A Tokiói Elektromos Művek újfajta, adattovábbító funkcióval ellátott villanyórákkal cseréli le a hagyományos mérőket, hogy a fogyasztó és a szolgáltató is folyamatosan figyelhesse az áramfogyasztást. Ezzel kezdetét veszi az új generációs energiahálózat kiépítése.

Térhatású képekkel illusztrált mesekönyvet fejlesztettek ki dél-koreai tudósok, miközben Japánban szemüveget nem igénylő, háromdimenziós játékkonzolt készít a Nintendo.

Túl van az első sikeres tesztrepülésen a VSS Enterprise, a „kereskedelmi űrrepülő”.

Az emberiség legnagyobb építményei országokat elválasztó falak vagy kerítések. A kínai nagy fal az ellenséges nomád népek betörésétől és a fosztogatástól védte a középkori kínai birodalmat. Napjaink elválasztó falait a gazdagabb országok építik, a szegénység elől menekülő illegális bevándorlók, vagy terroristák visszafordítására.

A helikopterek közismerten zajosak. Különösen a legolcsóbb és legelterjedtebb, a mindössze két rotorlapáttal felszerelt típusok.

Az idősebbek az iskolában még azt tanulták, hogy az anyagnak háromféle halmazállapota van: szilárd, folyékony és légnemű. Ma már azonban a negyediket, a plazmaállapotot is oktatják. Ez az anyagnak olyan különleges formája, amely nagy energiájú gázokban alakul ki. Egy új tudományterület, a plazmakémia e gázok teremtette körülményeket használja föl arra, hogy mesterségesen hajtsanak végre egyes átalakulásokat.

Tavaly robbant be a köztudatba a háromdimenziós mozi, idén pedig már a térbeli képet adó tévék is megjelennek az üzletekben. Ez a leglátványosabb változás a vizuális kultúrában a színes film, illetve a színes televízió meg jelenése óta, és – bár a szemünk előtt zajlik – a műszaki hátteréről a nagyközönség alig tud valamit.

Amerikai kutatók a szöcskék haladásához hasonló elven működő járművet hoztak létre. Az eszköz nagyokat ugrik, és rotorjaival, mint a rovar a szárnyaival, sokszorosára növeli az „ugrótávot”.

Philip K. Dick sci-fi író örökösei arra készülnek, hogy beperelik a Google-t, mert véleményük szerint a cég a Szárnyas fejvadász alapjául szolgáló könyvből lopta új telefonjának nevét, a Nexust.

Hosszú évek óta a legsúlyosabb incidensre került sor tegnap a nemzetközi környezetvédők és a japán bálnavadászok között: az Antarktisz térségében egy japán kormányzati hajó, a Shonan Maru nekiütközött a Sea Sepherd nevű bálnamentő szervezet katamaránjának. Az Ady Gil az ütközéstől kettétört és süllyedni kezdett. A hatfős legénységet kimentették. A bálnamentők soraiban van a magyar Kristóf Veronika is, aki műholdas telefonon válaszolt lapunk kérdéseire.

A világ legmagasabb épületét tegnap adták át Dubaiban. Állítólag 828 méter magas, de mindenképpen háromszáz méterrel haladja meg az eddigi csúcstartót.

Az amerikai űrprogram jövője hosszú hónapok óta kérdéses. A jelenleg hivatalos tervek szerint az Egyesült Államok célja, hogy 2020 előtt (ismét) embert küldjön a Holdra, a harmincas évek elején pedig már a Marsot deríthessék fel az űrhajósok. A cél elérése érdekében tett eddigi lépések azonban meglehetősen visszafogottnak tűnnek.

Nehéz megmondani, hogy melyek voltak a XXI. század első évtizedének legfontosabb tudományos eredményei. Az őssejttel kapcsolatos kutatások, a genetikai és nanotechnológiai eredmények, a világ legnagyobb gyorsítójának megépítése, a kvantumszámítógép létrehozása mindenképpen maradandó alkotásnak tűnnek.

A tudomány az agy évtizedében sok mindent kiderített az agy működéséről, azt azonban nem tudjuk, hogyan lehetne a tudományos vizsgálatok eredményeit az oktatás fejlesztésére használni. Pedig – ahogyan azt nemrég egy berlini szakmai konferencián megállapították – sokat segítene a tanároknak is, ha tudnák, hogyan lehet legkönnyebben tanulásra serkenteni az agyat.

Az új évezred első tíz éve a be nem teljesült tudományos ígéretek történeteként is leírható. Mintha az alkalmazott tudományok szempontjából a XXI. század még el sem kezdődött volna: az emberiséget izgalomban tartó legfontosabb természettudományi dilemmák megoldásához nem kerültünk látványosan közelebb. Íme néhány érv, amelyek alapján az olvasó eldöntheti: túlságosan pesszimista, vagy inkább nagyon is reális ez az összegzés.

2009. Még mindig válság, itt a H1N1, meghal Michael Jackson, egy háborút folytató politikus Nobelt-békedíjat kap és Magyarország ismét kiesik a vb-selejtezőkön. Voltak azonban jó pillanatok is – legalábbis az interneten.

Egy férfi sírjában régészek az első, jeruzsálemi, Jézus korabeli halotti leplet találták meg. Izraelben került már elő hasonló korú lepel, de Jeruzsálemben most először akadtak ilyesmire. A lepel szövési technikája és stílusa teljesen különbözik a torinói lepelétől, a kutatók ezért kétségesnek tartják, hogy a Krisztus halotti leplének tartott torinói lepel valódi lenne.

A 120 évvel ezelőtt Kijevben született lengyel származású Igor Sikorsky alkotta meg 1941-ben a végül is elterjedt helikopterszerkezetet. A nevét őrző sikeres nagyvállalat konstruktőrei Paul Jacobson vezetésével 2005-ben kezdtek neki egy újfajta, a jelenlegieknél sokkal gyorsabb helikopter építéséhez.

Szenzációs felvételsorozatot tett közzé karácsony előtt a NASA/ESA Hubble-űrteleszkópcsoport az Orion-köd fiatal csillagairól.