Minden történelem előfeltétele, hogy megéljük. Ezért semmi csodálkoznivaló nincs, ha e ködös-napsütéses őszön az emberek döntő részét inkább érdekelte a télálló burgonya ára, mint az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett csonkolása.

Nem szavazott tegnap a T. Ház a Lázár-javaslatokról, noha a bejelentések megtörténtek: 3,5 millióra emelik a 98 százalékos különadó határát a közalkalmazottak számára. Viszont 2005-ig visszamenőleges hatállyal lesz érvényes a törvény. Az Alkotmánybíróság alapjogok esetén jogosult lesz normakontrollra. A magánnyugdíjpénztárakról azonban bizonyosan nem lesz AB-döntés.

Nyílt levelet írt az országgyűlési képviselőkhöz a Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, amelyben arra kérik a törvényhozókat, jelenlegi formájában ne szavazzák meg a különadóról szóló jogszabálytervezetet.

A végkielégítésekre kivetett különadó összeghatárát jelentősen megemelik, de beszedik öt évre visszamenőleg. Ez aggályosnak tűnik.

Lázár János azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, és emellett azt is, hogy a nyugdíjba vonulókra se vonatkozzon a 98 százalékos jogszabály hatálya.

Az Alkotmánybíróság minden olyan jogszabály esetén élhet normakontrollal, ami alapjogot érint. Akkor is, ha adótörvényekről, büdzséről, illetékről van szó. A 98 százalékos különadó pedig nem lesz „társadalmi büntetés” a közszféra számára– így szeretné módosítani Lázár János az általa jegyzett javaslatokat.

A 98 százalékos különadóról szóló törvényt már hétfőn újraszavazzák – az érdekképviseletek véleményét érvényesítve. Vagyis minden bizonnyal 3,5 milliósra emelik a 2 milliós határt a pedagógusoknál és más közalkalmazottaknál.

A Jobbik azt szeretné, ha a 98 százalékos különadóról szóló törvény hatálya 2005-ig visszamenőleg terjedne ki a végkielégítésekre, ugyanakkor a törvény által a közszférában biztosított juttatásokat kivonnák a jogszabály hatálya alól.

A Fidesz frakcióvezetője nyitott a szakszervezetek kéréseire a 98 százalékos különadó közalkalmazottakra vonatkozó szabályozásának módosítása ügyében.

A kormánytisztviselők után az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselőket is indokolás nélkül rúghatnák ki. A fideszes gőzhenger tovább dübörög:egyetlen nap alatt féltucatnyi újabb egyéni képviselői indítványt nyújtottak be. Húszezerről százezerre nőne a helyszíni bírság felső határa, s korlátoznák a civil szervezetek jogait is.

„Meg kell nézni a KDNP tervezett módosító indítványát, és nyugodtan lehet támogatni is”– mondta Varga Mihály a 98 százalékos különadó kapcsán. Vagyis: komoly esély van rá, hogy a Fidesz–KDNP a tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók esetén nem 2 millió, hanem 3,5 millió forint felett veti ki a különadót.

Nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót; egyebek mellett ezt a rendelkezést is tartalmazza a Fidesz által az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítás.

Vajon tudják-e, mit csinálnak? Az alkotmányos demokrácia Magyarországon a végjátékát kezdte meg abban a pillanatban, amikor a Fidesz bejelentette, hogy korlátozni akarja az Alkotmánybíróság hatáskörét annak érdekében, hogy a testület által megsemmisített, a köz-végkielégítéseket visszamenőleges hatállyal is 98 százalékos különadóval sújtó törvényt újra, változatlan tartalommal fogadtathassák el.

Orbán Viktor elszámította magát. Minden, ami most történik ugyanis, annak következménye, hogy a honi fülkeforradalom lendületével akart uniós forradalmat csinálni, de ahhoz a 2,5 milliónyi magyar támogatása kevés – a költségvetési hiányt az EU nem engedte elszaladni.

Az Alkotmánybíróság határozata, amelyben kimondta, hogy alkotmányellenes a 98 százalékos különadóról szóló törvény, kompromisszumkereső szellemben íródott. Ha a kormány még egyszer, figyelmesen elolvassa, megláthatja benne a segítő szándékot – véli Kukorelli István alkotmányjogász. A volt alkotmánybíró szerint a Fidesz lépése nem jogállami válasz, s visszatértünk az 1949-es sztálinista alkotmány koncepciójához. Majtényi László szerint az AB okozhat még meglepetéseket. Matalin Dóra kérdezte őket.

Sólyom László szerint a jogállamiság szempontjából aggasztó a kialakult helyzet. Ezt utódjának fejtette ki tegnap a Sándor-palotában. Schmitt Pál viszont tévébeszédben azt mondta: a régi szabályok nehezítik az előrejutást.

Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.

Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken fogadta Sólyom Lászlót, a megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-vel.

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? - teszi fel a kérdést blogjában Gyurcsány Ferenc.

A Gyurcsány Ferenchez kapcsolódó Demokratikus Charta november 2-ára szervez tüntetést a Fidesz alkotmánymódosító terve ellen.