Talán nem e sorok szerzője volt az egyetlen, akit megijesztettek a József Attila szülőházának felújításáról a közelmúltban közölt felvételek, melyekből kiderült, lebontották az egyemeletes ház egész udvari traktusának emeletét.

Átlépve a magyar-román határt egyszerre szembesülhetünk a XXI. századi fejlettséggel és a XIX. századi elmaradottsággal. Az állítás második része hatványozottan igaz a falvak tekintetében. Ez alól az Érmellék sem kivétel. Érsemjén (románul: Simian) üdítő példaként kilóg a sorból. Itt született Kazinczy Ferenc nyelvújító, Fráter Loránd nótafa és Csiha Kálmán református püspök.

Nem okvetlenül kell múzeumba, könyvtárba menni, hogy megismerjük egy település históriáját. Sétáljuk-barangoljuk végig például Székesfehérvár magját, néhány régi utcáját s ha ezt nyitott szemmel tesszük, egy teljes évezred tárul elénk. A Megyeház utca 7. számú ház falán lévő emléktáblán azt olvashatjuk, hogy ott állt Géza fejedelem palotája, majd Szent István annak helyén emelt rezidenciája, a tatárjárás után pedig a IV. Béla építtette erősség - térkép mutatja, hogy egyre nagyobb területet óvtak a falak.

Lehet-e egy regénnyel a kézben bejárni egy negyed országot? Igen, ha valaki Svejk kalandjainak leírását használja útikönyvnek Dél-Csehországban.

„Loire”: e szóról – biztos vagyok benne – az olvasók többségének a kastélyok jutnak eszébe. Ha több időt is eltöltünk Tours környéken, két okunk is van arra, hogy a kastélyokon túl mást is megnézzünk. Akármilyen gyönyörűek a kastélyok, az ember előbb-utóbb telítődik velük, másrészt a Loire mentén bőven akad más látnivaló is. Éppen ezért, a következőkben egy ilyen kiegészítő, kulturális körutat teszünk Tours körül.

Ha a szellemi térben birokra kelnének a magyar kultúra tájegységei, hogy melyikük adta a legnagyobbakat örökségül, az Érmellék dobogós helyre számíthatna. A térség három nagygyal is büszkélkedhet. Itt született Ady, Kazinczy és Kölcsey. Az Érmellék Észak-Partiumban, Románia területén található. Nevét a napjainkra patakocskává szelídült Érről kapta. Érmindszentet (neve a román közigazgatásban nemes egyszerűséggel Ady Endre) a magyar határtól nem messze (26 km), Nagykároly közelében találjuk.

Milyen mélyen fekszik Eger első vízművének kútja? Melyik szobában írta Gárdonyi Géza az Egri Csillagok történetét? Hány híd ível át az Eger-patakon? Miként lett a régi börtönből sportmúzeum? Olyan kérdések ezek, amelyek a hagyományos tárlatvezetéseken, kirándulásokon rendszerint megválaszolatlanok maradnak - vagy azért, mert a túravezető csak a főbb történelmi, kulturális eseményeket ismeri, vagy mert nincs is kedve, tehetsége élvezetessé tenni egy-egy ilyen kirándulást.

A nagykőrösi vásárokat az ország legnagyobbjaiként tartják számon, ahová az országhatárokon túlról is érkeznek érdeklődők. Mind között a legnépesebb azonban a Szent György-napi, amelyre az idén április 26-án került sor. A régi, kézművesek által készített használati és dísztárgyak által meghatározott kirakodóvásárokra távolról sem hasonlító mai rendezvények színhelyére érkezők talán az örökre elmúlt pusztai vásárok illúzióját is keresik. Jó lenne tudni, hogy a látogatók eközben a szinte minden szegletében Arany János emlékét idéző város megtekintésére is szánnak némi időt.

Az egyik utazási iroda szeretne bekapcsolódni a zarándokutak szervezésébe. Gondolom elsősorban a katolikusokra gondol, akik Rómába, vagy a franciaországi Lourdes-ba, esetleg a portugáliai Fatimába utaznának. Az emberek évezredek óta indulnak útnak, gyógyulást nyerjenek betegségükre, bocsánatot bűneikre. Így írta elő az ősidőkben zsidóknak a törvény, hogy évente négyszer menjenek fel a jeruzsálemi szentélyhez, s így utaznak a muzulmánok millió a szent Kába kőhöz Mekkába.

Szerény, falusias otthona volt Berzsenyi Dánielnek a Vas megyei Egyházashetyén. Erről győződhet meg a 84-es főúton Sopron irányából a Balaton felé gépkocsival utazó, ha nem siet nagyon. A főútról Sárvár és Jánosháza közt, Borgátánál lekanyarodva négy-öt kilométer után található a településen nagy becsben tartott Berzsenyi-emlékház.

Nem nehéz elképzelni, hogy egy fiatalember szemet vet egy csinos lányra, és a Vas megyei Csöngén lévő evangélikus templom karzatáról szemez vele. Csakhogy a történet nem manapság, és nem mással esett meg, hanem Petőfi Sándorral, aki 1839 nyarán vendégeskedett a szomszédos Ostffyasszonyfán. Akkor lett szerelmes a csöngei nyugalmazott huszárőrnagy, Csáfordi Tóth Ferenc lányába, Rózába, és hozzá írta verseit.

A törökök által csak az Égei-tenger gyöngyszemeként emlegetett Ízmir egy hajókkal és jachtokkal teli nagy tengeröbölben található. Az ország harmadik legnagyobb városát időszámításunk előtt 3000-ben alapították, és kulturális sokszínűségéről híres. A hegyekkel körülvett tartomány kozmopolita; élénk környezettel lepi meg a látogatókat: vásárok, galériák, színházak és számos történelmi város várja az érdeklődőket.

A vándorszínészet klasszikus ekhós szekere fogadja a látogatót a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum kapujában. Efféle járművön érkezett 1815-ben a városba a magyar színjátszás egyik első sztárja, Déryné Széppataki Róza, aki majd kétszáz esztendőre megalapozta a miskolciak színházszeretetét.

Mediterrán dzsungel övezte, különleges belső tórendszer - az Adria legzöldebb szigete Odüsszeuszt hét évre ejtette rabul. Aki ma jár arra, Horvátország egyik legjobb travaricáját is megkóstolhatja.

Van egy hely Budapesten, amit az olaszok legalább olyan jól ismernek, mint mi magunk. A Füvészkertről van szó, amelynek hazai és külföldi népszerűségét Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkban alapozta meg. Ez a kert már nem az a vadregényes zöldterület, amilyen a regény megírásakor volt.

A Duna északi partján van Komárom ősi része, amelyet egykor Révkomáromnak is neveztek, s amelynek számos utcája és tere őrzi ma is a magyar múlt és kultúra nagyjainak nevét. Emléktáblák, szobrok idézik Csokonai Vitéz Mihály, Klapka György, Egressy Béni, Széchenyi István, Lehár Ferenc, Selye János, Bartók Béla kötődését a városhoz, s különösen Jókai Mór kultusza eleven.

A tolnai megyeszékhely történelmi városközpontjához alig néhány lépésnyire, éppen a Babits utcában található Babits Mihály szülőháza, a Halálfiainak fontos színtere. A kétszintes épület történelmileg is fontos. A közelmúltban felújított épület hűen tükrözi a XIX. század végi és a XX. század eleji szekszárdi értelmiség jellegzetes életkörnyezezét.

Az ember már csak olyan, hogy ha tudomást szerez arról, miszerint a főváros XVII. kerületében változatlan formájában megmaradt Erdős Renée villája, s közérdekű muzeális kiállítóhelyként várja a látogatókat, akkor nem elsősorban a rákosmenti helytörténeti kiállításra vagy a Merzse-mocsár élővilágát bemutató diorámára kíváncsi.

Az egri vár fölött egy kis utcában áll Gárdonyi Géza emlékháza. Az író 1897 és 1922 között élt itt: a kétszobás, előszobás kis házban dolgozott, miközben az udvarban pár méterre, egy nagyobb lakásban édesanyja, és két fia lakott. Ebédidőben csak átballagott hozzájuk, ha pedig dolgozni akart, néhány lépést kellett megtennie, s máris újra távol került a külvilág zajától.

Aki történelmi ismeretei frissítésére, bővítésére hajlandó kalandos és fárasztó utazást vállalni, annak ajánljuk a Békés megyei Geszt felkeresését.