Össztűz alá vették a kormány környezetpolitikáját a zöldszervezetek tegnap kezdődött országos találkozójának (OT) résztvevői, és a kritikus állásponthoz a tanácskozás pénteki politikai fórumán a kormánypárt jelen lévő képviselője is csatlakozott. A zöldek az ún. rezsicsökkentéssel kapcsolatban is zavarba ejtő kérdéseket tettek fel a politikusoknak.

Svédország az oroszokkal szemben 1809-ben elvesztette Finnországot, de „megnyerte” a Karolinska Intézetet. Ez a kétszáz éves sztori azonban egyáltalán nemcsak a múltról szól, hanem legalább annyira a jövőről. Az orvosbiológia rohamléptű fejlődéséről, a világhírű intézmény lendületes terveiről.

A zajártalom vagy elöregedés miatt károsodott hallósejtek regenerálására új gyógyszert fedezett fel a japán Keio Egyetem kutatócsoportja, amellyel visszanyerhető a jó hallás.

Úgy tűnik, hogy valamennyi, a jövőjét komolyan vevő állam és cég arra koncentrál, hogy minél több, grafénnal kapcsolatos felfedezés kötődjön hozzá. A felfokozott aktivitás következménye: a grafénes szabadalmak számának hihetetlen mértékű felfutása. E különleges anyag tulajdonságait jól ismerők azt mondják, hogy a grafén az ipari forradalomhoz hasonló változást indíthat el a gazdaságban.

1812 januárjában sorozatos földrengések rázták meg a Mississippi völgyét. A jelenség megmagyarázhatatlan volt, hiszen az amerikai Közép-Nyugat nem az a vidék, ahol a tektonikus helyzet miatt ilyen esemény várható. Két évszázad telt el, de alig vagyunk közelebb a megértéséhez. Egy új kutatási irányzat szerint a válaszok sokkal mélyebben rejlenek bolygónk belsejében, mint eddig gondoltuk.

A múlt héten arról cikkezett a világsajtó, hogy december első hétfőjén szenzációs bejelentést tesz az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a legújabb marsi kutatási eredményekről.

Vékony jégen jár, aki az intelligencia genetikai alapjairól próbál magyarázni. Ráadásul e bonyolult és nehezen definiálható képességünkről naponta érkeznek olykor egymásnak ellentmondó tudományos hírek. Boldogkői Zsolt egyetemi tanárral, a Szegedi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetőjével megpróbálunk a jég hátán, beszakadás nélkül átkelni e veszélyes területen.

Évtizedek óta kísérleteznek olyan gyógyszerekkel, melyek segítségével végre a férfiak is kivehetnék a részüket a születésszabályozásból. Most végre elérhető közelségbe került egy olyan hatásos szer, amelynek óriási előnye, hogy – nőknek adott társaival ellentétben – még csak nem is tartalmaz hormont.

Lapunkban is beszámoltunk arról a nyári tanulmányról, amely bebizonyította, hogy a bioüzemanyagok nem alkalmasak az EU megújulós és szén-dioxid-csökkentési céljainak elérésére (ti. a teljes életciklusukat nézve alig kisebb a „szén-dioxid-lábnyomuk” a fosszilis üzemanyagokénál).

Szimbolikus időjárás: szürke esőfelhőkkel sötétített ég várta múlt héten a napelemekkel foglalkozó európai kongresszust és a hozzá kapcsolódó hatalmas kiállítást Frankfurtban. A több mint száz országból érkezett négyezer résztvevő egy roppant gyorsan változó, forrongó terület helyzetét és lehetőségeit próbálta áttekinteni.

Jövő hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díjas nevét teszik közzé. Azt nem tudni, hogy melyik nap ismertetik az irodalmi Nobel-díjas kilétét, de valószínűleg ez a nap a csütörtök lesz.

A minap kezdték árulni a legújabb iPhone-t. Bojár Gábort, az Európai Technológiai Intézet új igazgatótanácsi tagját az innovációról és a demokrácia lebontásáról kérdeztük, de az új kütyü premierjén látottakra is reagált. Mint mondta, önmagában pozitív, ha egy műszaki alkotáshoz valakit érzelmi kapcsolat fűz. Ha egy gépet nemcsak használunk, hanem szeretjük is. Hiszen az életben nem az a legszebb, ha szeretünk valakit vagy valamit?

A gazdasági világválság tudományra és innovációra gyakorolt hatását elemzi az OECD most megjelent terjedelmes tanulmánya, mely érdekes és megfontolandó megállapításokat tesz egyebek mellett hazánkra is.

1977. szeptember 5-én indult útnak a Voyager–1. Az űrszonda még a 35. születésnapján is ad jeleket, és lassan el is hagyja Naprendszerünket, hogy Chuck Berryvel boldogítsa a földönkívülieket.

A világ véges vagy végtelen? Mi volt az ősrobbanás előtt? Mióta létezik a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a kozmológia. Stephen Hawking meglepő ötlettel állt elő.

Számos pszichológiai kutatás igazolta, hogy az undor erősen befolyásolja viselkedésünket, választásunkat. Jobban befolyásolja életünket, mint azt korábban feltételezték. A kutatási eredményekből kiderül, hogy az undor a legkülönfélébb és legváratlanabb területeken hat ránk: befolyásolja politikai nézeteinket, a bírói döntéseket, de akár vásárlási szokásainkat is. És ennek legtöbbször még csak tudatában sem vagyunk.

Idén végre látványos is a fejlődés, noha a fejlesztések iránya és trendje semmit sem változott: egyre nagyobb tévéket és újabb, sokoldalúbb számítógépeket próbálnak eladni a vásárlóknak. Viszont újra szempont a minőség és a kiforrottság – legalábbis ezt szűri le a látogató a berlini szórakoztatóelektronikai és háztartási gépek kiállításán és vásárán látható termékekből.

A hét eleje óta magyar nyelven is működik a beszéd alapú keresés az androidos okostelefonokban – a most élesített 13 új nyelvvel együtt már 46 nyelven ért a Google Voice Search szolgáltatása. A fejlesztésről videóinterjúban kérdezhettük Pedro Morenót, a Google beszédtechnológiai kutatásainak vezetőjét

„A Marslakó egy szép nap szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost” – így kezdi 1935-ben megjelent Budapesti Kalauz Marslakók számára címmel írt kötetét Szerb Antal. A Világok harcának írója, H. G.Wells a Mars-lakókat tintahalhoz hasonló lényeknek ábrázolja, akik nemtelenek, egyedül is képesek a szaporodásra.