Az emberré válás történetében új fejezetet nyithat az a szenzációs lelet, amely egy dél-afrikai barlangból került elő. Még bombasztikusabb kifejezéssel: a hominidák és az ember közti hiányzó láncszem kerülhetett elő. A meglepően jó állapotú gyermek és felnőttcsontváz-maradvány kétmillió éves. Azaz kétszázezer évvel idősebb, mint az eddig ismert legrégebbi emberszerű lelet.

A perm és a triász időszak határán, 252 millió évvel ezelőtt olyan mértékű tömeges kihalás sújtotta a Földet, amilyen sem azelőtt, sem azóta bolygónk története során. Az összes tengeri faj 90–95, a szárazföldi fajok 70 százaléka végleg kipusztult, és az élet sosem állt ilyen közel a megsemmisüléshez, mint akkoriban. A Föld történetét kihalások és új fajok megjelenésének váltakozása jellemzi.

Kordos László őslénykutató, és a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója kapta idén "Az Év Ismeretterjesztő Tudósa" díjat. A Tudományos Újságírók által felajánlott kitüntetéssel az is jár, hogy elneveznek róluk egy csillagot az égen. Ott jártunk az átadó ünnepségen.

Az utóbbi három évben nem múlt úgy el november Tiszadadán, hogy ne került volna elő egy-egy szenzációs lelet a Tiszából - írja a Kelet-Magyarország.

30 centis őshüllőre bukkantak a régészek ásatások folyamán a németországi Chemnitzben. A gyíkszerű kövület 290 millió évvel ezelőtt élhetett, és minden jel arra utal, hogy folyékony láva okozta halálát.

Guinness-elismerést ér a hárommillió éves titok, melyet Milia, a négyszáz lakosú észak-görögországi település őrzött: a világ legnagyobb 400 kilós és 5 méter hosszú masztodonagyarai kerültek itt napvilágra.

Az egyik szekrényben száznyolcvanmillió éves, palában megőrzött dinoszaurusz-lábnyom, a másikban tízmillió éves ősmajom koponyamaradvány. A minták őrzője Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet vezetője, a világ azon kevés paleontológusának egyike, aki az emberré válás folyamatában kulcsfontosságú szerepet játszó leletet talált... [url=http://www.nol.hu/lap/arcok/20090824-no_title]A rudabányai szkeptikus - cikk a Népszabadságban[/url]

Egy meglehetősen bizarr kinézetű dinoszaurusz teljesen ép csontvázát találták meg az USA-ban: az állat rövid, kurta lábakkal, zsiráfszerű nyakkal, söröshordó méretű hassal, valamint hatalmas, sarló alakú karmokkal rendelkezett. Utóbbi bélyeg ellenére a kutatók úgy vélik, a dinó növényevő lehetett.

A dinoszauruszok mégsem lehettek olyan terjedelmesek, mint eddig feltételezték, a korábban alkalmazott téves statisztikai modellszámítások az őshüllők valós testtömegének a kétszeresét eredményezték - állítják legújabb tanulmányukban amerikai tudósok.

Valószínűleg David Attenborough természettudós, televíziós műsorvezető mutatja be azt a dokumentumfilmet, amelyben a BBC brit televízió a főemlősök evolúciójának egy rendkívül fontos, mindeddig hiányzó láncszemét ismerteti.

Mégsem függőlegesen tartották a nyakukat a növényevő óriás dinoszauruszok – állítja egy ausztrál kutató.

A valaha élt egyik legnagyobb tengeri ragadozó maradványaira bukkant egy nemzetközi tudóscsoport. Az Oslóban ismertetett felfedezés a távoli Spitzbergákhoz kötődik.

60 millió évvel ezelőtt élt óriáskígyó csontmaradványait fedezték fel amerikai kutatók egy kolumbiai szénbányában. A Titanoboa cerrejonensis névre keresztelt hüllő mellett egy mai anakonda, vagy jókora piton is eltörpülne.

Sokáig keresték a tudósok, és most úgy tűnik, végre megtalálták a növényevő és a ragadozó dinoszauruszok közti átmeneti alakot. Egy argentin kutatócsoport ugyanis bejelentette, felfedezték az első mindenevő óriáshüllőt.

Szerdán volt az ez évi Rudapithecus-kutatások utolsó napja a Borsod megyei Rudabányán, ahol az egész havi szorgos munka "jutalmaként" még egy szenzációs lelettel gazdagodott az idén előkerült csontanyag - közölte az MTI-vel a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója.

A maga nemében világszenzációnak minősülő lelet került elő a napokban Rudabányán. A tízmillió éve élt Anapithecus hernyaki emberszabású majom felső állcsontjából összesen tizenhárom fogat találtak meg a geológusok. Az 1971 óta folyó ásatás eddig nem járt ilyen jelentős eredménnyel.

Újabb rendkívüli jelentőségű lelet, az Anapithecus hernyaki emberszabású majom kétoldali felső állcsontja mindkét oldalon 6-6 foggal került elő Rudabányán, ahol magyar-kanadai expedíció végez ásatásokat - jelentette be Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, az expedíció társvezetője pénteken.