Újabb hitelt hagyott jóvá Észtország számára az Európai Beruházási Bank (EIB) hétfőn. Ezúttal 700 millió eurót kapott a recesszió sújtotta ország gazdaságának élénkítésére, kulcsfontosságú beruházások támogatására.

Piros szára az ördögtől védi gazdáját, a gyomorbajjal küszködő zabot potyogtathat bele, s búcsúzóul még a halott két keze közé is tesznek belőle egy párat. Az észt kesztyű ugyanis jóval több, mint kéztakaró: lélekmelegítő, művészet és mágia egyben. A balti állam kötött-történelméből az Észt Intézet hozott most ízelítőt a Lajos utcai Textilmúzeumba.

Több mint egymilliárd eurós kölcsönt kapott az EIB-től Litvánia, amely gazdaságának élénkítésére fordítja a kölcsönt. Eközben egy másik balti állam, Észtország is megkereste a beruházási bankot. Az országnak fél milliárd euróra lenne szüksége, a pénzt az unió által is támogatott beruházásokra költenék.

Észtországban felmentették azt a négy személyt, akit azzal vádoltak, hogy két évvel ezelőtt szervezője volt a fővárosban, Tallinnban a szovjet hősi emlékmű áthelyezése miatt kirobbant zavargásoknak.

Az idei harmadik negyedévben még sikerült összekaparni 0,1 százalékos gazdasági növekedést negyedévről negyedévre, de a mostani negyedév várhatóan 0,8 százalékos, a jövő évi első negyed pedig 0,4 százalékos GDP-vesztéssel zárul, rendre az előző negyedévhez viszonyítva, a francia statisztikai hivatal friss előrejelzése szerint.

Heves bírálatok érték az észt államfőt az orosz nyelvről tett minapi kijelentése miatt. Több észtországi orosz politikus ostorozta Toomas Hendrik Ilvest, amiért egy interjúban azt mondta: azért nem tanult meg oroszul, mert az belenyugvást jelentett volna a balti ország öt évtizedes szovjet megszállásába.

Az észt kormányfő nem lát semmi különöset abban, hogy nem hívtak meg észt vezetőket Szaranszkba, ahol a csütörtökön megkezdődött nemzetközi finnugor fesztivál házigazdájaként Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégül látja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Tarja Halonen finn államfőt.

A Pentagon is vizsgálja az Észtországot ért internetes támadásokat, a NATO mellett az amerikai védelmi minisztérium is elküldött "csöndben" néhány szakértőt a kis balti államba - értesült a The Washington Post.

Halottak nélkül ez semmit sem ér! - az orosz asszony méltatlankodva néz a tallinni Bronzkatona új helyére az észt főváros katonai temetőjében. Ennek ellenére úgy tűnik, az 1,3 milliós Észtország harminc százalékát adó orosz ajkú kisebbség beletörődött, hogy a második világháborús szovjet emlékművet az észt kormány kezdeményezésére áthelyezték a központból. (Az ott nyugvó tizenkét katona és nővér csontjait az azonosítás után szintén ide helyezik, vagy a hozzátartozók kérésére Oroszországba viszik. Egy átszállítás már folyamatban van.)

Az orosz kisebbség mára tervez nagyobb megmozdulást a világháborús emlékmű áthelyezése ellen. Az észtek egy része szerint mára megváltozott a szobor jelentése.

"Komoly negatív következményekkel" jártak az orosz-észt kapcsolatokban az észt hatóságoknak a tallinni szovjet hősi emlékmű és a mellette lévő katonasírok áttelepítésére tett lépései - állapította meg az orosz külügyminiszter tárcája csütörtöki közleménye szerint.

A tallinni Bronzkatona lebontása és az alatta nyugvó szovjet holttestek eltávolítása a heves tiltakozások miatt vezető hír lett a világ médiapiacán. A sajtó észt-orosz etnikai konfliktusként igyekszik beállítani az eseményeket, holott azok nem két nép szembenállásáról, hanem - Bibó Istvántól kölcsönzött jelzővel - az "eltorzult és zsákutcás" kelet-európai történelemszemléletről szólnak. Az 1947-ben emelt szobrot a hírek szerint egy, a szovjet hadseregben szolgáló észt katonáról mintázták, s a nácizmus elleni harc hősi halottaira emlékeztetett.

Az emlékmű áthelyezése nyomán – amely egy halálos áldozattal, másfélszáz sérülttel és összesen ezer fő letartóztatásával járó zavargásokat váltott ki az észtországi oroszok körében – azonban nem csökkent a feszültség Moszkva és Tallinn között.

Tizenkét koporsót találtak a lebontott második világháborús szovjet emlékműnek egykor otthont adó dombon, Tallinn központjában - jelentették be hétfőn észt illetékesek, miközben a szoboralakot már új helyére állították fel a főváros katonai temetőjében.

A Tallinn központjában álló világháborús emlékmű áthelyezése miatt az orosz felsőház a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött. A Bronzkatona ügye Észtországot is megosztja.

Egy halottja és 43 sebesültje volt a tallinni zavargásoknak, amelyek az észt főváros második világháborús szovjet hősi emlékművének áttelepítése kapcsán robbantak ki - jelentette be pénteken az észt állami televízióban Tallinn rendőrfőnöke.

 Gazdasági szankciókkal fenyegette meg csütörtökön Észtországot Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a tallinni városközpontban lévő szovjet világháborús emlékmű - szovjet katonát ábrázoló bronzszobor - és a hozzá tartozó sírkert áttelepítése miatt.

Bár az 1,3 milliós Észtország lakóinak csaknem 30 százaléka orosz ajkú, a vasárnapi parlamenti választásokon egyik olyan párt sem jutott a törvényhozásba, amelyik kifejezetten az orosz kisebbség képviseletét tűzte ki célul.

Internettörténelmet írt Észtország a vasárnapi parlamenti választással. Az 1,3 milliós balti országban vált lehetővé a világon először, hogy a választók a világhálón keresztül adják le a szavazataikat.