A főváros hivatalos címtára 1880 és 1928 között, összesen 29 alkalommal jelent meg. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár most elkészíttette és immár az interneten is közzétette a sorozat digitális, kereshető változatát. Az adatbázis páratlan adatforrás nemcsak a szakembereknek, hanem mindenki számára, aki például családja, lakóhelye múltjára kíváncsi.

Történelmileg fontos és veszélyeztetett hangfelvételeket ment meg és tesz az interneten keresztül is hozzáférhetővé a washingtoni Kongresszusi Könyvtár. A bibliotéka egy biztonságos, hosszú ideig használható tárolóhely megépítését és a hangfelvétel-gyűjtemény katalogizálását tervezi. Sajnos sok történelmi fontosságú felvétel, köztük zenei anyag, beszéd és rögzített interjú tűnt el vagy semmisült meg az idők során. Nincs meg a második világháború idején a Hirosimára atombombát ledobó Enola Gay bombázó legénységének felvétele, és George Gershwin zeneszerző fontos felvételei is hiányoznak, akárcsak Judy Garlandéi vagy Frank Sinatráéi. A becslések szerint a XIX. század végén, a XX. század elején hengerre rögzített fonográffelvételek több mint fele odaveszett – adta hírül nemrég az MTI-re hivatkozva az Index. De hogy állunk mi?

A XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének, Petri Györgynek a hagyatékát a XX. Század Intézet archiválja és dolgozza fel – írja közleményében az intézet.

Újra fellángolt az elégedetlenség a Tahrír téren, az egyiptomi közvélemény azonban megosztott a legújabb fejlemények kapcsán, sokan már csak békét szeretnének. A zavargásokban kigyulladt az Egyiptom Intézet is, melyben több százezer történelmi iratot őriztek.

A születési anyakönyvi kivonatokkal, régi bírósági iratokkal vagy mondjuk az adóösszeírásokkal nincs gond – ezeket különösebb változás nélkül őrzik évtizedek, évszázadok óta a helyi levéltárak, a zökkenőmentes folyamatba legfeljebb egy-egy helyi érdekű természeti katasztrófa szólt bele, úgy is, mint tűzvész. Többnyire azonban mégis biztonságosan ülnek a dobozokban, a polcokon az adatok.Manapság viszont, amikor a hivatalos, köz- és államigazgatási iratok majdnem teljes tömege már digitális úton készül, s ezeknek legtöbbször egyáltalán nincs analóg lenyomatuk, felvetődik a kérdés: az utókor kutatói bogarászhatnak-e majd a saját vagy az érdeklődő közönség kedvére a dokumentumok között? Hogy mást ne mondjunk: mi lesz az e-mailekkel, a statisztikai táblázatokkal satöbbivel?

Tavaly szeptemberben adtunk hírt az eddigi legnagyobb civil online fotógyűjteményről, amelyet – egy ­kolléga meghatározása szerint – „két ­kedves őrült”, Tamási Miklós és Szepessy Ákos gründolt.

A tolonc című film után teljes hosszában előkerült egy másik, korai magyar film is, Kertész Mihály 1917-ben forgatott Az utolsó hajnal című filmje. A Casablanca rendezője negyven filmet forgatott itthon, de közülük mindössze háromból maradt fenn kópia, a most előkerült a negyedik.

Majdnem ezer filmből áll az egykor Kádár János és az MSZMP KB tagjainak rendelkezésére álló, ritkaságokat is tartalmazó filmgyűjtemény.

Virtuális alapkőletétel – így jellemezte a moderátor a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) létrejöttét egy szerdai, a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Az archívum azután állhatott fel, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítását.

A közigazgatási államtitkár szívesen beszélgetne a levéltárosok egyesületének reprezentánsaival arról a tervezetről, miszerint bárki hazavihetné a róla szóló állambiztonsági iratokat. Ugyanakkor jelezte: megkeresték a „történészszakma egyik elismert vezetőjét”, hogy szakmai javaslataikat április végéig mutassák be a minisztériumban. A tervezet ellen már nem csak itthon, Amerikában is tiltakoznak a szakemberek.

A Terror Háza igazgatója is bírálja az Orbán-kormány tervét, amely értelmében az állambiztonság által egykor megfigyeltek "kiemelhetnék" a dossziékból a rájuk vonatkozó oldalakat - írja az AP.

Milyen különleges kötődése van a női mellekhez? - erről is beszélgettünk Tettamanti Bélával a Nol Presszóban. Azt ugyancsak megtudtuk a grafikustól, mitől ül le a földre, és van-e olyan, hogy balos vagy jobbos humor. A Népszabadságban (is) rendszeresen publikáló Tettamantitól azt kérdeztük, tart-e attól, ha a Médiatanács sértőnek találja egy illusztrációját, akár milliós bírság járhat érte? Ez látható a videón, és itt elolvashatják, ami kimaradt belőle!

Hetvenöt, az 1920-as évekből származó, elveszettnek hitt hollywoodi némafilm kópiáját találták meg az új-zélandi filmarchívumban. Köztük John Ford Upstream című némafilmjét 1927-ből.

Az Év Honlapja különdíj után a filmarchívumok nemzetközi szövetségének díjára jelölték a Magyar Nemzeti Filmarchívum digitalizált anyagait tartalmazó Filmhíradók Online internetes szolgáltatást.

Saját irattárbázist hoz létre a Békés Megyei Önkormányzat Békés városában, a megyei beruházás költsége bruttó 360 millió forint. A fejlesztéssel egy helyre koncentrálják az eddig korszerűtlen körülmények között, mintegy 40 ingatlanban őrzött iratanyagokat.

"A párt egyelőre az alkalmas pillanatot várja. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a múlt hónapban kijelentette, hogy jövőre és 1990-ben az új törvények és az új alkotmány lehetővé teszik nyugati stílusú pártok tevékenységét, de azóta Grósz már kijelentette, hogy nem fogják engedélyezni szocializmusellenes pártok működését."

Csodával határos szerencsesorozat őrizte meg az utókor számára Muráti Lili és Bilicsi Tivadar elveszettnek hitt filmjét, az 1943-as „Megálmodtalak" című vígjátékot.