A 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman kapták az immunrendszerrel kapcsolatos kutatásaikért. A tízmillió svéd koronás díj fele Beutlernek és Hoffmannnak jár az úgynevezett természetes, vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért. A díj másik felét Steinman a dendritikus sejtekkel kapcsolatos felfedezéseiért kapta. Immunológiai felfedezésekért tizenkettedik alkalommal osztottak orvosi Nobel-díjat. Nem sokkal a bejelentést követően kiderült, Ralph Steinman szeptember 30-án hasnyálmirigy rákban elhunyt. Munkahelye, a New York-i Rockefeller Egyetem is csak tegnap reggel, a családtól értesült a szomorú hírről, ahogy a díjat odaítélő stockholmi grémium sem tudott a halálesetről. Miután a Nobel-díjat az alapszabály szerint nem lehet poszthumusz odaítélni, s ilyen helyzet még nem történt a Nobel-díjak több mint száz éves történetében, érdekes helyzet állt elő. A Nobel-Alapítvány tegnap esti nyilatkozata szerint a díjat nem vonják vissza, minthogy a döntéskor nem tudtak róla, hogy a kanadai tudós néhány órával korábban elhunyt. Még kérdéses, a 10 millió svéd korona felét, amelyet neki szántak, ki kapja.

Némileg kiterjesztve értelmezve a fogalmat: az is művészet, hogy így el tudják rontani a Simon Boccanegrát, amikor három főszerepre is megfelelő énekest találtak. Alexandru Agache is nagyon jó kalóz dózseként, még ha a hangszínét nem is könnyű megszeretni, van benne valami vaskos, talán grízes, nem annyira nemesen hajló, inkább drabálisan hömpölygő, de sebaj, ez a hang már önmagában is főszereplő, nagy, határozott, férfias. Tudni, hogy ki szólal meg rajta, benne van a minden operák kulcsa: olyan helyzetről beszél, amilyenbe egyikünk sem keveredik, mégis általánosan érvényessé válik, mintha nem csak nekünk, de rólunk is szólna, vagy legalább helyettünk.

– Disznó szerencsém volt! – ismeri el Dávid.

Csaknem ezer ember várta és támogatta Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt ügyészségi meghallgatása idején hétfőn, a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt. A szocialista politikus által vezetett Demokratikus Koalíció Platform szervezésében megtartott demonstráción Gyurcsány „mentelmi beszédének” leiratát osztogatták, egy „Nem félünk!” feliratú transzparensen pedig mindenki elhelyezhette az ujjlenyomatát, így „rabosítva” magát. A tömegben számos közéleti és politikai szereplő is megjelent, így például Debreczeni József és Kerék-Bárczy Szabolcs közírók, Czeizel Endre genetikus, Szigetvári Viktor kampánystratéga, és eljött az MSZP-frakció jelentős része, miként a pártelnök Mesterházy Attila is.

Lapjukban elemzik a 2006. őszi eseményekről készített Balsai-jelentést, amelyet most hoztak nyilvánosságra (Gyurcsány jogi felelősségét is firtatja Balsai jelentése, szeptember 27.). Cikkükből kiderül, hogy Balsai István az említett eseményekkel kapcsolatban terrorcselekménnyel gyanúsítja meg a rendőrséget és az akkor hatalmon levő kormányt, ezen belül személy szerint Gyurcsány Ferencet.

Ha van elviselhetetlen egy állam működésében, az a bizonytalanság. Ha a polgár például nem tudja „bemérni”, órákat kell-e várnia a közhivatalban, vagy tíz perc alatt végez. Most, hogy a mindenható közhatalom igézetében január elsejétől a kormány átveszi a megyei önkormányzati intézményeket, csak abban vagyunk biztosak, hogy nem lehetünk biztosak benne, a helyzet javulni fog, s működő közigazgatással lesz dolgunk.

Százmillió forintos jegyzett tőkével a cégbíróság nyílvántartásba vette a Nemzeti Eszközkezelő (NE) Zrt.-t –derül ki a cégbírósági adatbázisból.

A tiszteletre méltó, az Aranytoll kitüntetéssel elismert, polihisztor sajtólevelező dr. Del Medico Imre felrótta Tóth Ákosnak (Diskurzus, 2011. október 1.), hogy kifogásolta a Legyen Más a Politika nevű párt vezető politikusainak láthatóan szívélyes társalgását Vona Gáborral, a szélsőjobboldali Jobbik elnökével, azon a címen, hogy az utóbbi politikai képződményt a magyar nép demokratikus választáson bejuttatta a parlamentbe, s ennek folytán a parlamenti képviselők egymással való viselkedésének etikáját meghatározó kollegialitás – szerinte –elő is írja ezt a magatartást.

Hargitai Miklós (Pislákolnak a csodaégők, szeptember 5.) elítéli az izzólámpákat betiltó EU-s szabályozást. Az Európai Parlament és a tagállamok által az energiahasználó termékek ökotervezéséről 2005-ben elfogadott irányelv egy éghajlatvédelmi szempontból összeválogatott terméklistára követelt részletes ökotervezési szabályokat később kidolgozandó rendeletekben.

Hatáskör hiányában az alkotmánybírák nem foglalkoznak érdemben az indítványokkal.