Múzeum Erdős Renée szenvedélyes életéről
Hanem Erdős Renée-re, aki miatt Bródy Sándor öngyilkosságot követett el, s aki nő létére 1902-ben ilyen sorokat mert írni: "Ha küldelek százszor / százszor visszavárlak / Amikor gyűlöllek / akkor is kívánlak".
A környező épületek közül ma is kimagasló rákoshegyi Erdős Renée-ház bejárata felett kör alakú dombormű adja tudtul a látogatónak: 1895-ben emelték Szűz Mária és Szent György segedelmével. Az írónő - aki a magyar irodalomtörténetben elsőként volt képes annyi pénzt keresni írói munkásságával, hogy abból meg tudott élni - 1927-től 1944-ig lakott itt. Nem jószántából távozott. Bár még e falak között írta, hogy "keresztényből zsidóvá degradáltak, magyarból bitanggá", s innen kért segítséget az érsektől, Serédi Jusztinián azonban levelére azt válaszolta: "eseti kivételezésre nem látunk lehetőséget. Bízzék Istenben" - a villába vissza már nem térhetett, noha a deportálást sikerült elkerülnie. Slachta Margit szerzett számára lakást azzal a Kairó kávéházzal szemközt, ahol Bródy Sándorral gyötörték egymást gyűlöletben és szerelemben.
A villa körül ma is ott állnak Artúr fái. Hatalmasra nőttek. A szuterén - ahol a Merzse mocsár élővilágát bemutató diorámakiállítást rendezték be, s ahol a négy évszak szerint szólalnak meg Vivaldi zenéjétől kísérve a környék madarai hangszalagról, a múzeumlátogató gyerekek nagy gyönyörűségére - Artúr asztalosműhelye volt. De ki emlékszik már Artúrra, Erdős Renée nálánál tíz évvel fiatalabb titkárára, villájának, háztartásának és gyermekeinek gondozójára, az írónő utolsó férjére - akinek nem is Artúr az igazi neve?
És ki emlékszik Erdős Renée-re még egyáltalán?
Ki tartja számon hajdani közönségének utódai közül, hogy a nagymama - mint féltett úri leányka - a szülői könyvespolcról lopta ki a XX. század közepéig erotikusnak tartott regényeit, a Nagy sikolyt, netán a Santerra bíborost? (Az Édes Rosamundára újabban kétszázötven forintért lehet licitálni egy internetes árverésen, hetek óta nem akad rá vevő.)
Ady "zseniális poétalányként" üdvözölte a Győrből 15 évesen Pestre került különös szépségű lányt, aki Ehrental Reginaként látta meg a napvilágot hetedik, kései gyerekeként egy csallóközi zsidó ortodox családnak. Eötvös Károly támogatta első verseskötetének kiadását, s segítette később újságírói pályára, ő, aki a hírhedt tiszaeszlári antiszemita vérvádperben a vádlottak védőügyvédjeként a nemzetközi sajtóban is tiszteletet vívott ki. A pályája csúcsán álló Bródy Sándor végzetesen beleszeretett a verseiben a nők testi szerelemhez való jogát vakmerően hirdető lányba. Az írónő 1909-ben áttért a katolikus vallásra, s vele átvette új hite épp kibontakozóban lévő antiszemitizmusát is. Az Eötvös által csak ékes hímpávának nevezett Bródy - aki az Erdős Renée-vel való szakításuk után öngyilkosságot kísérelt meg, s bár akkor életben maradt, húsz év múlva megkeseredetten és magányosan halt meg - férjnek nem kellett, de nem a négy gyereke miatt - derül ki a háború után született Különös önéletrajzból. Hanem mert zsidó volt.
Döntését Erdős Renée "megúszta" egy idegösszeroppanással, majd zárdába vonult, s "megtérését" követően a konzervatív nőideál megteremtésén fáradozott. Mindhiába. Mindig a női szexuális tabukat sértő ábrázolásnál kötött ki, minden könyve botrány - és siker.
Fülep Lajos művészettörténészhez ment férjhez, akit ugyan nem szeretett, "de az legalább református volt". A házasság pokol, a második kislány megszületését már meg sem érik együtt. Hogy lányait eltartsa, regényírásba fog, s ez olyan jövedelmet hoz, hogy Erdős Renée a rákoshegyi villát is megvásárolhatja. De hiába jó keresztény, katolicizmusa nem menti meg a zsidóüldözéstől: 1938-tól nem publikálhatott, '44-ben bujkálnia kellett.
Parányi emlékszobája a tetőtér sarkában kapott helyet. A villa eredeti berendezéséből egyetlen darab sem maradt meg, az írónő tárgyaiból sem lelni többet egy kéziratlapnál. Az íróasztal, a lámpa is csupán korfestő elem - Ádám Ferenc, a kiállítóhely igazgatója szerezte, a lámpát például nemrégiben a Telekin. Ráakadt egy öntöttvas radiátorelemre is, mint kiderült, az a lebontott Nemzeti Színházból való. Valahol, valahogy megőrződött.
Nem úgy, mint Erdős Renée különös drámája, amely pedig a legbeszédesebben a korról szól, amelyben élt.
Info
A villa hétfő kivételével naponta 14-18 óra között látogatható, falai közt az állandó tárlaton kívül havonta megújuló képzőművészeti kiállításokat is tartanak.