Német régészek egyedülálló alagutat tártak fel. Az ókori rómaiak rendkívüli, több mint 100 kilométer hosszú föld alatti vízvezetéket építettek, hogy Szíria provincia városainak, a görögök által Decapolisznak nevezett tíz városnak, közöttük Pellának és Gadarának a vízellátását biztosítsák.

Régészek és antropológusok úgy vélik, sikerült egyértelműen azonosítaniuk Kleopátra fáraónő legifjabb húgának, IV. Arszinoé hercegnőnek a világhírű Epheszosz lelőhelyen megtalált csontvázát. Az ifjú hercegnőt több mint 2000 évvel ezelőtt, i. e. 41-ben gyilkoltatta meg Kleopátra és Marcus Antonius, hogy megszabaduljanak lehetséges riválisuktól a hatalomért folytatott harcukban.

Egy romos piramis feltárásakor mexikói régészek rendkívüli tömegsírra bukkantak Mexikóvárosban. A sírban nyugvó halottak a spanyol hódítónak, Fernando Corteznek ellenálló, majd elbukó utolsó azték harcosok lehettek.

1952-ben egy egyiptomi régész csodálatos halotti maszkot talált Kairó közelében, a szakkarai piramisnál. A maszk egy előkelő halott nő arcát fedte egykor. Mohammed Zakariya Goneim, a felfedező elhelyezte a 3200 éves rendkívüli leletet egy szakkarai raktárban.

Leonardo da Vinci tudományos elképzeléseinek hatalmas, 12 kötetes gyűjteményét, a Codex Atlanticust lapjaira kell bontani - ezzel a merész javaslattal állt elő a legnevesebb Leonardo-szakértő, Carlo Pedretti. A professzor szerint csak így javítható valamennyire a kötetekben lévő több száz lap állapota, amelyen rengeteget rontott az 1970-es években elvégzett, ám azóta is sokat vitatott restaurációs munka.

Különös pohárra bukkantak francia kutatók Egyiptomban. A francia búvárrégész, Franck Goddio vezette kutatócsoport egy, valamikor a Kr. e. II. és a Kr. u. I. század között készült edényt talált, amelynek falába egy szöveget karcoltak. Ha bebizonyosodik, hogy a felirat a bibliai Jézusra utal, ez lesz Krisztus legkorábbi említése.

Törvényszéki szakértői módszerekkel, valamint történeti dokumentumok és csontmaradványok felhasználásával hozta létre Caroline Wilkinson, a brit Dundee Egyetem professzora a XVIII. században élt zseniális zeneszerző, Johann Sebastian Bach valódi arcképét. Az eredmény a kutatókat alaposan meglepte.

Rendkívüli leletre bukkantak régészek a Pompejihez közeli Herculaneum feltárása közben. Az úgynevezett Papiruszok villájának maradványai közül egy fából és elefántcsontból készült trónszék került elő. Mivel a fa igen romlékony anyag, ez az egyik legkorábbi olyan fából készült szék, ami a római korból napjainkban is fennmaradt.

Egy hitelkártya méretű, alig 8 négyzetcentiméternyi pergamendarabka került vissza nemrégiben egy magánszemélytől egy izraeli közgyűjteménybe. Az 1087 éves becses töredék az Aleppói Kódex része, s az elmúlt 18 évben izraeli szakértők komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy tulajdonosától, Sam Sabbagh üzletembertől megszerezzék.

Múlt vasárnap klimatizált üvegbúra alá tették Tutanhamon fáraó múmiáját, így bárki megtekintheti a Királyok Völgyében a fiatalon elhunyt uralkodó maradványait. A fáraó haláláról a minap újabb elméletet tettek közzé. Tut király (Kr. e. 1346-Kr. e. 1327) nagyon fiatalon, 18 éves kora körül hunyt el. Halála okáról - a gyilkosságtól az örökletes betegségig - számos elmélet született. Most a kutatók úgy vélik, megtalálták a rejtély megoldását. A fiatal fáraó egy sivatagi vadászat során a gyorsan mozgó kocsiból zuhant ki.

Az inkák az isteneknek szánt gyermekeket hónapokon át hizlalták rituális legyilkolásuk előtt - derítették ki brit kutatók. Ez része volt annak a hosszú útnak, amelynek során a kiválasztott áldozatok végül elértek az Andok azon magas hegycsúcsaira, ahol megölték őket, s ahol azután több száz évvel később, napjainkban rátaláltak mumifikálódott és fagyott tetemeikre. A kémiai és DNS-elemzések kiderítették, hogy a Juanitának vagy Llullaillaco Lánynak elnevezett, 15 éves korában megfagyott inka gyermek halálos útja 12 hónappal tényleges kivégzése előtt megkezdődött.

A Sátán Bibliájaként is ismert Codex Gigasról a legenda úgy tartja, az ördög segítségével írták a középkorban, mintegy 800 évvel ezelőtt. A legnagyobb méretű, majdnem egy méter magas és fél méter széles, 75 kilogramm súlyú, középkori könyv most, 359 év múltán átmenetileg visszatért hazájába, Prágába.

Eldőlni látszik a régóta tartó vita arról, hogy az emberré válás történetének utolsó 2 millió évében egyenes vonalú vagy szerteágazó, afféle lombos fához hasonlító volt-e a fejlődés. Igaz-e, hogy a fajunk kialakulását közvetlenül megelőző másik két faj egymásból fejlődött ki, vagyis a Homo habilisból a Homo erectus és abból fajunk, a Homo sapiens - miként azt mostanáig a kutatók vallották. Hogy ki kinek volt az őse, kérdésessé vált az új felfedezések tükrében, annyi bizonyos azonban, hogy az ember kialakulásának története jóval bonyolultabb volt, mint azt eddig feltételezték.

Azután, hogy néhány éve egy trák királyi sírban csodálatos aranytárgyakat - ékszereken kívül egy aranymaszkot is találtak - most újabb aranytárgyak kerültek napvilágra. Ezek közül megint csak rendkívülinek mondható, egy újabb trák aranymaszk, amelyet éppen az elmúlt napokban fedeztek fel az ország keleti részében, a bolgár fővárostól 290 kilométerre keletre, Topolcsánban.

Egy igazi ritkaságot állított ki első ízben a jeruzsálemi Izrael Múzeum. Az 1400 éves kézirat egy kairói zsinagóga titkos kamrájában lapult évszázadokon át, míg egy amerikai gyűjtő fel nem fedezte és magával nem vitte.

Több mint egy évszázadig tartó kutatás után megtalálták végre Hatsepszut fáraónő múmiáját, az egyetlen nőét, aki saját jogán, királynőként uralkodott a hatalmas ókori birodalom fénykorában. Zahi Hawass egyiptomi régészeti főfelügyelő szerint a felfedezés "a legfontosabb eredmény Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es megtalálása óta".

Belga régészek egy négyezer éve elhunyt, ókori egyiptomi, magas rangú udvari tisztviselő érintetlen sírját fedezték fel. A sírban minden úgy várta a régészeket, ahogy az eltemetők hagyták: szolgaszobrok és istenek kísérték Henut túlvilági életébe.

A tenyérnyi, kőbe vésett, többnyire dús keblű, telt idomú női ábrázolások, az úgynevezett paleolitikus Vénuszok eddig is sok titkot rejtettek. Alkotóik a fejrésznek alig szenteltek figyelmet, az arcot ki sem dolgozták. Mivel a női nemi szervek annál hangsúlyosabb szerepet kaptak, feltételezhető, hogy a termékenységgel kapcsolatos hiedelmekkel hozhatók összefüggésbe.

Izraeli régészek a júdeai sivatagban megtalálták Heródes király sírját. Ehud Netzer, a Héber Egyetem munkatársa elmondta, hogy az úgynevezett Heródiumban, Heródes egyik kedvelt palotaközpontjában egy rendkívüli kőkoporsó darabjait ásták ki. Noha sem emberi csontokat, sem feliratokat nem találtak, a szarkofág elhelyezése és díszítése arra utal, hogy Nagy Heródest temették el benne. "Ehhez hasonló szarkofág még sehol nem került elő. Az eddig előkerült részeibe csodálatos, finoman kidolgozott virágmotívumokat faragtak. Egészen különleges darab" - nyilatkozta Netzer professzor.

Európában élő nem is olyan távoli őseink még "nemrégiben" is képtelenek voltak megemészteni a tejet - állítják brit és német tudósok kutatási eredményeikre hivatkozva. Mára azonban az észak-európaiak 90 százaléka gond nélkül élvezheti a tejivást, miközben a világ felnőtt népességének 70 százaléka ma sem képes megemészteni a tejet.