Tündérmese vagy horrorregény?
A riporter felvetésére, mely szerint az első negyedévben több mint egy százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, és ezzel a legrosszabban teljesítők között volt az unióban, a nemzetgazdasági miniszter a tavalyi negyedik negyedévet állította ellenpontként, amikor elmondása szerint a magyar gazdaság az Európai Unióban a legjobbak között volt.
Matolcsy nyilván nem a gazdaság harmadik negyedévhez mért teljesítményére gondolt, az ugyanis pont nulla százalék „növekedést” mutatott, hanem az előző év azonos időszakához képest elért 1,2 százalékos bővülésre.
Ez utóbbi a nyolcadik legjobb volt a 27 uniós országból, csakhogy még négy tagállam is ugyanekkora bővülést ért el, vagyis a „legjobb” helyett inkább a „közepes” jelző fedi a valóságot.
Lassú növekedés, növekv őmunkanélküliség, átmeneti intézkedésekkel kordában tartott költségvetési hiány, egykulcsos adó – sorolta a riporter a magyar gazdaság főbb ismérveit.
Erre reagálva Matolcsy azt mondta: „minden érmének két oldala van”, szerinte ugyanis csökken az államadósság, fenntartható a költségvetési hiány, amely jóval a GDP három százaléka alatt van, és nőtt a munkahelyek száma. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság most egy átmeneti időszakban van, s bár az idei év „egy kicsit kockázatos”, de jövőre már robusztus növekedéssel lehet számolni.
„A válságnak vége van” – summázta Matolcsy. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány az elfogadott, Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban jövőre 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol, s 2014–2015-ben sem kalkulál 2,5 százaléknál nagyobb bővüléssel. (Régiós vetélytársaink közül Lengyelország és Szlovákia még az idei első negyedévben is 3,8, illetve 3,2 százalékos növekedést produkált éves összevetésben, szemben a magyar gazdaság másfél százalékos visszaesésével.)
Nem osztja Matolcsy optimizmusát Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke sem. A közgazdász az Európai Bizottság magyarországi képviselete és a Political Capital közös csütörtöki rendezvényén arról beszélt, hogy az idén egy százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság, és jövőre sem lesz másfél százalékos növekedés.
Ezt azzal indokolta, hogy például a beruházások három-négy éve csökkennek, a felsőoktatásból pénzt vonnak ki, a munkahelyteremtés pedig egyenlő a közmunkaprogramokkal. Rámutatott: nem lehet látni, hogy kínálati oldalról mi lehetne a növekedés forrása.
A helyzet megoldása érdekében szerinte egy növekedési koncepcióra, tervre lenne szükség. Mellár Tamás kifejtette, hogy – mivel nagy probléma a munkanélküliség – elsősorban az alacsony szakképzettségű, alacsony mobilitású embereknek kellene munkát adni, ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság és a megújuló energia területén kellene befektetni.
A kis- és közepes vállalkozásokat a közgazdász szerint szövetkezetbe, részvénytársaságba vagy bármilyen olyan szervezetbe kellene integrálni, ahol képesek lennének nagyban termelni és piacra lépni. Hozzátette, hogy ezenkívül ki kellene egyezni a külföldi tőkével, és kiszámíthatóbb, három-öt évre előrelátó környezetet kialakítani számukra. Mellár Tamás szerint ezekkel az intézkedésekkel két-három év alatt el lehetne érni két-, maximum háromszázalékos gazdasági növekedést.
Oszkó Péter, a Bajnai-kabinet pénzügyminisztere a rendezvényen egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar kormány nem egyszerűen külfölditőke-ellenes, hanem piacellenes, alapvetően olyan emberek irányítják, akiknek láthatóan semmi közük nem volt korábban a piaci versenyhez, és ódzkodnak attól. „A kormány intézkedéseinek köszönhetően a gazdaság nemhogy nem erősödik, de egyenesen gyengül” – jelentette ki.
„A jelenlegi gazdaságpolitika az elmúlt tizenkét év hibáinak kvintesszenciája, most gyorsan követnek el minden olyan hibát, melyeknek köszönhetően korábban a perifériára szorultunk” – fogalmazott Oszkó. Szerinte a következő időszak fő feladata majd az lesz, hogy a jelenlegi hibákat korrigáljuk, ami évekig is eltarthat.
