A nap kritikája (Fáy): Csavaros vecsernye
Biztosan csak átmeneti állapot, de most minden jó, ami az Operában történik. Megnéztem az évad utolsó Xerxészét, éppúgy tele volt a színház, mint a bemutatón, éppúgy nevettek, amikor kidőlt a platánfa, és egyértelmű volt, hogy a rendezésen áll az előadás, a nevetés az olaj, amitől jobban csúszik a barokk operazene. Ami a zenét illeti, a nők tartják egyensúlyban az előadást, a második szereposztásban leginkább Kertesi Ingrid, Bazsinka Zsuzsa és a címszereplő Várhelyi Éva. Most meg bemutató, igazi bemutató, először játsszák a Szicíliai vecsernyét az Operában. A Verdi-repertoár sorvasztása fölött aggódók olyan műhöz jutottak, amelyet eddig legfeljebb DVD-n láthattak, olyan Verdihez, amely egyszerre hat Verdi-opera, benne van a Rigoletto, a Traviata, a Végzet, az Otello és a felsorolás nem teljes. Mintha egy számítógépbe betáplálták volna az öszszes Verdi-operát, mellé tettek volna egy elég különös librettót, és ez jött ki belőle.