Néhány hete egy képviselői interpellációra válaszolva a kormányzati illetékes azt mondta, hogy ők is észrevették: a végkielégítésekkel kapcsolatos rendeletük több pontja méltánytalan helyzetet teremt azok számára, akik megérdemelten jutnának nagyobb összeghez.

Gazdasági szükséghelyzetnek rendeli alá a Fidesz az alkotmányosságot – de csak ideiglenesen. A kormány ugyanis nem engedheti meg, hogy százmilliárdok kicsússzanak a büdzséből. Már elmúlt a kétharmados eufória, nem érvényes az a kötcsei vízió, hogy 15–20 évre rendezkednek be.

A Fidesz a „pofátlan” módon kifizetett több tízmilliós végkielégítések visszaszerzésére hivatkozik, ám ezt mintha a párt politikusai sem gondolnák komolyan, hiszen továbbra is a kétmillió feletti juttatásokat akarják megsarcolni.

Az Alkotmánybíróság fölvette a kesztyűt: a testület határozatai mindenkire nézve kötelezők – áll tegnapi közleményükben. Az alkotmánybírák hatásköreit szűkítő és a különadóról szóló új előterjesztéseket –melyekben már szó sincs a jó erkölcsről – várhatóan a jövő héten tárgyalják.

Lázár János szerint az alkotmánymódosításon és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatásán, valamint a különadóra vonatkozó jogszabály újbóli elfogadásán kívül jelenleg nincs más lehetőség a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzésére. A Fidesz frakcióvezetője ezt csütörtökön, Hódmezővásárhelyen jelentette ki.

Végre el kellene jutni oda, hogy nem az életet igazítjuk a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályokat, akár az alkotmányt is, az élethez - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön.

Gyakorlatilag kész helyzet elé állított a Fidesz mindenkit azzal, hogy a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezések megsemmisítésére az alaptörvény és az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvény módosítását helyezte kilátásba.

Az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket; egyesek szerint a Fidesz túllőtt a célon, más azt mondja: nincs Európában olyan objektív mérce, ami az alkotmánybíróságok hatásköréről szólna.

A keddi alkotmánybírósági döntés kihirdetését követő események után úgy gondolta, vezetőként nem vállalhat tovább szerepet a magyar igazságszolgáltatásban, és ezért december 31-i hatállyal lemondott a Fővárosi Bíróságon (FB) viselt elnöki posztjáról Gatter László. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a döntését tudomásul vette.

A fideszes képviselők az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosításával olyan helyzetet teremtenek, amelyben nincs pozitív kimenetelű játszma – mondja Lövétei István alkotmányjogász. A testület egy alkotmányjogi panasz benyújtása esetén megoldhatatlan dilemma előtt állna: vagy tudomásul veszi, hogy a korábban elvetett különadó ügyében nincs hatásköre, és akkor alkotmányos jogok sérülnek, vagy érdemben foglalkozik a beadvánnyal, s a parlamenti többséggel megy szembe.

„Egyelőre mindent elképzelhetőnek tartok.” Ezt mondta Harrach Péter munkatársunknak arra a kérdésére, elképzelhető-e, hogy a KDNP-frakció tartózkodik, vagy nem szavazza meg a Lázár János nevével fémjelzett 98 százalékos különadótörvényt, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást.

A Jobbik azt szeretné, ha - a sajtóbizottság ellenőrző albizottsághoz hasonlóan - az alkotmány-előkészítő bizottságból is kilépne a Fidesz.

Gatter László a Fővárosi Bíróság elnöke 2010. december 31-ei hatállyal lemondott elnöki tisztjéről. Lemondását Baka András az OIT elnöke elfogadta - áll a Fővárosi Bíróság sajtóosztályának közleményében.

A miniszterelnök szóvivője szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni.

A Fidesz alkotmánymódosítását a jobboldali és a konzervatív lapok, blogok szerzői is értékelték, az alábbiakban ezekből idézünk. (A blogok esetében nem számít szokatlannak, ha az újságírók álnéven, nicknéven publikálnak)

Rendhagyó közös sajtótájékoztatót tartott délelőtt Mesterházy Attila és Schiffer András. Az MSZP és az LMP frakcióvezetője levelet írt Schmitt Pálnak, hogy akadályozza meg az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását. Közös demonstrációt egyelőre nem terveznek.

A népszuverenitás intézményei állnak, abszolutizmusról nem beszélhetünk, de minden engedetlenséget azonnal politikai megtorlás követ.

Az Alkotmánybíróság „totális szétbombázása” vette kezdetét – így kommentálta a testület hatásköreinek szűkítését célzó fideszes előterjesztést Fleck Zoltán jogszociológus.

„Nem minősíthető jó erkölcsbe ütközőnek pusztán a mértéke alapján valamely törvényben biztosított, ott meghatározott mértékű és alanyi jogon járó jövedelem.” Ezt mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság (AB).

„Ha a nép nem dönthet egy kérdésről, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem. Ez nagyon fontos elv lesz a jövőre nézve. Egyedül az Országgyűlés, a szuverenitás letéteményese határozhat az emberek pénzéről” – közölte tegnap Lázár János pár órával az után, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvényt a testület megsemmisítette.