A tranzakciós díjat a bankokkal fizettetnék meg, és már nyárra elkészül a jövő évi költségvetés kerete és a sarokszámok, a telefonadót pedig a mobildíjak csökkenése kompenzálja – erről Orbán beszélt a zárt frakcióülésen.

Demonstrációt tart a Széll Kálmán Terv 2.0 ellen a Jobbik május 12-én - közölte az MTI-vel hétfőn Vona Gábor, a párt elnök-frakcióvezetője.

A Széll Kálmán Terv nevű megszorítócsomagban az oktatásra vonatkozóan két nagy vállalást tesz a kormányzat. Az egyik így hangzik: „Magyarország a képzettségi szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30–34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését (…) vállalja”.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 nem kínál tartós megoldást az ország jelenlegi problémáira, legfeljebb eseti javulást hozhat néhány gazdasági, pénzügyi kérdésben. A párt szerint új tervekre van szükség, hogy a "fejlett világ társadalmi és gazdasági karaktere" érvényesüljön, ne a korábbi, alulképzett munkaerőn alapuló keleti modell váljon valóra.

Az alacsonyan képzettek további leszakadása olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített konvergenciaprogram jövedelempolitikai részéből, bár az ott használt statisztikai fogalmat, a bruttó reálbért a hivatalos magyar statisztikában nem használják, a KSH ilyen adatot nem közöl, viszont találkozhatunk vele a jövedelmek alakulásával foglalkozó cégek idevágó elemzéseiben.

A Jobbik az IMF tollba mondott diktátumaként értékeli a Széll Kálmán Terv 2.0 azon rendelkezéseit, amelyekkel szerintük az idén 15 milliárd forintot, jövőre pedig 85 milliárd forintot vonnak el az önkormányzatoktól.

A Széll Kálmán Terv 2.0 csőlátással készült fércmunka, nem támogatja a gazdaság növekedését, komoly megszorításokat tartalmaz, nincs benne strukturális reform, nem nyúl hozzá a szent tehenekhez, például az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszeréhez, beismerése annak, hogy a kormány gazdaságpolitikája csődöt vallott, de ahhoz elég, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel – összegezhető a lapunk által megkérdezett közgazdászok véleménye.

Az Orbán-kormány most van legközelebb az új IMF-hitelhez, de ebben a pillanatban nem érdekelt a gyors megállapodásban.

A következő két év legnagyobb kihívása a kormánypártok számára, hogy az emberek életminőségén, ezen belül elsősorban a bér- és jövedelemviszonyokon miként tudnak javítani - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdán Szolnokon, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) kerekasztal-beszélgetését megelőző sajtótájékoztatón.

Átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán Tervben megszellőztetett biztosítási adó. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani.

A Policy Agenda heti elemzése szerint komoly konfliktusokat okoz majd a kormány közszolgák bérkifizetéseit, illetve a beruházások elhalasztását érintő zárolási terve. Kérdésesnek tartják az önkormányzatok további megszorításának eredményességét, és kételkednek az elektronikus útdíjból származó bevétel kormány által remélt összegében.

A Széll Kálmán Terv 2.0 egy "elképesztő megszorítócsomag", amely egy átlagos négyfős család zsebéből 240 ezer forintot vesz ki jövőre – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MR1 Kossuth Rádió mai 180 perc című műsorában.

A polgárokat közvetlenül sújtó új közterhek közül a biztosítási adó jelentheti majd a legnagyobb tételt az érintett háztartásoknak.

Megroppanthatja a gyógyszerellátást a Széll Kálmán Terv 2.0 – állítják szakértők. Naponta tűnnek el készítmények a piacról, a gyógyszertárak már most is a túlélésükért küzdenek. Lapunk úgy tudja: az egészségügyért felelős államtitkárság nem támogatja az újabb kormányzati forráskivonást.

„Nemzetközi összehasonlításban Magyarország jóval többet költ jóléti ellátásokra, miközben az elemzések szerint a támogatások nem minden esetben az arra rászorulókhoz jutnak el” – így kezdődik a konvergenciaprogram szociális ellátásokkal kapcsolatos fejezete. Nos, az új Széll Kálmán Terv ezen nem segít – nem módosítja a torz újraelosztást, törekvései a szegények kiszolgáltatottságát, leszakadását növelik.

Ügyesen trükközik a kormány. Idén feltűnés nélkül emelnék a távközlési szektor adóját: a 62 milliárdos válságadó mellett már júliusban elkezdenék szedni a telefonadót is, amiből 30 milliárd forintra számítanak.

A lejárt szoftverrel dolgozó GPS-navigációkhoz hasonlóan folyton az „újratervezés” feladatával foglalkozó kormány az elektronikus útdíjrendszer bevezetésének megvalósításáért 2010 óta nem tett semmit. Amit pedig most mégis letettek az asztalra, feltehetőleg nem több újabb álomkergetésnél.