Szavazhat-e egy igaz keresztény ember baloldali vagy liberális pártra? Görgey Géza református lelkész sértőnek tartja a kérdést. Hozzá például az SZDSZ áll a legközelebb, és úgy érzi, erről nyilvánosan is szabad beszélnie. Csak nem a szószékről. A templomban szerinte nincs helye pártpolitikának.

Az alábbiakban Orbán Viktor legfrissebb megszólalásaiból válogatunk. A Fidesz elnöke több nagyvárosban tartott Évértékelő politikai programbeszédet.

További fontos bejelentés nélkül, a magyarság lehetőségeinek újradefiniálásával fordult hallgatóságához Békéscsabán tegnap Orbán Viktor.

Kampány van. Tapasztalható tehát némi tülekedés mostanság az emlékművek és bronzszobrok környékén.

A Fidesz és az MSZP az előző választáshoz képest sokkal előrehaladottabb felkészültségi állapotban van, önmagához és a többiekhez képest is, ugyanakkor a Fidesznek elég nagy tehertételt jelent Orbán Viktor kiszámíthatatlansága - nyilatkozta Kéri László politológus csütörtökön, pár órával azután, hogy Sólyom László április 9-re kitűzte a választások első fordulóját.

Az egyházban is vannak kaméleonok, akik a szocializmus építését szorgalmazták annak divatjában, de most egy dupla félfordulat után kompenzálnak; színt váltottak, s a csurkizmus szekerét tolva pápábbak akarnak lenni a pápánál. Tehát hiába nem politizál egyáltalán az a lelkész, aki nem ilyen, ha ők nem tartják be ezt az elemi szabályt.

"Bár Kerényi Imrékkel lenne tele Magyarország! Akkor valószínűleg kevesebb lenne a félelem... Kerényi Imrének súlya van, bocsánat! Sértő lenne az ellenkezőjét akár csak feltételezni is" - így válaszolt Orbán Viktor kedd este a Kossuth rádió Háttér című műsorában egy kérdésre.

Könnyen félreérthető volt, és a német nemzetiség egy részében félelmet keltett az a beszéd, amit Semjén Zsolt mondott a Fidesz debreceni nagygyűlésén - nyilatkozta lapunknak Heinek Ottó, az országos német önkormányzat vezetője. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a rendezvényen Pázmány Péter egyik, a protestáns erdélyi fejedelemséghez írott levelét idézte, amelyben így fogalmaz: "mi azért tartsunk jó korrespondenciát, mert különben gallérunk mögé pökik az nímöt". Majd aktuálpolitikai üzenetként hozzátette: a mindenkori labancok, németek itt vannak az országban, és alig várják, hogy a gallérunk mögé pökjenek.

Azok, akik felnőttként végigélték a szocializmus negyvenöt esztendejét, még jól emlékeznek arra, mennyire vigyáznunk kellett, nehogy valami kellemetlen kérdést tegyünk fel a szemináriumokon az előadónak, és ezáltal nehéz helyzetbe hozzuk őt. Persze a fiatalokban rakoncátlankodik a kisördög, és bizony még az ötvenes-hatvanas években sem hagyták ki a lehetőséget, hogy játszva a "naivat", a tájékozatlant, provokatív témákat vessenek fel. Hol vagyunk ma már ettől! A közelmúltban tanúi lehettünk, hogy a baloldali lapokban milyen ádáz viták dúltak, és addig-addig emlegették a kormány vezetőjének alkalmatlanságát, gyengeségeit, míg egyik pillanatról a másikra lecserélték a miniszterelnököt.

Tetszettek volna forradalmat csinálni - mondta Antall József a kilencvenes évek elején saját pártja radikálisainak, akik szerint ki kellett volna söpörni a kommunistákat mindenféle pozícióból. Tessenek forradalmat csinálni! - ezt pedig mintha már Orbán Viktor feszegetné - másfél évtizeddel az első szabadon választott kormányfő kijelentése után. Mi másra gondolhat az ember, amikor ezt a mondatot hallja a hét végi debreceni nagygyűlés szónokától: "A magyarok sem sejthették 1848 vagy 1956 januárjában, hogy az előttük álló év számára új oldalt kell majd nyitni a nemzet naptárában." Ebből néhány dolog azért következtethető. Például az, hogy Orbán soha nem volt, és ma sem Antall József szellemi örököse, ahogy azt a rendszerváltozás utáni második parlamenti ciklusban ő maga és a Fidesz jobboldali fordulatát előkészítő konzervatívok láttatni akarták. A két ember nem ugyanazt a nyelvet beszéli, és bárki is hiszi, nem ugyanazt az értékrendet vallja.

A Fidesz kampányfőnöke sem formailag, sem tartalmilag nem ért egyet Kerényi Imre kijelentéseivel; Rogán Antal erről a közszolgálati tévében beszélt.

A Fidesz nem hajlandó politikusnak tekinteni Kerényi Imrét, de nem is határolódik el a Változás 2006 kampányban általa hangoztatott szabadságharcos és forradalmi felhívástól. Azzal a hasonlattal élnek, hogy mindez olyan, mint egy metafora.

Steiner Pál, az MSZP elnökségének tagja, az V. kerület polgármestere nyílt levelet írt tegnap Rogán Antalnak, a belvárosi Fidesz elnökének, kampányfőnöknek - akit Kerényi Imre főnökének nevez.

Két okból lehet forradalmat csinálni. Vagy azért, hogy az vezethesse az országot, akit a többség megválaszt, vagy azért, hogy ne. Ez kétféle forradalom. Két ellentétes. Az egyik a másik ellen-je. 1989-ben az első félét tetszettünk volna megcsinálni, ha kellett volna: az vezesse az országot, akit a többség megválaszt. Kerényi Imre most a második okból csinálna forradalmat, ha kell: ha a többség nem azt választja, akit kell, akkor forradalom kell.

A Változás 2006 celldömölki rendezvényen Kerényi Imre arra szólított fel: a Fidesz választási kampányához csatlakozó önkéntesek alakítsanak hadsereget. A polgári kör-vezetőként is ismertté vált színházrendező szerint Magyarországon szabadságharc van, amit a jobboldalnak meg kell nyernie. Ha mégsem sikerül, forradalmat csinálunk - vetítette előre Kerényi.

Alig hiszem, hogy Magyarország igazságtalanabb lenne, mint bármely más szocializmusból jövő új polgári ország.

Úgy indul a kampány, hogy meglehetősen eltér a stílus fent és lent. A fent alatt az Országgyűlést, a nagy médianyilvánosságot kapó tömegrendezvényeket értem. Ott békülékenyre van hangszerelve a stílus, bár azért rendszerint ott is úgy nyújtanak kezet, nehogy el tudja fogadni az ellenfél. Lent ellenben már megkezdődött az aktivisták háborúja, sőt, az a háború, amikor az ellenfél valamikori aktivistáit is - akiket talán mellőzött, megsértett, elzavart a húsos fazék mellől - felhasználják.