A líbiai Bengázi sürgős elhagyására szólította fel állampolgárait David Cameron brit miniszterelnök. A figyelmeztetéshez hamarosan csatlakozott a német és a holland kormány is. Cameron azzal indokolta a felszólítást, hogy a nyugatiakat immár közvetlen veszély fenyegeti a városban, és utalt arra is, hogy Észak-Afrika egyértelműen a dzsihadista (iszlám szélsőséges) csoportok bázisává vált.

Noha japán keltett aggodalmakat agresszív árfolyam-politikájával befektetői körökben, Soros György a németeket teszi felelőssé azért, mert – szerinte – egyre csak nő egy devizaháború kitörésének veszélye. A spekulatív ügyleteiről is híres Soros nagy felzúdulást keltett a davosi Világgazdasági Fórumon a Németországnak címzett váddal.

Az LMP kongresszusával egy időben – de az ökopárton belüli feszültséghez képest bizonyosan kevesebb vitával – párttanácskozást tart a hét végén a Demokratikus Koalíció (DK) is. A budapesti Syma-csarnokba meghirdetett eseményen a tervek szerint módosítani fogják a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezette párt alapszabályát is, a többi között úgy, hogy a jövőben ne a pártvezetés, hanem a választókerületi elnökségek dönthessenek a helyi tagfelvételi kérelmekről.

„Október 23-a óta azt mondtam, hogy reálisan 2013 nyarára állhat össze az a helyzet, amely alapján 2014-ben a változást akaró ellenzéki erők hatékonyan együttműködhetnek. Ehhez a forgatókönyvhöz képest jóval gyorsabban haladunk” – így kommentálta az Együtt 2014 Választói Mozgalom jelenlegi helyzetét és várható párttá alakulását Bajnai Gordon.

Ha az európai topcsapatok elöljárói arra vetemednének, hogy csupán kimutatások, marketingprogramok és televíziós szerződéstervezetek alapján vezessék a klubokat, aligha késlekednének a nemzeti bajnokság elhagyásával, s a professzionális amerikaifutball-ligához hasonló, zártkörű elit társaság létrehozásával. Ám a labdarúgás kultúrája fékezi az üzletembereket, így – egyelőre – nincs realitása az ötlet megvalósulásának. Pedig...

A kormány három héttel az előírt határidő előtt fizette vissza a 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel esedékes részletét – jelentette be kecskeméti sajtótájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter.

A hatalomba 2007 után most visszatért Abe Sinzó japán miniszterelnök – az elsöprő decemberi választási siker után szinte azonnal – több reformtervet is bejelentett: az új költségvetésből például 2,8 milliárd jent ígért az öregedő társadalom nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerének megerősítésére. Ám helyettese és egyben a pénzügyminiszter, Aszó Taró éppen egy, a társadalombiztosítással foglalkozó konferencián tett a héten olyan kijelentést, amely nemcsak a japánokat, hanem a világsajtót is meglepte.

A davosi világgazdasági fórum résztvevői, a pénzvilág moguljai felkapták a fejüket, a befektetők szeme talán egy percre elhomályosult, amikor péntek délelőtt bombaként robbant a hír: a kis Magyarország három héttel a határidő előtt visszafizette a Nemzetközi Valutaalapnak az éppen esedékes hitelrészletét, ezzel tanúsítva, hogy nemcsak az alaptörvény, de a költségvetés is gránitszilárdságú nálunk.

A tavaly év végi nagy nekibuzdulás ellenére a kormány egyelőre semmit nem tett azért, hogy konszolidálja kapcsolatát a bankokkal.

Az oktatáspolitika kormányzati szereplői téves irányt jelöltek ki. Ha az osztálytermeket bezárjuk, a képzés lehetőségeit szűkítjük, a szakmunkásképzést zsákutcássá tesszük, nem tudunk kitörni a válságból – nyilatkozta a Népszabadságnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

A szíve vitte előre, a lába már nem –írható le Roger Federer szempontjából az Australian Open elődöntője. Az ellenfél nézőpontjából pedig úgy foglalható össze a találkozó, hogy a most látott Andy Murray játéka egészen más lélektani alapokra épül, mint például a három évvel ezelőtt elveszített melbourne-i döntő idején, amikor sírva nyújtott kezet svájci legyőzőjének.