A legtöbbet az a csapat veszítheti az Eb-n, amely az utóbbi időben mindent megnyert. Védi a világ- és az Európa-bajnoki címet, a FIFA-ranglista hovatovább állandó éllovasa, játékoskészletét pedig a labdarúgás valaha volt legnagyobbjai között emlegetik.

Ukrajna először Eb-résztvevő – mert először rendező –, és leghíresebb „játékosa” Oleg Blohin. Akiről minden sporttörténeti összeállításban az áll: „A hetvenes–nyolcvanas évek legjobb csatárainak egyike volt a világon”.

Németország válogatottja tekintélyes tartozást halmozott fel: 2008-ban az Eb döntőjében, 2010-ben a világbajnokság elődöntőjében kapott ki 1-0-ra Spanyolország együttesétől.

A varsói revüszínház már májusban műsorára tűzte az Euro Football Show-t, és az Európa-bajnokság társházigazdái szeretnék remélni, hogy a pályán ugyanolyan jók lesznek a lengyel lábak, mint a színpadon...

Még csak hat futamon vagyunk túl, de máris „történelmi” a 2012-es szezon. Mindeddig ugyanis nem volt példa arra a Forma–1-ben, hogy az évad első hat versenyén mindig más pilóta nyert volna.

Bár még csak júniust írunk, könnyen lehet, megvan az év hazai dzsesszlemeze, a Bacsó Kristóf Quartet Nocturne című korongjában ugyanis minden ott feszít, ami ehhez kell: okos, míves, honi gyökerű és globális kitekintésű. Négy harmincon túli remek muzsikus érett, koncentrált, izzadságszagtól mentes játéka sorjázik rajta, mintegy plasztikus ellenpéldájaként a mai magyar klubvalóságnak. Nem sűrűn koncerteznek, de ha igen, akkor zengnek bele a falak. Legutóbb Kazahsztánban sem bírtak betelni velük. A combo vezetőjének nagyzenekari szerzeményeit pedig május 23-án a Budapest Jazz Clubban mutatta be a Modern Art Orchestra.

Remélem, nem forgatja föl az Orbán-kormány és a történelmi egyházak harmonikus viszonyát Kovács államtitkár kérésének a megtagadása, a „trianoni harangzúgás” elmaradása. Mindenesetre bölcs dolog volt e kormányzati óhaj továbbítását Kovács Zoltánra testálni, mert mekkora ribillió keletkezhetett volna abból, ha az egyházfejedelmek netán Ádernek, Orbánnak vagy Kövérnek mondanak nemet?!

A Provident hirdetéseiben azt ígérte, hogy akik pedánsan fizetnek, azok visszakaphatnak valamennyit a törlesztésükből. A GVH gyanúja szerint ez nem mindig így történt.

– A gyógyításban benne rejlik a kegyes hazugság – gondolkodik el Zentay Márton doktor egy pillanatra a verőfényes déli naptól szinte vakítóan fehér rendelőjében, amikor a hibátlan, megdönthetetlen diagnózisokról kérdezzük. Nyakában a hallgató, az utolsó beteg pár perce fordult ki az ajtaján. Néha teljesen reménytelen esetekben is meghosszabbodik az élet csupán attól – fűzi tovább a gondolatot –, hogy az orvos megnyugtatja a beteget, oldja a betegségtudat okozta stresszt, ami gyakran ugyanolyan gyilkos, mint egy rákos daganat.

A délnyugat-németországi Geissenklösterle-barlangban talált ősi hangszerek és műalkotások korának most elvégzett legújabb szénizotópos vizsgálata bebizonyította, hogy ezek az eddig előkerült legkorábbi ilyen leletek Európában. A Journal of Human Evolution című szaklapban közölt tanulmányukban az Oxford és a Tübingeni Egyetem kutatói azt állítják: a mérések alátámasztják, hogy már az Európába legkorábban betelepült mai emberek is muzsikáltak, és műalkotásokat készítettek.

Aki a kormányt hallgatja, azt hiheti, hogy „csak” földbérletről van szó, és azért áll a bál, mert többen szeretnének az államtól termőföldet bérelni, mint amennyi rendelkezésre áll. A látszat azonban most is csal: valójában a termőföld privatizációja zajlik. A „bérlet” szó csak kommunikációs trükk, amire azért van szükség, mert a kormány tiltólistára helyezte a „privatizáció” kifejezést, éppen úgy, mint a „megszorítás”, a „reform” vagy a „tandíj” szavakat.

A negyedévente meghirdetett új kormányzati programok elszabotálásával a Fidesz „szabadságharca behorpadt” – így szólt az egyik konklúzió a József Attila Alapítvány második kormányértékelő kötetének tegnapi bemutatóján. A Kisiklott forradalom címet viselő kötet a Szekeres Imre szocialista politikus által vezetett alapítvány gondozásában tavaly A forradalom fogságában címmel megjelent hasonló könyv folytatásának tekinthető. A kiadványt ezúttal is Szeredi Péter és Szigetvári Viktor szerkesztette, a kibővült szerzőgárda tagja Gerő András történész, Lakner Zoltán politológus, valamint Mesterházy Attila pártelnök felesége – utóbbi nemzetpolitikai szakértőként.

Hétezer éves várost akarnak elárasztani – csak azért, mert kurdok élnek ott. A pesti belvárosban beszélünk egy kurd párral. Jó pár éve élnek nálunk, beilleszkedtek a magyarországi életbe, de megőrizték kötődésüket az otthonhoz. Mind a ketten Hasankeyf közeléből származtak el: ott élnek a rokonaik, ott vannak eltemetve az őseik. Most úgy néz ki, hogy akár már jövőre mindent eláraszt a víz.

Kövér László a meghurcolt európai polgárt játssza, akitől megtagadják a szabad közlekedés jogát. Közben Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő vagy Németh Zsolt külügyi államtitkár ugyanott, Romániában korteskedik anélkül, hogy jelenlétüket botrányosnak tekintenék. Sőt Kövér maga is háborítatlanul kampányolt négy éve a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett. Pedig 2008-ban még kormányon volt az RMDSZ, az MPP vetélytársa.

Romlást jelző friss európai adatok és romló piaci hangulat közepette beszélgettek telefonon a hét legfejlettebb ipari állam (G7) pénzügyminiszterei kedd délután. Brüsszelben a pénzügyi biztos szóvivője nem tulajdonított különösebb jelentőséget az egyeztetésnek, holott a két héttel ezelőtti Camp David-i csúcs óta ez már a sokadik véleménycsere, amelynek közvetlen előzményei ráadásul drámaiak: félő, hogy a spanyol bankokat a feltőkésítésük körüli huzavona miatt megrohanják a betétesek. Cristobal Montoro pénzügyminiszter még tovább növelte a feszültséget, amikor arról beszélt, hogy Madrid nem tudja tovább finanszírozni magát a piacokról, olyan nagy már a kockázati prémium a hat százalékot jóval meghaladó, és a némethez képest csillagászati mértékű hozamban. Mondta ezt két nappal azelőtt, hogy a kormány csütörtökön egy-kétmilliárd eurónyi állampapírt szeretne eladni.