Hatalmas, a tavalyi forgalom szerint 50 milliárd forintos piacra nevezett be két nagy bank, az OTP és az MKB, amikor bejelentette, hogy az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenőkártyát kibocsátja.

„…másokkal együtt engem is idegesít, hogy a főpolgármester környezetében hemzsegnek a túloldali emberek. Ugyan Tarlós István láthatóan bennük sem bízik meg teljesen, de a látvány kifejezetten kellemetlen.” Ezt nyilatkozta nemrég a Heti Válasznak egy dél-pesti fideszes kerületvezető. Nehéz ennél pontosabban jellemezni a jelenlegi magyar politikai kultúrát, amely az értékek és érvek helyébe a zsigeri utálkozást állítja. Azt a fajta törzsi és kulturális gyűlölködést, amelyet nem írhat felül semmiféle közjó, legfeljebb képmutatóan engedékennyé tehet valamilyen erős magánérdek.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a CBA egyik legnagyobb partnereként ismert Hansa-Kontakt Kft., amikor reklámkiadványában olyan termékeket hirdetett magyarként, amelyek származási helye nem Magyarország – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenyhatóság ezért ötmillió forint bírsággal súlytotta a kiskereskedelmi céget.

Tűzszünet van a lengyel–litván iskolaháborúban, de aligha tart sokáig. Pár napja Vilniusban járt Donald Tusk lengyel kormányfő, és ekkorra a lengyel iskolások és tanárok felfüggesztették a meghirdetett sztrájkot. Tusk megállapodott litván kollégájával, hogy vegyes bizottságot hoznak létre, amely majd vizsgálja a kisebbségi oktatás állapotát Litvániában. Egyelőre itt tartanak, de sok jóval nem kecsegtet a helyzet.

Évek óta közismert Prágában, hogy Václav Klaus elnök nincs jó véleménnyel Karel Schwarzenbergről. Ám a napokban újabb mélypontra került a kapcsolatuk, és immár a nyilvánosság előtt zajlik a huzakodás.

– Ha a leggazdagabb román panelban lakna, ő is részesülne fűtéstámogatásban – magyarázta Roberta Anastase, a képviselőház kormánypárti elnöke, miért kell eltörölni a távhőszubvenciót. – A kormány a középosztályt sújtja – véli erre Alexandru Balaban. A negyvenéves, műszaki végzettségű fiatalember feleségével és kislányával él egy háromszobás apartmanban.

A hajdani East együttes dala jutott eszünkbe, miközben őszindító számunk témái sorra megtalálták egymást, és úgy alakult, hogy a forró nyárutót ne szárnyaló magasságból, hanem nagyon is földközelből szemléljük.

Nyugodtan beszélhetünk devizahitel-botrányról. Leginkább azért, mert kevesen látnak tisztán a mostani helyzetben, annyiféle szempontot és megoldási ötletet hallottunk már. Egy dolog biztos: az érintettek többsége – átérzem a helyzetüket, magam is a hitelfelvevők oldaláról vizsgálom a kérdést – úgy érzi, hogy megkárosították, valaki ezért felelős, tehát ha központi intézkedés nem történik, a szerződés semmis, vagy jogi úton megtámadható. Valóban így lenne?

Svédkályha, kachelung, finnkályha, dánkályha, téglakályha – a sokféle nemzetközi elnevezés ugyanazt a fűtési módot jelöli, amit Magyarországon tömegkályha néven igyekszik meghonosítani az eredetileg gazdaságszociológus végzettségű Juhász János. A Monostorpályi és Budapest között ingázószakember 2004 óta elkötelezett apostola ennek a nagy hatékonyságú fűtési módnak, és állítja: ha az állam támogatná az elterjedését, rengeteg pénzt és energiát spórolhatnánk, a fűtési komfort és a környezetkímélő működés pedig megfizethetetlen.

Sokaknak ismeretlenül cseng, de ha a dolgok így mennek tovább, egyre többet fogjuk hallani ezt a szót – permakultúra. Két ausztrál tudós, a tasmániai Bill Mollison és David Holmgren alkotta a hetvenes években az eredetileg természetközeli mezőgazdasági technológiát jelölő szót, ami azóta a fenntartható fejlődés kulcsfogalma lett.

Holdhomokkal töltött műanyag zsákok tépőzárral összetartva – ezzel az ötlettel állt elő Nader Khalili amerikai építész a NASA holdbéli épületek tervezéséhez kiírt ötletpályázatára 1984-ben. A Nyugalom tengerén azóta sem épültek emberi kolóniák, viszont megszületett a szupervályog gondolata, ami negyed évszázad alatt komoly alternatív építési technológiává érett.

Számtalan trükkre van szükségünk ahhoz, hogy dobozba vagy palackba zárva a bogyók, gyümölcsök, levelek frissek maradjanak és a jégkásától a pálinkáig valamilyen formában túléljék a szezon zárását. A kerti termények életének meghosszabbítására évezredesfurfangok léteznek. Amit nem lehet megenni és meginni, azzal is lehet mit kezdeni: dísznek is szépek a megszáradt bogyók vagy az iszalagok minikosárkái.

Ahogy a természet, úgy a kert is állandóan változik. Kiöregednek vagy elburjánzanak a növények, kopik és gyomosodik a gyep,tönkremennek a kerti tárgyak. A változásnak mi magunk is részesei vagyunk: helyet csinálunk egy új kedvencnek, szedhető magasságúra metsszük a termő fákat, sövénnyé regulázzuk a tiszafát vagy az egyébként fává növő gyertyánt. A növények és a kert átalakításának legkedvezőbb időszaka az ősz.

Két eleven kissrác és a kevés jövedelmükhöz képest elérhetetlen jelzáloghitel győzte meg a fiatal walesi párt, hogy a kitaposott családalapítási ösvény helyett kalandos útra térjenek. Kétkezi munkával, természetes, újrahasznosított vagy guberált anyagokból építettek házat, jórészt egy láncfűrész, kalapács és véső, valamint 1500 munkaóra és 3000 font (1 millió forint!) készpénz bevetésével. Hogy teljes legyen az őrület, a terveket Hobbitfalva inspirálta A Gyűrűk Urából.

Június óta nem tudja fizetni a Pécsen szerkesztett irodalmi-művészeti folyóirat, a Jelenkor a szerzők honoráriumát és a havonta megjelenő lap nyomdaköltségét. A kilátások az év hátralévő felére még kevésbé biztatók, állítja az 1958 óta megjelenő folyóirat főszerkesztője, Ágoston Zoltán.