Megszületett a második jogerős ítélet Zsanett-ügyben. Ha az olvasó számára továbbra sem egyértelmű, megerőszakolták-e a rendőrök E. Zsanettet, vagy csak a lány kitalációja volt az egész – nem az ő „készülékében van a hiba”.

Jogerősen felmentette az úgynevezett Zsanett-ügyben nemi erőszakkal megvádolt rendőröket szerdán a Fővárosi Ítélőtábla. Sem E. Zsanett, sem a rendőrök igazát nem lehetett bizonyítani.

Szolgálati kötelességszegésben visszaeső lett a Zsanett-perben bajba keveredett két rendőr, T. Péter és F. Zsolt, sőt már vádat is emeltek ellenük.

Nem követhettek nemi erőszakot az E. Zsanett által feljelentett rendőrök – mondta ki elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság. A 2007 májusában kipattant ügy miatt több rendőri vezetőt menesztettek, s lemondott az igazságügyi és rendészeti miniszter is.

A Zsanett-ügyben várhatóan elsőfokú ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróság hétfőn, a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozatait követően.

A pótmagánvádló a perbeszédében súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt kérte elmarasztalni a rendőröket, az alperesek ügyvédei viszont bűncselekmény hiányában felmentést indítványoztak a Fővárosi Bíróságon. Frissítve.

A pótmagánvádas eljárásban E. Zsanett öt rendőrt vádol azért, mert - állítása szerint - 2007-ben éjjel ketten erőszakot követtek el rajta, három társuk pedig ezt végignézte.

Elképzelhető, hogy szakmai alkalmatlanság címén kizárják az igazságügyi kamarából Görög Évát, aki a Zsanett-ügyben elsőként, s egyedüliként jutott arra a következtetésre: a lány kitalálta, hogy megerőszakolták az őt igazoltató rendőrök.

Elképzelhető, hogy szakmai alkalmatlanság címén kizárják az igazságügyi kamarából Görög Évát, aki az úgynevezett Zsanett-ügyben elsőként, s egyben egyedüliként arra a következtetésre jutott: a lány csak kitalálta, hogy megerőszakolták az őt igazoltató rendőrök. Attól függetlenül, hogy a kamara osztja-e az ügyben szintén kulcsszerepet játszó másik szakértő, Bagdy Emőke álláspontját, meglepő módon a bíróság erre az információra lényegében nem volt kíváncsi a mai tárgyaláson.

Elképzelhető, hogy E. Zsanettet valóban megerőszakolták az őt 2007. május 4-én igazoltató rendőrök - legalábbis erre a megállapításra jutott az ügyben immár harmadikként kirendelt igazságügyi szakértő. A szakvélemény E. Zsanett védője szerint bizonyíték és fordulatot hozhat az ügyben, míg az egyik vádlott ügyvédje, Magyar György állítja, a szakvélemény semmiben nem befolyásolja a bűnösség kérdését, a tényadatok a rendőrök ártatlanságát igazolják.

Oktató célú előadás készül - de az alkotók szerint nem iskolás módon. Egy megtörtént eset adja az alapot: négy tizenéves fiú megerőszakol egy tizenéves lányt. Bíróság elé állítják őket. Az izraeli írónő darabját nem csak nyelvileg fordították le: a Zsanett-ügy is belekerült. Az előadást középiskolákba is elviszik, hogy eljusson azokhoz, akikről, akiknek szól.

"A sértetti állítás valóságtartalma erőteljesen megkérdőjelezendő" - pénteken ismertették az orvosi szakvéleményt az állítólag rendőrök által megerőszakolt E. Zsanett ügyében. A szakértő szerint a lány sérülései napokkal korábban keletkezhettek.

Rendőrök tanúként való meghallgatásával folytatódott E. Zsanett ügyében az öt rendőr ellen indított pótmagánvádas büntetőper. A szexuális erőszakról szóló tárgyalássorozaton korábban a pszichológusok ellentmondásosan nyilatkoztak, ezért újabb szakértőt is meghallgat a bíróság.

Mind az öt, Zsanett-ügyben érintett rendőr büntetését súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa szerdán. Ebben a perben hivatali visszaélés és több katonai bűncselekmény volt vád, mert a rendőrök engedély nélkül hagyták el szolgálati helyüket, hogy kedvezzenek egy szabálysértőnek.

Elavult jogszabályok, előítéletes szakértők, megalázó procedúra és a feljelentéstől visszalépő áldozatok - ez jellemzi a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyeket - állítja az a munkacsoport, amelyben civilek, rendőrök, orvosok és bírók dolgoznak.