Gárdonyi és Bródy a barokk Egerben
Hogy mennyire fontos volt a teljes elszigetelődés és a csend Gárdonyi számára, azt - Király Júlia, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusa szerint - mi sem jellemzi jobban, mint dolgozószobája, amelyre csak tetőablakot vágatott, épp az íróasztala fölé. Így a külső látvány nem zavarta a munkában. Érdekesség viszont, hogy az Egri csillagok című művét a kutatások szerint nem itt, hanem a hálószobában írta, ahonnan épp az egri várra látott - talán ez a látvány adott neki ihletet nap nap után. Asztala, írógépe, pipatóriuma ma is ugyanúgy áll, ahogyan 1922-ben bekövetkezett haláláig. Az előszobában lévő könyvtár több ezer kötetet tartalmaz a legváltozatosabb témakörökben, a természettudományoktól a filozófiáig, nyelvkönyvekig. Utóbbiakból többtucatnyit őriznek a szekrények, köztük arab, angol, német, francia kiadványokat. Az irodalomtörténész szavai szerint jellemző volt az íróra, hogy miközben olvasott, a lapok szélére jegyzetelt, így gondolatai, kérdései és töprengései kéziratos formában maradtak meg az utókor számára. A hálószobában is szinte minden bútordarab az eredeti helyén áll: a faragott íróasztal, ahol az Egri csillagok született, festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek.
A dolgozószobában ott a nagy íróasztala, s itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma is. A vitrinekben pedig, az író titkosírásos jegyzeteit őrzik.
Király Júlia szavai szerint az emlékházat folyamatosan karbantartják: két évvel ezelőtt teljes belső festésen esett át az épület. Ez azért is érdekes, mert a falakat belül különböző minták díszítik, amelyeket csak régi klisék segítségével lehet megőrizni. Szerencsére ma is Egerben él annak a szobafestőnek az unokája, aki annak idején először kifestette a falakat. S láss csodát: az unoka maga is szobafestő-mázoló, aki megőrizte a nagypapa eredeti kliséit, így bármikor is történik a felújítás, az egyedi minták megmaradnak. Tavaly egy egri cég támogatásának köszönhetően sikerült valamennyi bútort is restaurálni, így azok ismét a régi pompájukban ragyognak.
Gárdonyira nemcsak a márciustól októberig nyitva tartó hajdani otthona emlékezteti az utazót a barokk városban. Földi maradványai az egri várban vannak eltemetve, fejfáján a híressé vált mondat: "Csak a teste". A Nagy Könyv elnevezésű versenyt 2006-ban regénye, az Egri csillagok nyerte, ennek örömére nemrégiben egy emlékművet állítottak fel, nem messze az Érsekkerttől. Az író szobra pedig, karöltve egy másik, egri kötődésű alkotóéval, Bródy Sándoréval az Érsekkert egyik csendes zugában, a Múzsák ligetében látható: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása e két nagy tehetségű ember barátságára hívja fel a figyelmet. Bródy volt az, aki a korabeli feljegyzések szerint rábeszélte írótársát, költözzön Egerbe. Kapcsolatuk az egri érseki tanítóképzőben kezdődött, s noha viszonyuk nem volt mindig felhőtlen és kiegyensúlyozott, mindketten elismerték a másik írói és emberi erényeit. E különleges barátságot Hovanyecz László is megörökíti Eger két írócsillaga: Bródy Sándor és Gárdonyi Géza című kötetében. Bródy Sándor nevét ma a megyei könyvtár viseli, míg Gárdonyi a színház és egy gimnázium névadója Egerben, s persze mindketten egy-egy utcát is "kaptak" a várostól.
Info
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Nyitva: március 1-jétől
október 31-ig, 9-től 17 óráig.
Eger, Gárdonyi Géza utca 28.
+36 (36) 312-744
gardonyi.eger@museum.hu
varmuzeum@egrivar.hu