Greenpeace aktivisták hatalmas „Stop Mochovce" feliratú bannert lógattak le a ma a Szlovákiát és Magyarországot összekötő Mária Valéria hídról Esztergomban.

Egy speciális magasnyomású lézer és szervetlen gázok kombinációjával firenzei kutatók szerint ugyanazt az eredményt lehet elérni, mint a hagyományos elektrolízissel vagy a vízgőz metánnal történő reagáltatásával.

Közismert, hogy az allergiás reakciók fajtájában földrajzi különbségek vannak. Érthető: Görögországban rengetegen allergiásak az átlagosnál gyakrabban fogyasztott görögdinnyére (amely köztudottan nem görög eredetű, csupán gurul-görög). Izlandon kedvenc csemegéjükre, a halra válnak sokan allergiássá, míg Svájcban számosan a zellert "reagálják túl". Tudjuk, hogy sok minden másnak, környezetszennyezésnek, genetikai örökségnek, dohányzásnak stb. is van allergiát befolyásoló hatása, s ezek szintén nagy területi eloszlási különbségeket mutatnak.

A tudomány korszakában élünk, amikor csodákban hinni szinte már eretnekségnek számít. De vajon igazuk van a neves gondolkodóknak, akik heves kirohanásokat idéznek a képtelenségnek tartott jelenségek ellen?

Közép-Európából nem látszott, de a NASA TV-n keresztül a Kárpát-medencében élők is láthatták, hogy fél kettő körül két szonda is a Holdba-csapódott. Az amerikai tudósok a két szondát azért vezették a déli pólushoz közeli kráterbe, hogy víz jelenlétét mutassák ki.

Az eredeti tervekkel ellentétben nem idén, hanem a műszaki tervek és a költségvetési igény kidolgozása után, várhatóan két év múlva döntenek az európai neutronkutató sorsáról. Mezei Ferenc professzor szerint ez a két év Debrecen esélyét növeli.

Idén, akárcsak tavaly, az ősz eleji időszakban látványosan elszaporodtak a poloskák a települések kertes övezeteiben.

Eredetileg rendőrségeknek fejlesztették ki az elektromos sokkoló pisztolyokat. Később "tompított" hatású önvédelmi változatokat fejlesztettek ki belőlük. Most egy olyan vezeték nélküli típus jelent meg, amelyik mintegy húsz méterre képes kilőni a sokkoló lövedéket.

Fiatal nőé az a koponya, amit már hatvan éve Hitlerének tartanak - derítette ki egy új vizsgálat. A kutatás eredménye azonban nem változtat a tudósok által egyöntetűen elfogadott véleményen, hogy Adolf Hitler meghalt 1945 áprilisában a berlini bunkerben.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szerint a korábban számítottakhoz képest lényegesen kisebb a veszélye, hogy 2036 április 13-án a 269,75 méteres átmérőjű Apophis kisbolygó összeütközik a Földdel.

A fizikai Nobel-díj egyik idei kitüntetettje, a 75 éves Charles Kao Alzheimer-kór miatti enyhe demenciával él. Díja egy részét idősekkel és Alzheimer-kóros emberekkel foglalkozó jótékonysági szervezeteknek szánja.

A fehérjekészítésben alapvető szerepet játszó riboszóma szerkezetét feltáró tudósoké lett az idei kémiai Nobel-díj. Venkatraman Ramakrishnan, Thomas A. Steitz és Ada E. Yonath testvériesen osztozik a díjjal járó tízmillió svéd koronán. Negyvenöt éve nem kapott nő kémiai Nobel-díjat, az izraeli Yonath most befutott.

Szeptember közepén indult el Európa első átfogó természet-megfigyelő rendszere, a Vadonleső program. Az indulása után egy héttel már ezernél több észlelést rögzítettek az önkéntesek.

Olyan fizikusoké az idei Nobel-díj, akiknek munkássága a nagyközönség számára is érthető, hiszen az optikai szálas információtovábbítás, illetve a digitális fényképezőgépek lelkét jelentő CCD-szenzor megalkotása a nem fizikusok számára is fontos. Az optikai szálért Charles K. Kao, a CCD-technológiáért Willard S. Boyle és George E. Smith kapott idén fizikai Nobel-díjat.

Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta - Elizabeth H. Blackburn, Jack W. Szostak, Carol W. Greider -, aki a biológia egyik nagy problémájára talált megoldást: hogyan másolódnak a kromoszómák és hogyan védik meg magukat attól, hogy az osztódások során a genetikai anyag sérüljön?

Egyre biztosabb, hogy egy kétéves tervezési folyamat végén dől el az európai neutronkutató helyszíne, ezért az ESS Nemzeti Tanács felkéri a kormányt, hogy tartsa fenn a debreceni pályázatot, valamint továbbra is biztosítsa a tervezésben a magyar részvétel feltételeit.

Az Egyesült Államok legfontosabb tudományos elismerését, a Nemzeti Tudományos Érmet (National Medal of Science) Barack Obama elnöktől holnap veszi át a magyar származású Kálmán Rudolf.