A közlekedési és ágazati fejlesztésekhez kapcsolódó magyar szellemi tőke integrálására a Bosch, az MTA Sztaki és két egyetem ma megalapította a Robert Bosch Tudásközpontot.

Átadták a Magyar Örökség Díjakat: elismerésben részesült a 100 éve alapított Fővárosi Énekkar, Hetényi Varga Károly író-újságíró, a Duna Televízió Hazajáró című honismereti magazinműsora, Lukács János (John Lukacs) történész, Kaán Károly erdész-természetvédő, Baross László, "a bánkúti búzák atyja", valamint Venczel József erdélyi társadalomkutató.

Országokon vagy akár kontinenseken átívelő gyártási hálózatok termékazonosító és termelés-integrációs rendszerét fejleszti az MTA SZTAKI Számítógéppel Integrált Gyártás Laboratóriuma (CIMLab) egy uniós projektben. A Fraunhofer Intézet által vezetett konzorcium a jövő évben végez az ötmillió eurós, 3,5 millió euró uniós támogatásban részesülő fejlesztéssel, utána az alkalmazást elsősorban a környezetvédelmi iparban és az autógyártásban fogják használni.

A Lendület programnak köszönhetően 2012. július 1-jén 37 kutatócsoport kezdhet hozzá ígéretes kutatási tervei megvalósításához. Pál Csaba biológus azt vizsgálja, hogy miként válnak ellenállóvá a különböző gyógyszerekkel, antibiotikumokkal szemben az egyes kórokozó baktériumok.

Ünnepeltek 1972. szeptember 27-én az MTA Tudósklubjában: megjelent a kétmilliomodik orosz szótár, a kortársak szóhasználatában csak „Hadrovics-Gáldi”. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a szovjet nagykövetség is képviseltette magát.

„Nagy a Magyar Tudományos Akadémia függősége az állami költségvetéstől” – jegyezte meg Pálinkás József elnök az e heti akadémiai közgyűlésen tett egyik felszólalásában, és ezt a mondatot érdemes továbbgondolni.

Hat és fél milliárd forint többlettámogatást kér jövőre a Magyar Tudományos Akadémia – derült ki az MTA 183. rendes közgyűlése által kedden elfogadott 2013-as költségvetési irányelveiből.

Ritka manapság a magyar sikertörténet. A Genf melletti részecskegyorsító, a CERN a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, ha a vele kapcsolatos várakozásoknak csak a töredéke igazolódik, akkor közelebb kerülhetünk a világegyetem születésének megértéséhez is.

A tudomány lenne a bűnbak Schmitt Pál plágium-ügye miatt? A Fidesz-frakcióvezető parlamenti felszólalásában legalábbis önvizsgálatra szólította fel a hazai tudományos életet, melynek önmagát megtisztítva szembe kéne néznie a „múlt örökségével”. Pálinkás József, az MTA elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere lapunk kérdésére a politikai hevülettől fűtött hirtelen kijelentéseket nem szeretné a tudomány elleni támadásnak értékelni.

A hazai környezetvédelem utóbbi évtizedeinek fontosabb politikai és civil szereplői az MTA képviselőivel együtt ma köszöntik Láng Istvánt, a professzor 80. születésnapja alkalmából. Az Akadémia volt főtitkárával és a magyar környezetügy ma is aktív doyenjével életéről és a szerencséről beszélgettünk.

Akár titkos kutatóintézet-hálózat is lehetne szervezeti egységei számát tekintve az akadémiai után mindeddig második legnagyobb hazai tudományos K+F-szervezet. A Bay Zoltán-intézetekről ugyanis kis túlzással a közvélemény alig tud valamit, pedig az 1994-ben Pungor Ernő által alapítványi formában létrehozott intézmény jó ötletként indult. Az intézethálózatra azonban nagyon ráfért már egy ráncfelvarrás, amelynek lényegéről az év végén az üzleti életből érkezett új vezérigazgató, Skultéty Tamás elsőként lapunkat tájékoztatta.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint az akadémiának nincs jogköre vizsgálatot folytatni Schmitt Pál 1992-ben, a Testnevelési Egyetemen megszerzett úgynevezett kisdoktori címével kapcsolatban, mivel az nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének.

Ki hitte volna? Alig jelentették be, hogy az egyházi státuszra igényt tartó vallási közösségek vizsgálatára bizottságot alakított a Magyar Tudományos Akadémia, máris változik a tagok névsora.

A fizikus végzettségű Pálinkás József akadémiai elnök egy Egyháztörténeti és Vallástudományi Elnöki Bizottságot alakított, amelynek elnöke Hámori József agykutató lett. E testület vizsgálja, hogy mely szervezetek lehetnek egyházak.

Az Európai Uniónak, ha túl akarja élni a válságot, előre kell menekülnie, kialakítva a magországok közös fiskális politikáját, és kidobni a hajóból a ballasztokat - mondta Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója a kedden Budapesten.

Hosszabb tűzszünet után most újabb front nyílt a másfél éve zajló filozófusháborúban: az MTA Filozófiai Kutatóintézetéből újabb két munkatársat rúgtak ki. Ezúttal nem alkalmatlanság címén, hanem létszámleépítésre hivatkozva. A háttérben továbbra is folynak a korábbi elbocsátások miatt indult munkaügyi perek, valamint a Budai Gyula feljelentésére elrendelt rendőrségi vizsgálat, amely a filozófiai pályázatok körüli anomáliákat próbálja feltárni.

Folyamatosan csökken a Balaton vízgyűjtő területének vízhozama. Ha nem teszünk semmit, a következő évtizedekben egyszerűen el fog fogyni a tó – állítja egy független Balaton-szakértő.

Nincs intézmény, amely ne működhetne jobban. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata is ilyen. A magyar tudomány súlya csökken, lassabban fejlődünk – ha egyáltalán –, mint a világ.

A jelenlegi válság egyedülálló lehetőséget kínál az európai gazdasági és monetáris unió strukturális gyengeségeinek kijavítására, de ez nem lehetséges a gazdasági kormányzás bizonyos szintű összehangolása nélkül – mondta Andor László.

A tudomány nem tartozik ugyan a jövő évi költségvetés nagy vesztesei közé, nyertesnek nevezni azonban mindenképpen túlzás lenne.