Egyetlen nap alatt három csapás is érte a kormány gazdaságpolitikáját: a jegybank és a Költségvetési Tanács mint hivatalosságok jelezték, hogy gondok vannak, míg a „pálya széléről” a Haza és Haladás Alapítvány megrendelésére készült elemzés tárta fel, hogy nemcsak az idén és jövőre, hanem egészen 2015-ig rosszabb pályán mozog a magyar gazdaság, mint azt a kabinet elképzeli.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,6-ről 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedési kilátásait legújabb prognózisában. Jövő évre a januári becslésükhöz képest 0,2 százalékponttal várnak rosszabb GDP-adatot, azaz 3,9 százalékos lehet a bővülés.

Hároméves mélypontra süllyedt a kínai gazdaság, amely a második negyedévben 7,6 százalékkal teljesítette túl az előző év azonos időszakának teljesítményét. Szívesen cserélnénk velük.

Csalódást keltő tehetetlenségről tanúskodik a japán jegybank (BoJ) csütörtöki döntése, amely gazdaságélénkítés helyett nullszaldós átcsoportosításokkal próbál támaszt adni a gazdasági növekedésnek.

Hathatós kormányzati intézkedéseket sürgetnek a szakértők, hogy a világgazdaság turbómotorjának számító Kínát a leállósávból visszairányítsák a sztrádára. Ehhez és a defláció elkerüléshez a múlt heti kamatcsökkentés édeskevés – állítják. A kormány a gyengülő infláció és a gazdasági pangás irányba tartó folyamatok megállítása érdekében kamatcsökkentésre szánta el magát.

A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél nem teljesül – erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a költségvetési tervezet elemzése után. A jegybank szerint alapesetben 2,8 százalék lehet a hiánymutató, de a szabad tartalékok eltörlésével ez 2,4-re szorítható le.

A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycél nem teljesül – erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank a költségvetési tervezet elemzése után.

Magyarországnak a szolgáltatásalapúról át kell állnia a termelésalapú gazdaságra – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap a Budapesten rendezett Külpiaci Értekezlet első napján. Hangsúlyozta: az ország keleti és nyugati külkereskedelmi kapcsolatait ki kell egyensúlyozni, nyitni kell a keleti országok felé, a kereskedelmet erősíteni kell, de úgy, hogy közben a nyugati piacokról sem szabad megfeledkezni, sőt azokat nemcsak megtartani, hanem lehetőség szerint bővíteni kell. A keleti nyitást „exportoffenzíva” indításával képzeli el.

Az államháztartás első negyedéves hiánya a jegybank számításai szerint meghaladja a bűvös három százalékot. A GDP 79 százaléka az államadósság.

„A kormány a haderő-fejlesztési igényeket, a haderő technikai állapotát és a nemzetgazdaság teherbíró képességét egyaránt figyelembe véve, 2022-ig a honvédelmi költségvetés fokozatos növekedését irányozza elő” – ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter jelentette be nemrég, hozzátéve, hogy a második Orbán-kormány elkötelezett a honvédelmi büdzsé „nagyon sok éve tartó folyamatos nyirbálása rendkívül káros folyamatának” megállításában.

A gazdasági miniszter úgy véli, hogy a munkáltatói terhek csökkenése jövőre 2 százalékos növekedést eredményez. Rajta és a kormányon kívül senki nem vár 1 százaléknál jobbat.

Recesszióba süllyed idén a magyar gazdaság, de a jövő évre várt kilábalás is gyenge lábakon áll – derül ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett inflációs előrejelzéséből.

Az eurózóna válsága és a globális gazdasági lassulás a felére csökkenti a gazdasági növekedést az Európai Unió keleti, fejlődő régióiban, de a térség nemzetgazdaságai 2013-ban újból felgyorsulnak majd – jelentette szerdán a Világbank.

A beruházásbarát környezet megteremtése irányába tennének apró lépéseket a kormánypártok, csak az ezzel a baj, hogy amit ez egyik oldalon adna az állam, azt a másikon kíméletlenül besöpri, s ezzel épp a növekedés mozgatórugóit pattintja el – derül ki elemzői körképünkből.

Júniusban sem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa – ez a döntés született a keddi ülésen. A MNB szerint az idén recesszióba zuhan az ország, míg egy rosszul megválasztott pénzügyi tranzakciós illeték gúzsba kötheti a gazdaságot.

Másfél százalékos GDP-visszaesést és a márciusban vártnál kissé magasabb, 5,7 százalékos inflációt jelez a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012-re. A kormány az idén már nem állapodik meg az IMF-fel.

Az euróövezeti adósságválság hatásai globálisak, ez elsősorban a nagyvállalati nyereségek olvadásában mutatkozik meg. A krízis szektorsemleges: az építőipartól az élelmiszeriparig mindenütt érezteti negatív hatását.

Nagyon kellemetlenül érezte magát Matolcsy György az Ecofin ülésein, mert folyton rosszat mondtak Magyarországról. Eddig. A minisztert meghallgatta a gazdasági és informatikai bizottság.

A korábban mondott 130 milliárd forinttal szemben 280 milliárd forintot szedne be jövőre a kormány a tranzakciós illetékből. De nemcsak ez a bejelentés volt megdöbbentő a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, hanem az is, hogy 2013 az emelkedés éve lesz.

„A magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikeres lesz egy éven belül” – reagált a gazdaság zátonyra futásának esélyét latolgató kérdésre Matolcsy György a CNN hírtelevíziónak adott interjúban.