“Regionális fejlesztés”

Regionális fejlesztés

A vidék a közjavak fontos része

Dunántúl: számít a határ Magyarországon hárommillió ember él vidéki térben, ami az uniós szabványok szerint azt jelenti: olyan településen laknak, ahol egy négyzetkilométeren százhúsz alatti a lélekszám - mondja Rechnitzer János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Nyugat-Dunántúli Regionális Kutatóintézetének igazgatója. Hozzáteszi: a Dunántúlon sok az apró falu, de közel vannak hozzájuk a kisebb, nagyobb városok, melyek vonzáskörzete rájuk is kiterjed - ez mindennapi életüket és jövőképüket is meghatározza. Dél-Alföld: hiányzó csapatok A Dél-Alföld vidékfejlesztési szempontból szinte az egész országot leképezi - mondja dr. Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatások Központja Kecskeméti Alföld Tudományos Intézetének igazgatója. - Megtalálható itt - főleg a Felső-Bácskában és Békés megyében - a nagy táblás gabonatermesztés, de a Homokhátság tanyavilágában sok biogazdaság is működik. A Dél-Alföldön lakik a tanyavilág mintegy 200 ezer lakójának kétharmada. Ez a vidék és lakossága profitálhatna a legtöbbet abból, ha átvennénk és a magunk adottságaira formálnánk az Európai Unió vidékfejlesztési politikáját. Észak-Alföld: döntés helyben Az Észak-Alföld régió vidékfejlesztési szempontból nem kezelhető egységesen, hiszen a régiót alkotó megyék földrajzi, települési és mezőgazdasági jellegzetességei eltérők. Ami mégis közös nevezőre hozható a három megyében, a minél több helyi termék, helyi specialitás előállítása és értékesítése, a vidéki örökség értékeinek felismerése és megóvása és az erre alapozott falusi turizmus fejlesztése - fogalmazott Maczik Erika, a debreceni székhelyű Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. projektmenedzsere.
2006. július 05.
2
Top cikkek
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.