Az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új magyar alkotmány olyan kitételeket tartalmaz, amelyek hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek, és Schmitt Pál államfőnek vissza kellene küldenie az alaptörvényt a parlamentnek - állítja a Human Rights Watch (HRW).

Az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét, valamint a magyar nép alapvető értékeit - írta a miniszterelnök-helyettes.

Elképesztő ügyességgel beszélnek el egymás mellett politikusaink: úgy tűnik, a parlamentben egy világos kérdésre sem lehet egyértelmű választ remélni. Van viszont kioktatás, fölényeskedés és személyeskedés bőven. Legalábbis ezt mutatja a hétfői ülésen készült jegyzőkönyvrészlet.

Ezen kellett ennyit gondolkodni? Miért nem szóltak Oszkónak vagy Bajnainak, netalántán Bokrosnak? Egy ilyet pikk-pakk összeütöttek volna, ha leporolják a régi ötleteket, előveszik a szemeteskosárból a kidobott javaslatokat és szemezgetnek az akkori ellenzék által szétszekált vagy az elmúlt tíz évben politikai gyávaságból asztalra sem tett elképzelésekből.

Több mint 500 kormánytisztviselőt és kormányzati ügykezelőt mentettek fel a minisztériumokban február közepéig a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény tavaly június végi kihirdetése óta. Az elbocsátásokban Navracsics Tibor tárcája jár a élen.

Orbán Viktor életében először kényszerül arra, hogy politikusként valami nagy, országos kellemetlenséget okozzon.

A reformprogram kész, megfelelő szinten és mélységben, létezik egy 180 oldalas részletes szakmai program is –erősítette meg lapunknak egy, a miniszterelnökhöz közeli forrás. A konkrétumokat folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A reformokról Orbán Viktor stratégiai szinten kommunikál, a főkoordinátor Navracsics Tibor lesz, Matolcsy Görgynek pedig „ez az utolsó dobása”.

A kormány (újra) elkötelezte magát, hogy felszámolja a kisebbségek kárára elkövetett visszaéléseket, az úgynevezett etnobizniszt. Már csak az a kérdés: hogyan?

Orbán Viktor egyik helyettesét és nemzetgazdasági miniszterét küldte előre, hogy bemutassa a kormány mintegy 800 milliárd forintot spóroló csomagját. Navracsics Tibor és Matolcsy György is az elmúlt nyolc év és + kilenc hónap történelmi felvázolásával kezdett, hogy utána szinte semmit se mondjanak. Figyeltük az eseményeket, míg a kormányfő kiscsoportos eligazításra nem hívta a kiválasztottakat.

A parlamenti sajtószobából tudósítjuk az Országgyűlés fontosabb eseményeit. Néha sajtótájékoztatók szakítják meg a munkát, ilyenkor fülesen hallgathatjuk a parlamenti közvetítést - a belépőnkért cserébe. Parlamenti tudósítás light.

Nagyobb frakciófegyelmet kellene tartani a kormánypárti képviselőcsoportban Navracsics Tibor szerint, a miniszterelnök-helyettes ugyanis - mint az a Figyelőnek adott interjúból kiderül - nem tartja jónak, ha kódexszerű jogszabályok is egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament elé. Lázár János Fidesz-frakcióvezető erre reagálva úgy nyilatkozott, köszöni Navracsics Tibor véleményét, majd hozzátette: "az emberek gyors változásokat akarnak, nem tudnak várni az egy helyben toporgó minisztériumi tisztségviselőkre".

A külföldi médiát nem sújtaná pénzbírsággal a módosított magyar médiatörvény - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétvégi száma.

Navracsics Tibor szerint úgysem tudnak kivenni a miniszterek egy évben negyven nap szabadaságot - elég lesz a húsz is.

„Jaj, dehogy! Miért ajánlotta volna fel a lemondását Martonyi János?”, „Hogy Navracsics Tibort nyáron felállítaná a miniszterelnök úr, és valamilyen EU-posztot kap? Ugyan már!” – amióta a Die Welt a médiatörvény elfogadásának másnapján „Führerstaatnak” aposztrofálta az Orbán Viktor által vezetett Magyarországot, és a magyar kormány – éppen a soros EU-elnökség nyitányakor – példátlan tekintélyvesztést szenvedett el, kormánykörökben és a Fideszben hivatalosan csak azt lehetett hallani: senkit nem terhel személyes felelősség, a konfliktus kódolva volt, a médiatörvény csak a „casus belli”. Ürügy.

A jelenlegi negyvenről húsz munkanapra csökkentené a politikai vezetők, így a miniszterek és az államtitkárok szabadságát egy törvénymódosítási javaslat, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek. Az előterjesztés emellett visszaállítaná a közigazgatási alapvizsgát.

A médiatörvényről folyó vita és a magyar EU-elnökség tevékenysége elválik ugyan egymástól, de amíg el nem ül a vihar az új szabályozás körül, a légkör sem nyugodhat meg az európai sajtó és az Európai Parlament folyamatos érdeklődése miatt. Ám Viviane Reding igazságügyi és alapjogi EU-biztos (aki korábban a médiaügyekért felelt) az uniós állampolgárok életét könnyítő intézkedésekre tett javaslatokat, amelyek egy részéről a magyar elnökség alatt dönteni is lehetne.

Gyorsan rendezné Brüsszel a magyar médiatörvény ügyét. Az Európai Bizottság örvend a magyar kormány levelének, s kész konzultálni a felvetett változtatásokról. Az alapvető jogok tárcáját vezető Viviane Reding biztos lapunknak azt mondta, ez a kérdés nincs összefüggésben az elnökségi munkával, de amíg napirenden van, nyilván nem javítja a légkört. Polyák Gábor médiajogász szerint a magyar kormány válaszlevele két ponton csúsztat.

Továbbra sem tartja megalapozottnak a kormány az Európai Bizottság médiatörvényt érintő aggályait, de mindhárom kifogásolt területen esetleg hajlandó a változtatásra. Lényegében ezt tartalmazza Navracsics Tibor igazságügyi miniszter válasza Neelie Kroes uniós médiabiztosnak a médiatörvénnyel kapcsolatban komoly aggályokat felvető levelére.

Üdvözölte hétfőn Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekért is felelős alelnöke, hogy a magyar kormány egyértelműen jelezte levelében: szükség esetén kész módosítani a médiatörvényt.

Egyáltalán nem tartja kielégítőnek az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője azt a választ, amelyet a magyar kormány az Európai Bizottságnak adott a médiatörvénnyel kapcsolatos megkeresésére.