A vállalati hitelezés növeléséhez csökkenteni kell a bankokra rakott terheket. De legalább ilyen fontos a kiszámítható üzleti és jogi környezet, hogy a pénzintézetek lássák: a kormány részéről nem kell tartaniuk újabb ellenséges lépéstől – mondta lapunknak Heinz Wiedner. A Raiffeisen vezérigazgatója szerint éppen ezért visszafelé sülhet el, ha az új jegybanki vezetés túl agresszíven próbálná hitelezési aktivitásuk növelésére ösztönözni a bankokat.

A kormánnyal évek óta folytatott, gyakran reménytelennek tűnő küzdelem a pénzügyi ágazat érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében egyes bankoknál megingatni látszik a Magyar Bankszövetség által eddig képviselt irányvonalba vetett hitet.

Körültekintő választással az átlagos banki ügyfél éves szinten akár közel 25 ezer forintot is megtakaríthat banki költségein. Más bank számít a legolcsóbbnak a minimálbérrel, az átlagos, illetve a magas jövedelemmel rendelkezők számára.

A Demokratikus Koalíció (DK) a havi pár ezer forintos tandíjat, többkulcsos jövedelemadó-rendszer bevezetését és a "büntető jellegű" bankadó eltörlését támogatja – közölte Gyurcsány Ferenc pártelnök, független parlamenti képviselő kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Az élet nem igazolta Matolcsy György várakozását: a nemzetgazdasági miniszter tavaly még arra számított, hogy a bankok a verseny miatt nem vagy legfeljebb részben hárítják majd ügyfeleikre a tranzakciós illetéket.

A bankok részben vagy egészében ügyfeleikre hárítják a tranzakciós illetéket, de emelnek több, a számlavezetéshez, pénzforgalomhoz kapcsolódó egyéb díjon, költségelemen is. Mindezek eredményeként januártól átlagosan harmadával kerül többe a bankolás.

Török Zsolt szegfű helyett virgácsot adna Selmeczi Gabriellának, aki szerinte tévesen állította, hogy a szocialisták kivezetnék a bankadót.

„Ki tudja?” – így reagáltak a Népszabadságnak kormányközeli források arra, hogy a 2014-es választások előtt létrejön-e a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. Annak ellenére is bizonytalan válaszokat adtak, hogy nagy a külső nyomás. Az IMF-megállapodás hiányára és az elmúlt napok gazdasági intézkedéseire hivatkozva a Bank of America–Merrill Lynch minapi elemzése elkerülendőnek minősítette Magyarországot a befektetők számára.

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését.

A magyar hitelintézetek tőkeerősségével és a bankrendszer likviditásával jelen pillanatban nincs probléma, a szektor adóterhelése azonban olyan mértékű (és jövőre a tranzakciós illetékkel tovább nő), hogy a hitelezés 2015-ig gyakorlatilag befagy a mai szinten. Addig se a lakossági, se a vállalati hitelállomány növekedésére nem lehet reálisan számítani – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb stabilitási jelentéséből.

Levelet küldött ügyfeleinek a Citibank. A pénzintézet tájékoztatása szerint a tranzakciós illeték bevezetése miatt januártól változnak egyes, a lakossági banki fizetési műveletekre vonatkozó díjtételek. Hogy pontosan mi és mennyivel módosul, drágul jövőre, azt egyelőre nem lehet tudni.

Osztrák lapok a külföldi gazdák magyarországi földszerzésének megnehezítésével foglalkoznak, egy német és egy lengyel lap a bankadóról és a magyar lépésekre adott brüsszeli válaszról cikkezett, egy kanadai újság pedig a romák integrálásáról írt.

Tegnap még senki sem erősítette meg hivatalosan, azonban ma reggel a Bankszövetség főtitkára jelentette be: Patai Mihály elnök valóban lemond, ha törvényi szintre emelkedik a legújabb Matolcsy-csomag bankokat érintő része.

Matolcsy György friss megszorítócsomagja jelentősen javít az államháztartási hiányon, de nőhet az infláció, szűkülhetnek a beruházások és mérséklődhet a gazdasági növekedés – vélekednek az elemzők. A leginkább a bankokat sújtó megszorításokat kissé túlzónak értékelik.

A Magyar Bankszövetség megállapodásaik megszegésével vádolja az újabb banksarcokat bejelentő Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezetőt. Egyszersmind a terv lehetséges negatív gazdasági-társadalmi következményeire figyelmeztetnek.

Minden visszajáró adót állampapírban kaptak meg a bankok idén a Nemzetgazdasági Minisztériumtól – tudta meg lapunk. A bankadóról tavaly év végén a kormány és a pénzintézetek között született megállapodás szerint utóbbiak csökkenthetik a banki különadó-fizetési kötelezettségüket a végtörlesztésből származó veszteségeikkel bizonyos határok közt. Az idevágó törvény szerint a visszajáró adót részben vagy egészben állampapírban is teljesítheti a kormány.

Megkérdeztük a nyolc legnagyobb bankot, mennyit kaptak az idén vissza a tavaly befizetett bankadóból, és mire számítanak, mennyivel csökkenhet az idei teher.

A devizahitelek végtörlesztésére meghirdetett kormányzati akció ugyan már lezárult, hatásait azonban még évekig megérzik a bankok. A bevételek csökkenése miatt a K&H első félévi nyeresége harmadával marad el a tavalyitól.

A nehéz külső és belső gazdasági környezet, a sok nem fizető adós és a kormány intézkedései miatt nehéz helyzetben van a magyar bankszektor és ebben nem is vár javulást a Moody's a következő egy-másfél évben. A hitelezés is ennek megfelelően alakul.

Újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, amely most a távközlési szektort sújtó, még 2010-ben bevezetett telekomadó, az ugyanekkor behozott, a kiskereskedelmi cégeket terhelő válságadó, valamint a cafeteria-rendszer átalakításában talált kifogásolnivalót – jelentette be a testület szóvivője csütörtökön.