Betilthatják a "nemkívánatos" külföldi és nemzetközi szervezetek működését Oroszországban. Erről fogadott el törvényt az orosz parlament alsóháza kedden.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra kéri a kormányt, hogy vegye elő, és érdemben tárgyalja az LMP által korábban benyújtott, az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslatot.

Szőnyei Tamás két vaskos kötetben foglalta össze az irodalmi élet és az állambiztonság összefüggéseit 1956-tól 1989-ig. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa – aki a Magyar Narancsnál eltöltött húszesztendőnyi újságírást váltotta fel ezzel az állással – nem tett különbséget a húzónevek és az irodalmi értéküket tekintve szerényebb képességű megfigyeltek ügyei között. Szőnyei szerint elhamarkodott ítéletekre nincs szükség.

Kommunistázás, egymásra mutogatás, maszatolás és elmúlthúszévezés – ügynökvita, 2012.

Pofátlannak nevezte Lázár János fideszes frakcióvezető egy lapinterjúban, hogy az LMP részéről az a Schiffer András nyújtotta be az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatot, akinek nagyapja szerinte "kommunista kollaboráns" volt. Schiffer lapunkon keresztül üzeni: gyáva és szánalmas egy tíz éve halott emberrel szórakozni és jó lenne, ha Orbán Viktor elhatárolódna ettől a szélsőjobboldali stílustól. Interjú.

Furcsa interjút adott Lázár János a Magyar Hírlapnak. Arról beszélt, hogy a Fidesznél senki sem akarhatja jobban, hogy tisztázódjon az ügynökmúlt ügye, a nyilvánosságra hozatal mellett áll. Azt viszont pofátlannak tartja, hogy az LMP-s Schiffer András terjesztett be javaslatot. Miért is?

Nyilvános vitára hívja ki Schiffer András a Fidesz frakcióvezetőjét az ügynöküggyel kapcsolatban. Az LMP-s politikus szerint Lázár János "tudatosan hazugságokkal próbálja etetni a nyilvánosságot". A másik opció az, hogy nem is olvasta az LMP törvényjavaslatát - fogalmaz Schiffer.

„Húsz zavaros év” elteltével sem sikerült minden fél számára megnyugtatóan rendezni a pártállam titkos múltjának feltárásáról szóló vitát. Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol máig nem lehet tudni, pontosan kik, kikről és mit jelentettek a hírhedt állambiztonsági szolgálat megbízásából – és az elmúlt időszak történései alapján nem is várhatunk eget rengető megfejtéseket.

Az ügynöktéma – néhány üdítő szünettől eltekintve – gyakorlatilag a rendszerváltás óta „kísérti” a politikát. Mindig előkerülnek újabb ügynöklisták a levéltárakból és „magángyűjteményekből”, ahogy mindig akad egy párt – a liberálisoktól a kisgazdákon át a szélsőjobbig –, amely lerántaná a leplet a kommunizmus titkos ügynökeiről.

Bárki hazaviheti a róla szóló állambiztonsági iratokat és szabadon rendelkezhet velük a kormány elképzelése szerint. A történészek és levéltárosok értelmezhetetlennek nevezik a javaslatot, és arra figyelmeztetnek, így lehetetlenné válik saját történelmünk megismerése. A közigazgatási államtitkár nyugalomra int: a részletek még nincsenek kidolgozva.

Más egyházak jóformán bele sem kezdtek az ügynökmúlt feldolgozásába, az evangélikusok már könyékig benne vannak. A tényfeltárás megkezdése indulatokat is kavart, az evangélikus közélet megosztott. Pedig: „a tiszta szavak gyógyítanak".

Még most sem késő, a pártállami ügynökök teljes listáját nyilvánosságra kellene hozni – javasolja Roszík Gábor evangélikus lelkész. A volt MDF-es képviselő is felszólal azon a konferencián, amely az ügynökkérdés feldolgozásának egyházi fogadtatásával és teológiai értékelésével foglalkozik.

Az SZDSZ a jövő héten a parlament elé viszi a pártállami múltban keletkezett megfigyelési iratok nyilvánosságra hozatalát célzó javaslatait, a kormány pedig december 15-ig tárgyal, majd ötpárti egyeztetések után nyújtja be a parlamentnek a máig titkos állambiztonsági akták sorsának rendezésére hivatott törvényjavaslatot - ez derült ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülésén.

Közszereplőnek minősített csütörtöki elsőfokú ítéletével hat egyházi vezetőt a Fővárosi Bíróság.

A német újraegyesítés napja, 1990. október 3-a valószínűleg a Stasi egykori besúgóinak hozta a legtöbb kedvezményt, hiszen ettől fogva a jogállam összes eszközeivel védelmezhetik személyiségi jogaikat, és így a mai napig kibújhatnak a felelősségre vonás alól - ezzel a paradox állítással kezdi cikkét a Die Welt napilap.

Júliusban született ugyan politikai döntés a felállításáról, mégis csak ma tarthatja első érdemi ülését a Kenedi-bizottság - miután lezárult a tagok nemzetbiztonsági ellenőrzése.

A magánbűnök helyett az állami bűnözés természetét megismerni - e céllal kezdi meg munkáját az állambiztonsági iratokat kutató bizottság elnöke. Kenedi János lapunknak elmondta, hogy a holnap megjelenő ÉS-ben publikált cikkében a feltárás akadályairól is ír.

Kenedi János tudományos kutató, az állambiztonsági iratok egyesítésének törvényességét felügyelő bizottság elnökeként interneten tenné közzé az 1944 és 1990 között keletkezett politikai rendőrségi iratokat - olvasható az Élet és Irodalom (ÉS) pénteken megjelenő számában.