A Zsanett-ügy 'alkalmatlan' szakértőjét kizárhatják a kamarából

Elképzelhető, hogy szakmai alkalmatlanság címén kizárják az igazságügyi kamarából Görög Évát, aki az úgynevezett Zsanett-ügyben elsőként, s egyben egyedüliként arra a következtetésre jutott: a lány csak kitalálta, hogy megerőszakolták az őt igazoltató rendőrök. Attól függetlenül, hogy a kamara osztja-e az ügyben szintén kulcsszerepet játszó másik szakértő, Bagdy Emőke álláspontját, meglepő módon a bíróság erre az információra lényegében nem volt kíváncsi a mai tárgyaláson.

Megjegyzésektől, kisebb ügyvédi indulatoktól és bírói rendreutasítástól sem volt mentes az úgynevezett Zsanett-ügy pótmagánvádas eljárásának mai tárgyalási napja. Ezen azt a két igazságügyi pszichológus szakértőt szembesítette a Fővárosi Bíróság Nyilas Levente vezette büntetőtanácsa, akik a két és fél éve húzódó ügyben egymásnak ellentmondó megállapításokra jutottak azzal kapcsolatban: igaz lehet-e vagy csak kitaláció, hogy E. Zsanettet megerőszakolták az őt 2007. május 4-én hajnalban, a Múzeum körúton igazoltató rendőrök.

„Irtózatosan kínos szituációt idézett elő Görög Éva a bíróságon azzal, hogy gyakorlatilag egyetlen kérdésemre sem válaszolt” – így összegezte a lányt először megvizsgáló szakértő viselkedését a tanácsvezető bíróhoz fordulva Tuza Péter, E. Zsanett védője. Görög Éva még a hivatalos, ám a Budapesti Nyomozó Ügyészség által végül megalapozottság hiányában megszüntetett eljárásban, az eset után három héttel elsőként vizsgálta E. Zsanettet, aki szerinte csupán kitalálta a történteket. (Az előzetes letartóztatásba helyezett, majd szabadon engedett öt rendőrt ugyanennek az ügynek a kapcsán a katonai bíróság jogerősen elmarasztalta hivatali visszaélés miatt – a szerk.)

A lány által indított pótmagánvádas eljárásban az FB is kirendelt egy szakértőt: Kovács József október 7-én ismertette megállapításait, aki homlokegyenest más következtetésekre jutott. Eszerint Görög Éva az úgynevezett explorációt, azaz feltáró beszélgetést „nem kellő súllyal vette figyelembe". Kovács József a sértett által elmondottakból sem fabulációra, sem pedig konfabulációra, azaz képzelet szülte elmesélésre vagy akár valóságelemeken is alapuló fantáziaképekre utaló jeleket nem tapasztalt. E. Zsanett személyisége „normál övezetben van”, azaz egy átlagos emberhez hasonlóan nincs különösebben terhelt, túlzottan negatív vagy túlzottan pozitív pszichés állapotban. Az általa elmondottak tehát megtörténhettek.

A szakértő véleményét a mai tárgyaláson maradéktalanul fenntartotta. Ám Görög Éva Tuza Péter szinte egyetlen kérdésére sem tudott vagy akart válaszolni, olykor kitérő megjegyzéseket tett, láthatóan többször zavarba jött, egy alkalommal pedig válasz helyett a táskájában egy irat után kezdett kutakodni. A valóban kínossá vált szituációt látva a bíró szünetet rendelt el.

Tuza Péter egy hosszú faggatás végén azt a kérdést szegezte Görög Évának: indult-e ellene szakmai alkalmatlanság miatt valaha is eljárás? Görög Éva erre egy halk, szinte elharapott „Nem”-mel felelt. Különösen feltűnő, hogy azt sem Nyilas Levente bíró, sem a rendőrök védői nem firtatták, az ügyvéd miért kérdezi ezt, esetleg van-e a kérdés alapjául szolgáló bármilyen konkrét információja. A Népszabadság kérdésére ugyanakkor a tárgyalás után Tuza Péter elmondta: tudomása szerint az igazságügyi szakértői kamaránál eljárást indítottak Görög Évával szemben, szakmai alkalmatlanságának megállapítására. Ez pedig akár a kamarai tagság elvesztését is jelentheti.

Ez azért érdekes, mert információink szerint az eljárást az a nemzetközileg is jegyzett, egyik legelismertebb hazai szaktekintély, Bagdy Emőke pszichológus professzor indította, akit Tuza Péter még az ügyészségi vizsgálat idején kért fel második szakértőnek. A professzor asszony pedig a vélelmezett erőszakos eset után alig három hónappal gyakorlatilag ugyanarra a megállapításra jutott, mint két és fél évvel később Kovács József. Csakhogy az egyetemi tanárt ezután többen is támadták, megkérdőjelezve következtetéseinek megalapozottságát. Az ügy odáig fajult, hogy a Bagdy Emőke maga adta vissza igazságügyi szakértői jogosítványát az igazságügyi tárcának. Szerinte a hivatalos nyomozati eljárásban véleményét egyáltalán nem vették figyelembe, az erőszakkal gyanúsított rendőröket pedig bizonyíték hiányában felmentették, pontosabban ügyük még a vádemelésig sem jutott el. Tuza Péter elmondta, Bagdy Emőke a mai tárgyalás után megerősítette a kamarai eljárás megindítását, ám lapunknak nem akart nyilatkozni.

E. Zsanett védője egyébként a szerdai tárgyalás során bemutatta Bagdy Emőke újabb elemzését, akit ezt megelőzően arra kért: vesse össze Görög Éva és Kovács József következtetéseit. Bagdy Emőke szerint Görög Éva megállapításai több ponton is megkérdőjelezhetők, szakvéleménye értelmezési hibákat tartalmaz. A vizsgált személy jellemét, karaktervonásait megmutató úgynevezett Szondi-tesztet rosszul, hibásan alkalmazza.

Súlyos hiba, hogy Görög Éva egy másik, az úgynevezett Lüscher-teszttel is megvizsgálta E. Zsanettet, ezt az eljárást ugyanis a nemzetközi szakma már 1990-ben diszkvalifikálta, mivel a „hitelességre vonatkozó ellenőrző vizsgálatok nem hoztak megerősítő eredményt”. Bagdy Emőke megjegyzi azt is: Görög Éva e két vizsgálattípus alapján önmagának ellentmondó következtetéseket vont le. Ugyanakkor Kovács József szakvéleményét korrektnek és pontosnak nevezte.

Tuza Péter lapunknak korábban kijelentette: Kovács József szakvéleménye önmagáért beszél. Annak ellenére nem szorul kommentálásra, hogy a vádlottak védői szerették volna megingatni a hitelességét, illetve a valóságtartalmát. Kovács József szakvéleménye bizonyíték, s nem támasztja alá Görög Éva következtetéseit. A harmadrendű vádlott ügyvédje, Magyar György ugyanakkor egészen másképp ítéli meg a történteket, mint azt az októberi tárgyalás után kérdésünkre elmondta, szerinte Kovács József megállapítása csak egy vélekedés, egy feltevés, melyet nem tudott egyértelműen, több megközelítésből is alátámasztani. Ez a szakvélemény semmiben sem befolyásolja a bűnösség kérdését, melyet a korábbi hivatalos eljárásban a vádhatóság már elvetett. Tette ezt a tényadatokra támaszkodva. A mobiltelefonok cellainformációi, a térfigyelő-kamerák által rögzítettek, s az elkövetésre „maradó” egy-két perces időtartam is egyértelműen kizárják az elkövetést.

A rendőrök védőinek nevében a mai tárgyaláson kijelentette: nem tesznek fel kérdéseket Görög Évának, mivel a bíró kérdésére válaszolva a két szakértő egyetértett abban, az E. Zsanett vizsgálathoz használt tesztek alapján nem mutatható ki, hogy megtörtént az erőszakos közösülés.

A szakértői "csetepaté" nyomán egyre zavarosabb ügyben várható ítélet megjósolhatatlan, mivel a bíróság Tuza Péter indítványára tanúként fogja meghallgatni annak a mobilszolgáltatónak a biztonsági vezetőjét, aki a védő szerint - ilyen minőségében - új megvilágításba helyezheti azokat a mobiltelefonos cellainformációkat, melyek az egyik indokául szolgálatak a rendőrök ellen indult büntetőeljárás megszüntetésének. A védelem többi bizonyítási indítványát a Fővárosi Bíróság elutasította.

Az első fokú eljárásában jövő február 19-én hangzanak el a perbeszédek, majd várhatóan február 24-én ítéletet hirdetnek.

Nyilas Levente tanácsvezető bíró és E. Zsanett magánvádló (háttal) a Fővárosi Bíróság tárgyalásán októberben
Budapest, 2009. október 7. Nyilas Levente tanácsvezető bíró (k) és E. Zsanett magánvádló (háttal) a Fővárosi Bíróságon, ahol folytatódott T. Péter és 4 tettestársának pere, erőszakos közösülés bűntette miatt. A pótmagánvádas eljárásban E. Zsanett öt rendőrt vádol azért, mert állítása szerint 2007. május 4-én éjjel ketten erőszakot követtek el rajta, három társuk pedig ezt végignézte. A rendőrök következetesen tagadják mindezt, az ellenük korábban indult eljárást pedig a nyomozó ügyészek részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.