Elvette őrtársa géppisztolyát, és 1943 májusában azzal lőtte le a nyolc sebesült zsidót. Az akkor még húszéves Samuel Kunz fiatal kora ellenére az egyik legkegyetlenebb pribék volt a hitleri harmadik Birodalom által megszállt Lengyelország délkeleti részén, Belzecben létesített „halálgyárban”.

A múlt hét végén elfogadta az Országgyűlés a közszolgálati médiumok működésének mostantól érvényes kereteit, s ezzel a politika kontra nyilvánosság küzdelemnek új dimenziókat nyitó ütközete lezajlottnak tekinthető – a nyilvánosság újabb visszaszorulásával, természetesen. Mindenesetre ez most hosszú ideig így marad. Akkor is, ha netán alkotmánybírósági kifogás érné a törvényt, mert a lényegen egy ilyen kifogás után se változtatnának. Érdemben nem lehet ugyanis változtatni rajta, érdemen értve, hogy a közszolgálati médiára vonatkozó törvény megfeleljen annak a korábbi alkotmánybírósági értelmezésnek, miszerint e médiumok parlament általi befolyásolása is alkotmányellenes.

Csodálkozik Bod Péter Ákos közgazdász, hogy miért nyilvánítanak neki köszönetet a kétszáz oldalas új Széchenyi-terv legvégén vagy száz szerzővel egyetemben, amikor ő egyetlen sort sem írt a műbe, föl se kérték ilyen munkára, engedélyt sem adott rá, hogy korábbi cikkeiből akár egy mondatot is átvegyenek. Ám mesének helye nincs: most már mindörökre az ország gazdaságát virágba borító húszéves terv szerzője marad; egy életre megtanulhatta, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében az is együttműködik, aki nem működik együtt, s egyszer még lehet, hogy hálás lesz ezért.

Az első fél év adatai alapján az évtizedes mélypontot jelentő tavalyinál is kevesebb hitellel kell beérniük a lakossági és céges ügyfeleknek. A devizaalapú jelzálogkölcsönök ugyan eltűnnek a kínálatból, emlékük azonban velünk marad: az elmúlt hónapban a gyenge forintárfolyam miatt hatszázmilliárd forinttal hizlalták a háztartások adósságát.

A Rosetta európai űrszonda a bolygórendszer kialakulásának körülményeire keresi a választ. Sokéves útja során kisbolygók mellett haladt el, majd a tervek szerint egy üstökös körül áll pályára. Júliusban a Lutetia aszteroidát közelítette meg.

A budai Vár dunai homlokzatán ez idő tájt két gigaposzter függ. A posztereken két név, nekik kellene múzeumba csalogatniuk a túlparton rekedteket. Nehéz ügy. Fogadni mernék: a város átlag lakói és gyalogturistái egyik celebritásról se hallott még semmit. Sem Kovásznai Györgyről, a korán elhunyt, talpig animációban rejtekező és „másképpen gondolkodó” Kádár kori, „meg nem értett zseniről”, sem Fortunato Deperóról, erről a kedvesen kreatív, széllel bélelt másodlagos futuristáról.

Lengyelország német megszállás alatt, 1944-et írunk. Az oroszok Varsó felé közelednek, csapataik már a Visztula túlpartján állnak, az ellenállás titokban már rég készülődik a főváros felszabadítására. Pontatlan vagyok: a felkelésre a Honi Hadsereg – a londoni, emigráns kormány irányításával dolgozó – ellenállás készülődik. Ugyanakkor már az oroszok oldalán is harcol lengyel csapattest, partizánmozgalom is támadja a német megszállókat.

Alsóörsön az első délelőtt összeomlott a laptopom, úgyhogy majdnem kézzel kezdtem írni ezeket az álcédulákat. Némi hitegetés után azóta is lefagy, kinyilvánítja a saját titokzatos akaratát, amitől ma is éppúgy dermedek meg, mint 1994 kora őszén, amikor egy brandenburgi kastélyban használni kezdtem életem első számítógépét, s egy óvatlan mozdulattal letévedtem a bekapcsolás-beleírógépelés-mentés-kikapcsolás csenevész ösvényéről. Hálával és nosztalgiával gondolok vissza arra az ormótlan szerkezetre, noha a töredékét sem tudta annak, amit a mostani gépem. Bár ahogy vesszük, ami az eszközön múlik, éppúgy tudta és teljesítette, mint e csodamasinák.

Szarvason nem poros az alföldi táj. A Körösök völgye évezredek óta vizes élőhely. Úgy emlegetik, a középkorban két rész hal és egy rész víz volt errefelé a folyókban. Régi feljegyzések szerint olyankor figyelték meg a legnagyobb halbőséget, amikor tavasszal a folyók kiáradtak az árterületre. A langyos, sekély állóvizek hatalmas halszaporulatot neveltek – amíg voltak. A folyószabályozással rengeteg szántóföldet nyert az ember – de a halbőség fokozatosan elveszett. Az ártér szűk lett, a víz mély és hideg, nem tud az ivadék jól fejlődni.

„Zsarnokaim ti, jó barátaim! / és ti, hűséges ellenségeim!” –fordul Benjámin László, az angyalföldi prolivilágból kinőtt szociáldemokrata, aztán sztálinista, aztán nagyimrista, aztán ’56-os, aztán vezeklő, aztán újrahasznosított – a rossz világgal és a rossz lelkiismerettel folyvást rosszkedvű harcban álló – költő azokhoz, akik nem hagyták őt csendben és békében kimúlni a közéletből.

Az öreg verítékezett. Nem a hőségtől; ez a veríték hideg volt, csaknem a homlokára fagyott, koszorúerei újra és újra görcsbe rándultak, az öreg szívét abroncs szorította. Ahogy vánszorgott keresztül az aluljárón, úgy érezte, az aluljáró ellene fordul, falai szűkülnek: tisztán érezte, ahogy a mennyezet, közelítve az öreg fejéhez, süllyed, ahogy a föld alatti passzázs egyre zsugorodik, ahogy az egész lapul össze, minden oldalról összenyomva azt a kevés levegőt, ami az Unterführungban egyáltalán van. Nyilvánvaló, hogy az öreget is mindjárt össze fogja nyomni.

Az orosz szamizdat, pontosabban: a szovjet-orosz szamizdat története ma már, a birodalom bukása után, többé-kevésbé világos. Például 2005-ben Moszkvában kiadták négy kötetben, több mint kétezer nagy formátumú oldalon a szamizdatban megjelent művek válogatott antológiáját. A cenzúra megkerülése és a kéziratos terjesztés hagyományai orosz földön sajnálatosan gazdag termést eredményeztek. A cári idők óta. Az októberi forradalom után a gyászos hagyomány folytatódott egészen addig, amíg Mihail Gorbacsov meghirdette a „glasznosztyot”.

Nem mondja, de mutatja: Taylor Lautner (18) sztárnak született. Hatéves korában kezdett karatézni, négyszer nyert junior világbajnokságot, nem csoda, hogy a hollywoodi ring meg se kottyan neki.Mosolyog, ha üt és mosolyog, ha visszaütik, mert pontosan tudja, hogy úgyis mindenkit lelép.Még Robert Pattinsont is, akinek a népszerűsége töretlennek látszott, míg kiderült, hogy az Alkonyat-őrültek jobban szeretik a rosszfiúkat, mint a szépfiúkat. Lautnerrel a Napfogyatkozás amerikai bemutatója előtt beszélgettünk.

Ferencz Győző: Szakadás Sziget, 150 oldal, 2500 forint

Kárpáti Zoltán: Utóvizsga szerelemből VIVA Média Holding, 416 oldal, 2900 forint

Elisa Cammarota az iskolából hazatérve ledobja a hátizsákját, és elejétől végéig kiolvassa az újságját. Akárcsak Anthony Azoulay, bár a fiú inkább a fociról szóló cikkekre meg a nagy, dupla oldalas fotókra koncentrál. Mindketten tízévesek, és ősszel ötödikesek lesznek. És mindketten rendszeres előfizetői Franciaország egyik legnépszerűbb napilapjának.

Gábor Eszter: Az Andrássy út körül Osiris, 504 oldal, 4980 forint

Hétvégi számukban minden alkalommal közölnek egy-egy nosztalgiafotót. Ezekben a meleg napokban indokolt volna az emlékezetes 1950-es nyár női divatjáról keresni elő egyet.