Amerika és Oroszország ütközőpályán, a közös európai külpolitika pedig széthullóban Koszovó ügyében.

Az Egyesült Államok "féken tartására" szólította fel az ENSZ-t szombaton Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök azután, hogy Washington jelezte: kész egyoldalúan elismerni Koszovó függetlenségét, ha a döntésre hivatott ENSZ BT-ben nem jön létre megállapodás a dél-szerbiai tartomány jogállásáról.

Koszovó ügyében van némi óvatos optimizmus az Európai Unióban, amióta Wolfgang Ischinger (a tárgyaló trojka uniós képviselője) elkezdte közvetítői tevékenységét - mondta Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek az EU portugáliai külügyminiszteri értekezletén folytatott megbeszélések után, szombaton, telefonon.

Ha nem lesz alku, és a koszovói albánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenségüket, Washington kész elismerni  az új államot - jelentették be az amerikai külügyminisztériumban.

Szeptember 28-án a New York-i ENSZ-közgyűlés margóján közvetlenül tárgyal Szerbia a koszovói albánokkal - jelentette be az EU-USA-orosz közvetítő trojka moszkvai tagja. A szerbek a tartomány státusáról tárgyalnának, mármint arról, hogy Koszovó függetlenség helyett csak autonómiát kapjon - amire az albánok nem hajlandók. Annyit megígértek, hogy "egy ideig", egyoldalúan nem kiáltják ki a függetlenséget.

Pallagi Imre, a BRFK kiemelt főnyomozója lesz Koszovó új főrendőre. Ez a Magyar Televízió Kékfény című műsorában hangzott el hétfő este. Pallagi Imre a közszolgálati csatornának elmondta, kinevezése akkor lép hatályba, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt Koszovó jövőjéről.

Szerbia polgárainak több mint a fele nem hiszi, hogy Koszovó az ország határain belül marad - áll egy minapi közvélemény-kutatásban. Hasonló arányú (60 százalékos) a megkérdezettek közt azok száma, akik - ellentétben egyes kormánytagok nyilatkozataival - akkor sem helyeselnék az EU-országokkal való kapcsolatok felmondását, ha ezek történetesen elismernék az albán többségű tartomány függetlenségét. Ezek szinte egyhangúlag arról beszéltek, hogy elegük van Koszovóból, szeretnének végre nyugodt körülmények között dolgozni, élni és munkájukból megélni.

Brüsszel és Budapest is, azaz Európa fogja megfizetni annak az árát, ha nem születik megegyezés Koszovó ügyében, nem pedig Los Angeles vagy Moszkva - mondta újságíróknak Wolfgang Ischinger, a tartomány státusáról tárgyaló trojka EU-s képviselője, aki tegnap Budapesten tárgyalt a magyar külügyminiszterrel. A német diplomata hangsúlyozta, hogy nincs sok idő, a megegyezés halogatásától nem lehet jobb megoldást várni. - Az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie a kérdés rendezésében - közölte Ischinger, aki elárulta, hogy nagyon hasznos véleményeket, tanácsokat hallott a magyar külügyminisztériumban.

Koszovó státusának rendezésével együtt biztosítani kell Szerbia EU-integrációs jövőjét – mondja a magyar álláspontról Udvardi Iván szakállamtitkár, a Külügyminisztérium politikai igazgatója. Budapest szerint a tartós megoldáshoz BT-határozat kellene.

A koszovói Prizren belvárosában alszik egy ember. Nemrég került oda. "Ne ébresszenek fel, csak ha már függetlenek vagyunk!" - figyelmeztet a felirat az ágy fejénél. Odasétálunk és kiderül: az alvó ember valójában bábu. Na persze, Koszovóban senki sem vállalkozna arra, hogy addig alszik, amíg a terület függetlenné nem válik.

Svéd KFOR-katona üdvözöl a gracsanicai kolostor bejáratánál, és tessékel be az épületegyüttest körülvevő fal apró bejáratán. A falon körbe szögesdrót védi a szerbek számára oly fontos vallási helyet és lakóját.

- Nem szabad beleavatkozni a demokrácia fejlődésébe. A koszovói választások velejárói olyanok amilyenek, de hangsúlyozom, hogy a törvény szerint amúgy is az idén kellene voksolni - mondta lapunknak Joachim Rücker, a koszovói nem hivatalos "gyámkormány", az ENSZ-szervezet, az UNMIK vezetője arról, miért kellett a decemberi dátum előtt belekezdeni a választási folyamatba.

A forró pristinai augusztusban egyre türelmetlenebbek az albánok a nemzetközi közösséggel szemben, mely nyolc éve váratja Koszovót egy életképes státusszal.

Lutfi Haziri, Koszovó miniszterelnök-helyettese, a koszovói albán tárgyalóküldöttség állandó tagja, olykor vezetője. Annak a Koszovói Demokratikus Ligának a tagja, amelyet annak idején Ibrahim Rugova (volt koszovói elnök) alapított 1989-ban. Koszovóról, mint önálló identitással rendelkező országról, albánul Koszováról beszél.

Oliver Ivanovics a szűk koszovói szerbiai politikai elit mérsékeltjei közé tartozik. Részt vesz a koszovói közgyűlésben, és pártja élén indul a helyi választásokon, mert úgy gondolja, egy országként, egy társadalomként kell élniük albánoknak és szerbeknek Koszovóban. Pragmatikus - kollégái között ritkaság számba megy, hogy szóba áll az albánokkal. Mitrovicában kérdeztük a térség jövőjéről. 

Az a híd - csak így hívják azt a hidat az észak-koszovói Mitrovica város két felét elválasztó átkelőt, melyen keresztül megindultak az albánok 2004 márciusában az északi, szerb városrész felé. Ez a híd a zavargások gyújtópontja, de neve nincs.

A magyar kulcs címmel közölt kommentárt a Süddeutsche Zeitung arról, milyen szerepet játszhat Budapest a koszovói kérdés rendezésében.

Szerbia a Koszovóval kapcsolatos román álláspont miatt ismerte el nemzeti kisebbségként a határain belül élő román közösséget - írta tegnapi számában a Romania Libera című bukaresti napilap.

Egyezzenek meg, különben... nem egyeznek meg - e fenyegetést intézték a nagyhatalmak a szerbek és az albánok címére. A koszovói látszatalkudozás folytatódik, december 10-ig.

Szerbia kész lemondani szuverenitása egy részéről azért, hogy Koszovót megtarthassa jelenlegi határain belül - derült ki abból az interjúból, amelyet Vuk Jeremics szerb külügyminiszter adott csütörtökön a BBC brit rádiónak.