'E. Zsanett igazat mondhatott'
Akár fordulatot is hozhat az úgynevezett Zsanett-ügyben a legújabb, Kovács József által jegyezett igazságügyi szakértői vélemény, amely szerint a lányt valóban megerőszakolták. Igaz, arra nem lehet egyértelmű választ adni, hogy akkor és azok a személyek, miként azt E. Zsanett állítja, tehát 2007. május 4-én, s az őt a Múzeum körúton éjszaka igazoltató öt rendőr. A szakpszichológus szerint ugyanakkor ez az utóbbi verzió tűnik a legvalószínűbbnek – derült ki az E. Zsanett pótmagánvádja alapján szerdán, a Fővárosi Bíróságon folytatódott perben. (Kovács József saját elmondása szerint számos, nemi erőszakot vizsgáló ügyben volt már kirendelt szakértő. Ráadásul a vádlottak ügyvédeinek az emberi viselkedés vizsgálatára vonatkozó, de leginkább a konkrét eset pszichológiai részleteit firtató kérdéseire azt is kijelentette: bírák és ügyészek pályaalkalmasságát is vizsgálja; következtetései széleskörű tapasztalatokon alapulnak.)
Mint arról már beszámoltunk, az annak idején nagy vihart kavaró ügyben az E. Zsanett által nemi erőszakkal vádolt öt rendőrt először előzetes letartóztatásba helyezték. Ám ellenük hivatalosan végül nem emeltek vádat, mivel azt a nyomozóhatóság végül mégsem látta megalapozottnak. Ugyanakkor az öt rendőrt ugyanennek az ügynek a kapcsán a katonai bíróság már jogerősen elmarasztalta hivatali visszaélés miatt.
E. Zsanett most pótmagánvádas eljárásban próbálja bizonyítani igazát, ennek során pedig az öt rendőr mindennek az ellenkezőjét. A Nyilas Levente vezette bírói tanácsnak az első fokú eljárásban arra kell választ adnia: a vádlottak, illetve közülük bármelyikük elkövette-e az erőszakos nemi közösülést, mint ahogy azt E. Zsanett és védője, Tuza Péter lassan két és fél éve kitartóan állítja. A 2007 óta húzódó eljárás során egyébként ez már a harmadik pszichológusi szakvélemény. A pótmagánvádas eljárásban a bíróság azért rendelt ki újabb szakértőt, hogy tisztázza a korábban született szakvélemények közötti ellentmondásokat.
E. Zsanett első vizsgálatára a vélelmezett bűncselekmény után három héttel, a másikra csaknem három hónappal, a mostanira pedig már két és fél évvel később került sor. Ha a Fővárosi Bíróság megalapozottnak tartja a Kovács József által megállapítottakat, az áttörést hozhat az ügyben. Már csak azért is, mert a szerdán immár a tizenegyedik tárgyalási nappal folytatódott perben ismertetett szakvélemény egybecseng annak a Bagdy Emőke pszichológus professzornak a megállapításaival, akit annak idején Tuza Péter kért fel igazságügyi szakértőnek, miután a Görög Éva által készített első szakvélemény lényegében kitalációnak minősítette az E. Zsanett által elmondottakat.
Bagdy Emőke három hónappal később homlokegyenest más megállapításra jutott. Csakhogy a szaktekintélynek számító egyetemi tanárt ezután többen is támadták, megkérdőjelezve következtetéseinek megalapozottságát. Az ügy odáig fajult, hogy a professzor asszony maga adta vissza igazságügyi szakértői jogosítványát az igazságügyi tárcának. Szerinte a véleményét egyáltalán nem vették figyelembe, az erőszakkal gyanúsított rendőröket pedig a hivatalos eljárásban végül bizonyíték hiányában felmentették, pontosabban ügyük még a vádemelésig sem jutott el.
A mostani vizsgálat során E. Zsanettel két tesztet töltettek ki, és sor került egy csaknem három órás úgynevezett explorációra, azaz feltáró beszélgetésre. A vizsgálat eme két eleme Kovács József szerint a végső következtetés levonásában egyforma erővel bír, ám az első szakértő a beszélgetést vélhetően "nem kellő súllyal vette figyelembe". A sértett által elmondottakat az eset óta eltelt idő is befolyásolhatja, hasonlóan például a gyász feldolgozásához. Ha túl közeli még a traumát, megrázkódtatást kiváltó esemény, az ember – a védekező mechanizmusa miatt – hajlamos arról tudomást sem venni. Ám minél több idő eltelik, annál hitelesebben vagy racionálisabban képes az eseményhez közelíteni.
A szakértő szerint az E. Zsanett által elmondottakból sem fabulációra, sem pedig konfabulációra, azaz képzelet szülte elmesélésre vagy akár valóságelemeken is alapuló fantáziaképekre utaló jeleket nem tapasztalt. Mint azt a tárgyaláson hangsúlyozta, E. Zsanett személyisége – szaknyelven szólva – „normál övezetben van”, azaz egy átlagos emberhez hasonlóan nincs különösebben terhelt, túlzottan negatív vagy túlzottan pozitív pszichés állapotban.
A bíróság okóber 19-én két tanú meghallgatásával folytatja a tárgyalást, november 25-én pedig szembesíteni fogja Kovács Józsefet és Görög Évát, hogy egy azon időben és személyesen fejthessék ki álláspontjukat az egymásnak ellentmondó következtetéseikről.
E. Zsanett védője, Tuza Péter kérdésünkre, miszerint a mostani megállapítás hozhat-e fordulatot az ügyben, kijelentette: a szakvélemény önmagáért beszél. Annak ellenére nem szorul kommentálásra, hogy a vádlottak védői szerették volna megingatni a hitelességét, illetve a valóságtartalmát. Ez a szakvélemény az ügyvéd szerint bizonyíték, s nem támasztja alá az első vizsgálat következtetéseit, mely szerint E. Zsanett csupán kitalálta a történteket. Tuza Péter megerősítette, továbbra is rendületlenül bízik védence igazában, ha nem így lenne, el se vállalta volna az ügyet.
A harmadrendű vádlott ügyvédje, Magyar György ugyanakkor egészen másképp ítéli meg a történteket, szerinte a szakértő megállapítása csak egy vélekedés, egy feltevés, melyet nem tudott egyértelműen, több megközelítésből is alátámasztani. Mint azt lapunknak elmondta, ez a szakvélemény semmiben sem befolyásolja a bűnösség kérdését, melyet a korábbi hivatalos eljárásban a vádhatóság már elvetett. Tette ezt a tényadatokra támaszkodva. A mobiltelefonok cellainformációi, a térfigyelő-kamerák által rögzítettek, s az elkövetésre „maradó” egy-két perces időtartam is egyértelműen kizárják az elkövetést.
