Sokba fájt nekünk ez az év. Még szerencse, hogy csak ezerévenként van ilyen, és egyelőre még az sem teljesen biztos, hogy 3000-ben is a Fidesz kormányozza majd az országot. A millenniumi év ünnepségei összesen 20–25 milliárd forintba kerültek.

Egy forró augusztusi napon, 1980-ban egy ócska Ikarus hátsó ablakából lestem az olasz autósztrádán egymás mellett a Trabantot és a Mercedest. Furcsa, sokatmondó látvány volt. Példája annak, milyen nehéz feltörni a látszatot, s eljutni legalább a dolgok lényegének a közelébe.

Egy ország működését, mindennapi életét, jövőbeni boldogulását alapvetően a kultúrája határozza meg. Sokan tekintik a gazdaságot a legfontosabbnak, mert itt képződnek a jövedelmek, a megvehető vagy eladható termékek, és van ebben igazság, mert a gazdaság állapota korlátozhatja a kultúra lehetőségeit, visszafoghatja vagy segítheti valamicskét. De ha az országot rendszerként vizsgáljuk, megtalálhatjuk azokat a kapcsolatokat, hatásokat, serkentő vagy gátló folyamatokat, amelyek alapján világosan kitűnik, hogy a gazdaság fejlődése sem szakadhat el a kultúra színvonalától.

Köszöni, hogy átadom a helyemet, mondja adatközlőm, mert ő, ha mindjárt le nem ülhet, itt bukik föl lelkileg, ugyanis egy bizonyos anyától jön, egy bizonyos kórházból, egy asszonytól, aki él, de, már megbocsásson a fennvaló Isten, jobb volna, ha nem élne.

„Most ezt mivel indokoljuk?”, tette fel a kérdést magának a kanadai nemzeti liberálisok ifjú titkára, akinek az asztala alatt éppen egy parlamenti képviselő bujkált. Ő volt a lakásügyi bizottság alelnöke.

Kezdeményezte az érintett megyei bírósági bíró mentelmi jogának felfüggesztését a Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán szegedi sztárügyvéd és ügyvédjelöltje, K. László ellen befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés gyanújában indított eljárásban. Úgy tudjuk, a bíróval szemben nem most vetődött fel először a korrupció gyanúja: már 2004-ben is feljelentették, de akkor az ügyészség megszüntette a nyomozást.

Nem tört ki a világforradalom. Se október 15-én, se azóta. Talán mert világforradalmat nem lehet meghirdetni. Még a Facebookon se. Talán mert a tömegek még nem olyan dühösek, talán vékonyka hozzá a bátorság. Talán még nem tűnt fel a színen a mindenkit magával ragadó személyiség, nem pattant ki a rendszert elsöprő harag szikrája. De már halmozódik a gyúanyag. Itt-ott felcsapnak a lángok, jelezve az új irányt.

A mai magyar futball helyzetét jól mutatja, hogy a hazai labdarúgás főként a fogadási csalásokkal kapcsolatos hírekkel képes a címlapokra kerülni, kiemelt helyen szerepelni a híradókban.

Szíria nem engedi be területére a külföldi újságírókat. Állandó tudósítók sem dolgoznak az arab országban. Néha ugyan bejuthatnak külföldi sajtómunkások szír földre, de a rendszer alaposan szelektál.

Heller Ágnes legutóbb az osztrák Der Standard című lapnak adott interjújában a kormánypolitika kapcsán bonapartizmusról beszélt. Jelzi ez azt is, hogy a nagypolitikai fordulatok minden interjút, nyilatkozatot szabott pályára terelnek. A professzor asszonyt most kizárólag a kultúrpolitikáról kérdeztük.

– Úgy éreztem, mintha játékban lennék – ezzel indokolta tettét a tizennégy éves Krisztián, aki múlt héten szerdán, a második óra utáni tízperces szünetben a tiszaújvárosi Eötvös József gimnázium félemeleti fiúvécéjében nyakon és háton szúrta tőle egy évvel fiatalabb diáktársát, Bencét.

– Európa a 22-es csapdájában vergődik – mondja Ulrike Guérot, az Európai Külpolitikai Tanács berlini irodájának vezetője. Pont akkor lenne szükség szorosabb integrációra, amikor kiderült, hogy a mostani intézményrendszer sem képes reagálni a válságra, amikor a dezintegrációs trendek felerősödtek.

El-Khaled Ibrahim Imre szíriai-magyar kettős állampolgár azon kapta magát, hogy hirtelen a BBC és az Aljazeera tudósítója, ősei városában a felkelés krónikása, majd lassan az ellenállók egyik központi figurája. A szíriai elnyomó rendszer hosszabb ideje le akart csapni rá. Az arab tavasz legvéresebb és egyelőre sikertelen felkelésének hírmondója Miklós Gábor kollégánkkal beszélgetett. A nehezen kimondható kínvallatásokról pedig írásban számolt be. Naplóját a cikk második felében olvashatják.