A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását kezdeményezték a liberálisok a Századvég-ügy miatt.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik az uniós országok részéről Svájcra annak érdekében, hogy az alpesi állam működjön együtt a jövedelem eltitkolások felderítésében, a meg nem fizetett adók beszedésében. Egy-két ország már sikerrel járt, most Magyarország is szerencsét próbál.

Az új Polgári Törvénykönyv tervezetében sem szerepel az üzleti titok szabályát szűkítő kitétel, így nem biztosított a közpénzek felhasználásának átláthatósága civil jogvédők szerint.

Nem tekinthet be az adatvédelmi biztos a kémügy egyes irataiba – legalábbis a katonai ügyészség ezt az álláspontot képviseli. A közvélemény teljes kizárásával folyó nyomozás részleteit tehát a szakombudsman sem ismerheti meg.

Az adatvédelmi biztos az információszabadság védelme érdekében a titokvédelmi törvény módosítását kezdeményezi. A magyar jogszabály nem kompatibilis az EU-s szabályzással sem.

Az 1995 óta hatályban lévő titkosítási szabálygyűjtemény helyébe mától új törvény lép, amelyhez nagy reményeket fűztek nyilvánosságpárti civil szervezetek. Úgy tűnt ugyanis, a jogalkotó szakít a titokpárti szemlélettel.

A svájciak 62 százaléka ragaszkodik a banktitok megőrzéséhez - ez derült ki egy reprezentatív felmérésből, amelyet vasárnap közölt a svájci sajtó.

Igazolhatóak-e az állam titkai? Nyugtalanító kérdés. Mintha az európai gondolkodásban a felvilágosodás óta mindenekelőtt a szuverének titkai állnának a harmónia, az örök béke útjában. Ha minden nyilvános lenne, menten beköszöntene az aranykor. Tán nemcsak a zsarnokság, az ármány, a hazugság, de még a betegség és a csalfaság is eltűnne. Ez a megközelítés, mai ésszel, amennyire rokonszenves, annyira gyerekes is, mert olyan emberképhez kötődik, amelyre a történelem rácáfolt.

Fogy a tinta rendesen az állami szerveknél: kényes adataik százezreire pecsételik rá évente a "Szigorúan titkos" minősítést. Miért? Zala Mihályt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökét kérdeztük.

Szerdai ülésén tárgyal a kormány az önkormányzatokkal való párbeszéd intézményesítéséről. Aki netán kíváncsi volna rá, hogyan képzeli ezt el Lamperth Mónika, annak 2056-ig kell rá várnia, hacsak előbb ki nem szivárogtatják a titkos hangfelvételt.

Nem igaz, hogy közel van a megegyezés a titoktörvénnyel kapcsolatban – jelentette be Pető Iván ügyvivő.

"A közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, amely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem". Egyebek között ezzel az üzenettel hívta fel Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap a figyelmet arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) megsérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

Beperelte a Legfőbb Ügyészség a Népszavát, és a lap korábban államtitoksértéssel megvádolt újságíróját, aki egyik cikkében "fideszes irányításúnak" nevezte az ügyészséget. A vádhatóság hárommillió forint elégtételt kér jó hírnevének megsértéséért.