Példaértékűnek nevezte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ügynökökre vonatkozó ítéletét Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

Kártérítést ítélt meg az emberi jogi bíróság Ungváry Krisztián történésznek, aki azt állította, hogy egy alkotmánybíró ügynök volt, de ezt nem tudta bizonyítani, ezért itthon rágalmazásért elítélték. Az érintett Kiss László szerint Strasbourg az Ungváryt elmarasztaló ítéletet nem írta felül, ezért az ügynökvád jogerősen elbukott.

Írásbeli kérdéssel fordul Schiffer András, az LMP társelnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, hogy megtudja, a kormány milyen lista alapján akarja megvonni az egykori állampárti ügynökök és örököseik nyugdíjpótlékát.

Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő szerint Orbán Viktor miniszterelnök "terel és valótlanságot állít" az ügynökkérdésben, a Fidesz pedig "sunnyog és folyik a szőnyeg alá söprés".

Gulyás Gergely információi szerint várhatóan még e hónapban az Országgyűlés elé kerül az ügynökkérdést rendező törvényjavaslat.

Hazugnak és aljasnak nevezte a pártállami titkosrendőrség iratainak kezelését is szabályozó "ügynöktörvényt" Ungváry Krisztián történész egy kerekasztal-beszélgetésen. A 2003-ban elfogadott, máig hatályos – de valószínűleg hamarosan módosuló – jogszabály szerinte nemcsak akadályozza a múlt feltárását, de aláássa a demokratikus jogállamba vetett hitet is.

Nem alakul meg a pártállam működése idején keletkezett állambiztonsági akták sorsát vizsgáló parlamenti bizottság.

Szőnyei Tamás két vaskos kötetben foglalta össze az irodalmi élet és az állambiztonság összefüggéseit 1956-tól 1989-ig. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa – aki a Magyar Narancsnál eltöltött húszesztendőnyi újságírást váltotta fel ezzel az állással – nem tett különbséget a húzónevek és az irodalmi értéküket tekintve szerényebb képességű megfigyeltek ügyei között. Szőnyei szerint elhamarkodott ítéletekre nincs szükség.

A miniszterelnökről készült „Viktória" fedőnevű dosszié eltűnt, a Lévai Anikóról készült „Bojtár" dossziéból viszont eddig nem ismert részleteket tudott meg a Hetek.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár summázatában „A jelenlegi szabályozás megfelelő”. Ebből sejthetjük, mi várható a jelenlegi kormánytól a múlt feltárásának kérdésében - írja a keddi parlamenti vitára reagálva Ungváry Krisztián történész.

Kommunistázás, egymásra mutogatás, maszatolás és elmúlthúszévezés – ügynökvita, 2012.

"Belülről bomlasztottam, minden pozíciómban inkább gáncsoltam a Kádár-rendszert, miközben megfigyeltek, és a telefonomat is lehallgatták" – nyilatkozta saját múltbéli tevékenységéről nemrég Pozsgay Imre. Török Gábor politológusnak nem tetszik a határozatlan alany, mert Pozsgay az általa most bírált diktatúrának az egyik vezető poltikusa volt.

Politikai vitanapot kezdeményez az LMP a Parlamentben az állambiztonsági múlt feltárása ügyében. Schiffer András szerint az ellenzéki párt nemcsak a rendszerváltozás előtti időszakot vizsgálná, hanem azt is, hogy az elmúlt 22 évben miért vallott kudarcot az akták nyilvánossá tételének valamennyi kísérlete. A Fidesz támogatja a kezdeményezést.

Nyilvános vitára hívja ki Schiffer András a Fidesz frakcióvezetőjét az ügynöküggyel kapcsolatban. Az LMP-s politikus szerint Lázár János "tudatosan hazugságokkal próbálja etetni a nyilvánosságot". A másik opció az, hogy nem is olvasta az LMP törvényjavaslatát - fogalmaz Schiffer.

Egy gyengén szereplő kis párt amatőr színvonalú kapaszkodási kísérletének minősítette Lázár János az LMP-nek az ügynökkérdésről szóló javaslatát. A Fidesz frakcióvezetője szerint ez nem azt jelenti, hogy a Fidesz ne vihetné az ügyben a saját előterjesztését a parlament elé. Lázár úgy véli, nincs helye a rendőrségben azoknak, akik 2006 őszén részt vettek a békés tüntetők elleni támadásban.

A külföldi lapok a kiszámíthatatlan magyar politikáról, az ügynökaktákról és Móricz Rokonok című regényének időtállóságáról írnak. Lapszemle

A 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom sajnálattal vette tudomásul, hogy az Országgyűlés megint nem szavazta meg a pártállami múlttal való szembenézés talán legfontosabb momentumát, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

A Heti Válasz újabb hat, egykori szigorúan titkos (sz.t.) tisztet azonosított be, többek között Bokor Pált, az APEH volt elnökhelyettesét.