélgetve Francisco (Chico) Whitaker brazil római katolikus aktivista, a Porto Alegrében 2001-ben életre hívott Szociális Világfórum egyik alapítója.

A magyar civil társadalom még mindig nem ismeri eléggé saját erejét, s ez  kelet-európai sajátosság - mondta Ferge Zsuzsa akadémikus hétfőn  Debrecenben.

Egyre pezsgőbb a dél-zalai civil szervezetek tevékenysége: a múlt évben becslések szerint másfél milliárd forintot lobbizott, s "pályázott össze" a térségben működő csaknem nyolcszáz nonprofit társaság. A sikerekben fontos szerepet játszik a szervezeteket hat éve segítő, öszszefogó Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület.

Irdatlanul sok bevételhez, évi 855 milliárd forinthoz jutnak a hazai nonprofit szervezetek. Soha nem látott virágzásukat élik a civil kezdeményezések? Dehogy. A pénz jelentős része "félállami" közalapítványoknál és közhasznú társaságoknál köt ki.

Például azért, hogy a telefonszámla kifizetése érdekében ne kelljen projekteket hazudniuk - fogalmazott a civilügyi tanácsnok.

A rendszerváltás után hamar megszólaltak Magyarországon az első civil hangok az éterben: a kaposvári ZÖM Rádió és a budapesti Tilos Rádió 1991-es indulásától számíthatjuk a hazai kezdeteket. A közösségi rádiókban a műsorokat lelkes önkéntesek készítik ingyen, a rádió nem a nyereséget hajszolja, a legtöbb helyen reklámok sincsenek. Szabad, friss, fésületlen hangokat hoztak az egysíkú műsorfolyamba. Részük volt benne, hogy a médiatörvény - ellentétben a legtöbb kelet-közép-európai országgal - háromosztatú médiarendszert állított föl. A közszolgálati és a kereskedelmi rádiók és televíziók mellett legálisan is sugározhatnak a nem nyereségérdekelt, közösségi médiumok, hozzájárulva a demokratikus folyamatok alakításához. A rádiók neve is árulkodó: Civil, Szubjektív, Fiksz, Tilos... A kezdetektől megszólalási lehetőséget adnak a civil társadalomnak.

Az ember mifelénk általában többet ér, mint a sors, mi adatik neki - sokáig így éreztem. Mind gyakrabban az ellenkezője a benyomásom.

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött szombaton több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott.

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött szombaton Budapesten több mint száz ismert közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek idén márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott.

Hogyan jelenik meg a politika a vizualitásban? Ez volt az alapkérdése a márciusban Zürichben rendezett konferenciának. A résztvevő kutatók nagyrészt az alulról szerveződő politikai mozgalmak esztétikájával foglalkoztak.

Mit tegyen egy diktatórikus kormány, ha demokratikus színben szeretne feltűnni? A legegyszerűbb, ha olyan „civil” szervezeteket hoz létre és tart fent, amelyek jó hírét keltik kül- és belföldön.

Nem érinti a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egyetlen aktív vagy nyugalmazott dolgozóját sem az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében indított eljárás.