Délután fél négykor kezdődik Laborc Sándor tárgyalása a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán, amely várhatóan kedden dönt a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának esetleges előzetes letartóztatásáról - erről Laborc Sándor ügyvédje nyilatkozott újságíróknak.

Valójában a volt titkosszolgálati vezetők és a volt titokminiszter ügyének szakmai ügynek kellene lennie, valamennyi találgatás "vakvágány" - mondta Zamecsnik Péter, Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának védője a Tv2 reggeli műsorában.

„Szilvásy György szerint nem igaz az, amivel gyanúsítják, de ha igaz is lenne, akkor sem lenne kémkedés”, summázta a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterének ügyvédje, miután az eljáró katonai bíróság szabadlábra helyezte védencét. Szilvásyval szemben – Galambos Lajossal, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004–2007 között hivatalban volt főigazgatójával ellentétben – semmiféle kényszerintézkedést nem rendelt el a bíróság. (Emlékeztetőül: Galambos Lajos esetében előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet rendeltek el.)

Maratoni tárgyalás után döntött a bíróság arról, hogy nem helyezi előzetes letartóztatásba Szilvásy György egykori titokminisztert. Az MTI korábbi tudósítása szerint Szilvásyt bilincsben vezették ki a tárgyalóteremből, ám később kiderült, hogy akkor csak szünetet tartott a bíróság.

Vadai Ágnes kezdeményezésére a parlament illetékes bizottsága megtárgyalta a Szilvásy-ügyet. A tanácskozás után négy politikus is elmondta véleményét az ügyről. Konkrétumokat azonban nem árulhattak el. Amit ők megtudtak, azt rögtön titkosították 2089-ig.

Életszerűtlen, nevetséges vádak hangzottak el a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén a nemzetbiztonsági szakszolgálatok egykori vezetői és a volt titokminiszer ellen megindult eljárásokkal kapcsolatban - jelentette ki a testület ülését követően Vadai Ágnes bizottsági elnök. A fideszes Gulyás Gergely számára viszont "megalapozottnak tűnt a gyanú". A konkrét vádakról államtitokra hivatkozva egyikőjük sem beszélt. A bizottság kormánypárti tagjai ebben az ügyben befejezték a munkát.

Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mára összehívta a testület rendkívüli ülését.

A helyzet komoly. Vagy azért, mert a katonai ügyészség alappal gyanúsítja bűncselekményekkel a köztársaság titkosszolgálatának volt vezetőit és az őket felügyelő egykori minisztert. Vagy azért, mert alap nélkül gyanúsítja őket. A titkosszolgálati játszmák a rendszerváltás óta nem először válnak politikai és bűnügyekké.

Szombaton a Budapesti Katonai Ügyészség a lakásán tartott házkutatás után gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, akit információink szerint bűnpártolással gyanúsítanak. A szerdán őrizetbe vett elődjét, Galambos Lajost (akinek az ügyészi indítvánnyal szemben az előzetes letartóztatása helyett csupán a házi őrizetét rendelte el pénteken az illetékes katonai bíróság) kémkedéssel gyanúsítják, ahogy vélhetően a péntek este őrizetbe vett Szilvásy György volt titokminisztert is.

Fél éves fennállása alatt csupán egyetlen rendőrt talált "megbízhatatlannak" a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása mellett csapdaállításra is feljogosított Nemzeti Védelmi Szolgálat. Bolcsik Zoltán dandártábornok, a szervezet főigazgatója lapunknak arról is beszélt, hogy jelenleg három nyomozót és szeretteiket védik az alvilág bosszújától. Bolcsik azért is tartja fontosnak a törvényesen és tisztességesen dolgozó rendőrök védelmét, mert - mint elmondta - egykor róla is megpróbálták elterjeszteni, hogy egy drogkereskedő szervezet vezetője.

„Pillangókat” ráküldeni a célszemélyre, pásztorórákkal szexcsapdába csalni politikusokat, diplomatákat vagy üzletembereket régi, de változatlanul alkalmazott eljárás a titkosszolgálatok világában. Oroszul „áktyivnoje meroprijátyije”, angolul „dirty tricks” néven fut a magyar szakzsargonban „aktív intézkedésnek” hívott eljárás.

A helyi hatóságok engedélye nélkül kémkedtek amerikai titkosszolgálatok ügynökei feltételezett terroristák után Svédországban - jelentette a Svenska Dagbladet című lap internetes kiadása.

Nagyot égett Amerika és a világ előtt az egyébként rettegett hírben álló pakisztáni hírszerzés, az ISI: saját maga ismerte el, hogy baklövést baklövésre halmozott az Oszama bin Laden utáni évtizedes hajtóvadászat során. Az al-Kaida vezetője fegyvertelenül halt meg.

Az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium megmaradt iratait kezelő szövetségi hivatalban nem dolgozhatnak tovább olyan személyek, akik az egykori NDK-ban annak idején a Stasi hivatalos munkatársai voltak.

Milyen anyagokat elegyítve lehet vízgőzben felbontani úgy egy lezárt borítékot, majd visszaragasztani, hogy a címzett ne vegye észre? Miként lehet láthatatlan tintát előállítani, illetve ilyen titkos üzenetet láthatóvá tenni? Ezek „a receptek” voltak a CIA, az amerikai hírszerző ügynökség által leghosszabb ideje őrzött dokumentumok, amelyeknek titkosságát mostantól feloldották.

Nehezen ellenőrizhető, ezért veszélyes a Skype a Gmail és a Hotmail is – legalábbis az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) információs védelemért felelős osztályvezetője szerint.

Elegáns tweedzakókat hordott, imádott mindent, ami angol volt. Rajongott a kettős életet élt Kim Philbyért. A brit titkos­szolgálat ügynöke valójában a szovjet hírszerzésnek dolgozott, meggyőződéses kommunistaként rengeteg titkot árult el moszkvai megbízóinak.

Végleges bizonyítást nyert, hogy Dan Voiculescu, a román konzervatívok alapító elnöke, a szenátus jelenlegi alelnöke 1973 és 1975 között együttműködött a rettegett román titkosszolgálattal.

Egy palesztin férfi eltűnt egy vonatról Ukrajnában. A felesége azt állítja, hogy a férfit az izraeli titkosszolgálat elrabolta.