Szerintük alapesetben 2,8 százalékos lehet a hiánymutató, de a szabad tartalékok eltörlésével ez 2,4 százalékosra szorítható le. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a GDP 0,3 százalékának megfelelő, százmilliárd forinttal feltöltött országvédelmi alaphoz nem nyúl a kormány. Az MNB egyébként készpénznek veszi az idei tartalékok eltörlését is, mert csak ebben az esetben tudja a kormány a deficitet az uniós szabályoknak megfelelő 3 százalék alatt tartani. Itt a kormány 2,5 százalékos célját vélik tarthatatlannak, ehelyett 2,7 százalékra nőhet a hiány.

A tartalékok eltörlése viszont egyben azzal jár, hogy az ország erősen ki lesz téve a külső negatív hatásoknak, és nem tud megfelelően reagálni a kedvezőtlen fejleményekre – hívta fel a figyelmet a jelentés bemutatóján Baksay Gergely, az MNB elemzője. Jó hír ugyanakkor, hogy a 2013-as sorozatban a harmadik olyan év lesz, amikor a feszes költségvetési politikával az ominózus 3 százalék alatt marad a deficit.

A kormány és az MNB számításai közötti különbség fő oka, hogy eltérő makrogazdasági pályából indulnak ki. A kormány eddigi szokásától nem tud elszakadni, folyamatosan túl optimista növekedési adatra alapozzák a költségvetést, ami eddig sose jött be. A jegybanknál konzervatívabb, a kockázatokra jobban figyelő felfogásban készítik prognózisukat. A kormány immár egyedüliként makacsul ragaszkodik az idei 0,1 százalékos növekedéshez, szemben az MNB 0,8 százalékos visszaesést jelző becslésénél.

Az elemzői konszenzus is 1 százalék körüli recesszióról szól. A 2013-as büdzsét 1,6 százalékos növekedés köré építi a kormány, sőt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem tartja elképzelhetetlennek a 2 százalékos bővülést sem. A külső tényezők értékelésekor mértéktartást mutató jegybank ezzel szemben a múlt hónapban 0,8 százalékosra szállította le jövő évi GDP-prognózisát.

Az MNB több bevételi és kiadási tétel tarthatóságában is kételkedik. A bevételeknél nem látják megalapozottnak az elektronikus útdíj évközi bevezetésével megszerezhető 75 milliárd forintot. A bevezetés költségei miatt ebből jó, ha 32 milliárd befolyik. Egy másik húzós tétel az egészségügyi kiadásoknál jelentkezik: a gyógyszerkasszára előírt újabb 80 milliárd forintos megtakarítási kényszer is torzító hatással, számszerűsítve 29 milliárd forintos hiánynöveléssel jár. Ugyanekkora megtakarítás érhető el a nyugdíjkiadásoknál a rokkantsági ellátások visszafogásával.

Ha megszületik a hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, akkor az emiatt jelentkező hozamcsökkenés révén 30 milliárd forintot takaríthat meg a kormány. A tranzakciós illetéknél az elemzők még nem tudták figyelembe venni a legújabb fejleményeket, és a hétfőn elővezetett munkahelyvédelmi program hatásait sem tudták már az idő rövidsége miatt tüzetesen megvizsgálni. A tranzakciós illeték bevételi oldalát rendben lévőnek látják annyiban, hogy az eredetileg megcélzott 283 milliárd beszedése reálisnak látszik, a jegybanknál 290 milliárddal számolnak. Az áthárítás kérdése és az előterjesztésben szereplő bizonytalanságok azonban nagyon magas kockázatot jelentenek – figyelmeztettek.

Az államadósság csökkenésében egyetértenek a kormánnyal, a mértéket illetően azonban nem. A kabinet 76,8 százalékos GDP-arányos adóssággal számol, a jegybank ezzel szemben 78,1 százalékot vár. Mindkét esetben teljesül az adósság lefaragását előíró szabály. A jegybank szerint a Diákhitel II. is növeli majd az adósságot, míg a növekedés lassulása és a hiánycél túllépése is közrejátszik ebben.