Az IMF értékelése szerint a kilábalás attól függ elsősorban, hogy az európai adósságválság rendeződik-e és az Egyesült Államokban is erőteljesebbé válik-e a növekedés. Ha így lesz, azzal az egész világ jól jár.

Olivier Blanchard, az IMF kutatási igazgatója a legaggasztóbbnak a lefelé irányuló kockázati tényezőket nevezte kitekintőjében. Három fő tényező együttállása kell ahhoz, hogy a pozitív jövőképet lássunk 2013-ban: egyfelől megfelelő politikai akarat kell ahhoz, hogy az euróövezet periferiális országainak pénzügyi helyzetét rendezzék, itt Blanchard Görögországot és Spanyolországot nevezte nevén, másfelől kerülni kell, hogy az Egyesült Államok költségvetési politikája hirtelen szigorodjon jövőre, mert azzal megállíthatnák a növekedést. Harmadik tényező, hogy a felzárkózó országokban a megtorpanni látszó növekedést ismét fenntartható pályára tereljék, ösztönözzék a gazdaságot.

A világgazdaság egészére a legnagyobb veszélyt az jelenti az IMF szakértője szerint, ha a politikai döntéshozók késlekednek, és az euróövezeti válságot nem tudják keretek közé szorítani. Akkor a válság eszkalálódik. A periféria megmentésének egyszerűen sikerülnie kell – hangoztatta Blanchard, aki ebbe az irányba tett helyes döntésnek nevezte az uniós vezetők június 28.-i csúcsértekezletén meghozott határozatokat, ugyanakkor a fiskális unió létrehozása és a bankrendszer megerősítése érdekében felvázolt tervek minél gyorsabb végrehajtását szorgalmazta.