Bombaüzlet?!-re készül Benedek Miklós. Ezzel a címmel rendez jeleneteket a kabaré fénykorából a Thália Színházban. A színész-rendezővel nevetséges jelenről és emlékezetes múltról beszélgettünk.

I. Richárd angol király, élt 1157-től 1199-ig. Ragadványneve is irodalmi eredetű: barátja, harcos- és intrikustársa, Bertran de Born trubadúr nevezte őt oroszlánnak egy cansója zárlatában. A szász (angol) nyelv az angol arisztokrácia számára illetlenül durva volt, ők őseik, a szigetet meghódító normannok nyelvét, az ófrancia, azaz oil nyelvet beszélték, ám mivel Richárdnak a kontinensen mindenfelé voltak birtokai és vazallusai, ő az oil mellett okcitánul is verselt. Ez volt a trubadúrok nyelve, tehát az angol királyt északi származása ellenére méltán tekinthetjük trubadúrnak.

Vannak az ember életében felejthetetlen napok. Ilyen volt e sorok írója számára 1961. június 18. A másodéves magyar–történelem szakos hallgató utolsó vizsgájának napja. Meglehetős sikerrel tette le magyar- és a világirodalmi, továbbá az ókortörténeti szigorlatait, csupán a középkori magyar história alapvizsgája magaslott előtte Elekes Lajos professzorral, aki, hogy a vidékiségétől különben is erősen frusztrált jelölt kisebbségi érzését fokozza, Kossuth-díjas is volt.

Bár egy emberöltővel később, amikor a Tabán került a bontókalapács alá, már szinte lökdösték egymást a festők és a fotográfusok, hogy jobb szögből tudják megörökíteni a romantikus, zegzugos utcákat és az egymásnak vetett háttal roskadozó házikókat, a XIX. század utolsó évtizedében még úgy takarították el a középkori Pest meghatározó darabját az Erzsébet híd megépítése kedvéért, hogy a veszteség egy vállrándítást sem váltott ki a kortársakból.

Szegény Sólyom László nemrégiben még magabiztosan jelentette ki, hogy sok bírálat érheti ugyan az alaptörvényt, de az marhaság, hogy az abortusz tilalmát ki lehetne mondani általa. Tévedett. Ki lehet mondani. Az alaptörvény ugyanis a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, csak így, egyszerűen, amiből, tetszik, nem tetszik, valóban levezethető az abortusz tilalma.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a sok-sok rejtőzködő szavazó végül felborítja majd a közvélemény-kutatók sugallta papírformát, és a 2014-es választásokon győzelmet arat a nehezen összekapaszkodó demokratikus ellenzék.

Éppen negyedszázada történt, Irak kurd részén, az iráni határ szomszédságában, Halabdzsában. – Láttuk, hogy elpusztulnak az állataink. A madarak is holtan hullottak le a fákról. Emberek kínlódtak – emlékezik vissza a történtekre Tarik Musztafa Ali, egy szemtanú. – Ezerkétszáz bombát számoltunk össze az imafüzér szemein – így egy másik túlélő.

„Kiherélték a törvényjavaslatot”, „kiherélték az alkotmányt”, „kiherélték az Alkotmánybíróságot, az önkormányzatokat, a Nemzeti Bankot, a sajtót, a parlamentet” − halljuk jobbról is, balról is, kintről is, bentről is a képes beszédnek ezeket a vaskos metaforáit, amelyek csak azt akarják szemléletessé tenni, hogy a szóban forgó törvényjavaslatot, ezt vagy azt a hatalmi ágat vagy intézményt megfosztották lényegétől, természetétől, eredeti funkciójától, politikai erejétől.

Mit tudnak az angolok, amit mi nem? Jobban fociznak – de azon kívül? Mi az oka annak, hogy az egykor világszerte rettegett brit futballhuligánok ma már szinte csak külföldön mernek balhézni, de ott is csak módjával? Ehhez képest nálunk: a rendőrség által biztosított és felügyelt „kiemelt kockázatú” meccsen több tűzijátékot és görögtüzet hoztak működésbe, mint az augusztus 20-i állami ünnepen. Szabály szerint egyet sem lett volna szabad.

– Otthon az édesanyám is mindig köftét készít – súgja meg Murat Kaya, az isztambuli Filizler Köftecisi étterem vezetője. Mögöttünk hatalmas sürgés-forgás a konyhában, a parázs fölött vasrácson sülnek a darált húsból téglalap, négyzet vagy kör alakúra formázott falatok. A fehér inges férfi diplomatikus mosollyal válaszol a kérdésre, hogy az anyja vagy a Filizler készíti-e a finomabb ételt.

A levadászásra ítélt, sarokba szorított kerékpáros bevallotta, hogy rendszeresen doppingolt, azaz tiltott eszközökkel, módszerekkel élt felkészülései, versenyei során. Mégis azt javaslom, ne rohanjunk beállni az álszent, elítélő kórusba.

Amikor már csak két euró volt a pénztárcámban, és nem tudtam, mit fogok enni adni a gyerekeknek, akkor gondoltam először komolyan, hogy itt éhen is halhatunk– kezdi írországi kálváriájának történetét B. Ágnes, aki neve elhallgatását kérte, mert a segítőkből zsarolókká vált írországi magyar munkaközvetítők ma is zaklatják.

„Egy közepes fideszes város polgármestere is nagyobb tömeget tud összecsődíteni bármelyik unalmas állami ünnepen” – írta az egyik kommentelő a Milla múlt hét végi négy-ötezres megmozdulásáról szóló beszámolónk alá. A túlzó és igazságtalan véleménynek van valóságmagja: a rendszerváltás utáni Magyarországon immár hagyomány, hogy a jobboldal mozgósítási képessége, utcai jelenléte erőteljesebb – azokban az időszakokban is, amikor a szavazófülkékben baloldali fölényt regisztrálnak.

„Tanulni! tanulni! tanulni!” Na, ki mondta ezt? Hát, Kopó tanár úr Móricz Zsigmond 1911-es kisregényében, Az isten háta mögöttben. (Az a Lenin-cikk, melyből ezt régi, hoffmannrózsás iskoláink falára idézték, jóval későbbi, nem a mi Móriczunk plagizált.)

Gyors egymásutánban megfordult Orbán Viktor Libanonban és Jordániában is az elmúlt hetekben. Bár egyik ország sem bővelkedik olajban – így jelentős bevételek híján nem remélhető az sem, hogy magyar államkötvények felvásárlásánál számításba jöhetnek –, üzleti lehetőségeik révén mégis többet érhet a kormányfői vizit puszta protokolláris találkozónál.

Amikor Karafiáth Orsolya bejön valami platinaszőke parókában, már majdnem rendben vagyunk. Hát még, amikor Beck Zoli egyméretes álbajuszt applikál az orra alá, olyan mérnököset – legalábbis megtudjuk, hogy ők ketten így képzelik a mérnökös bajuszt, hát legyen.

– Aranyoskám, értse meg, magából soha nem lesz cukrász – e szavakkal tessékelték ki a szőke, kék szemű, álmodozó lányt a 140 éves múltra visszatekintő, jó nevű budai cukrászdából.

A férfiak agya rosszabbul bírja a napi megpróbáltatásokat, a statisztika szerint hét évvel hamarabb kapnak végzetes szélütést, mint a nők. A közkeletűen agyvérzésnek is nevezett stroke csak az esetek egy részében pusztít azzal, hogy a megrepedt érből kiáramló vér működésképtelenné teszi az agy egy területét, az esetek többségében az erek eltömődése okoz hibás működést.

Bár a hirtelen szívhalál tünetnek túl végletes, igencsak mást jelez a fiataloknál, mint az időseknél: harmincöt alatt általában valamilyen veleszületett szívbetegség, míg 35 fölött a leggyakrabban a koszorúér-betegség okozza a bajt.