„Ha plebejus elnököt akarunk, mint amilyen Göncz Árpád volt, akkor Schmitt Pál lesz az államfő, ha viszont egy autoriter, száraz jogászt, amilyen Sólyom László, akkor Ádert kell jelölni” – egyszerűsítette le Orbán Viktor a köztársasági elnök-választás kérdését a Fidesz órák óta húzódó elnökségi ülésén múlt kedden. Hét név volt az asztalon: Sólyom László, Schmitt Pál, Pálinkás József, Vizi E. Szilveszter, Tőkés László, Roska Tamás és Áder János.

Köztársasági elnököt választ jövő héten az Országgyűlés, amely emellett hétfőn dönt a médiacsomag két eleméről, valamint a Sólyom László államfő által megfontolásra visszaküldött, az alkotmánybírák választásával összefüggő törvényjavaslatokról.

Mindhárom ellenzéki párt aggályosnak tartja, hogy a leendő államfő nem kíván ellensúlyt képezni a kormányzati kétharmad akaratával szemben. Az MSZP aggódik, az LMP reménykedik, a Jobbik üres szavazólappal nyilvánít véleményt.

„S ha már a Jóisten rám testálja az elnökséget, csinálni, bírni fogom, a feleségemmel, a first ladyvel együtt." A Magyar Köztársaság adófizető polgáraként meghajtom fejem a jövővel való bátor szembenézés, a meg nem rettenés, a menni előre ideája, a nagyot álmodás, és a súlyos szereptévesztés ezen professzori fokozata előtt.

„Nem akarok elefántcsonttoronyban ülni, ha megválasztanak államfőnek, az emberek embere akarok lenni.” Erről beszélt Schmitt Pál, amikor tegnap meghallgatta a Fidesz–KDNP frakciószövetség. Orbán Viktor köztársaságielnök-jelöltje elismerte: a kétharmados kormánytöbbség miatt „fel kell kötni a nadrágját”. De nem akar sem ellensúly, sem a kormány törvényalkotási lendületének a gátja lenni.Schmitt szerint olyan alkotmányra van szükség, melyet össze lehet vetni az Aranybullával, a vérszerződéssel.

Az Európai Bizottság véleménye szerint nem megalapozott Magyarország keresete, hogy Szlovákia megszegte az európai uniós rendelkezéseit, amikor 2009 augusztusában megtagadta Sólyom László magyar államfőtől, hogy Szlovákia területére lépjen. Az Európai Bizottságnak azért kellett indoklással ellátott véleményt kiadnia, mert Magyarország azt tervezi, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul a Szlovákiával folyó vitában Ezt a lépést meg kell előznie egy brüsszeli állásfoglalásnak.

A Sándor-palotából messzire látni, mondta egyszer Sólyom László államfő, de talán Bulgáriáig, az aranyparti dűnékig mégsem, ahol Orbán Viktor kormányfő föladott egy levelet, bízva a bolgár és a magyar posta megbízhatóságában (tán mégsem vertek mindent szét ezek a büdös komcsik), hogy szerdáig a Kossuth térre ér államfőjelöltjének nevével, s láss csodát, valahogy oda is ért.

Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját - derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából.

Itt lenne a jó alkalom, hogy az áprilisban nagy győzelmet aratott párt megtudakolja az „emberektől”, hogy a következő öt esztendőben kit szeretnének látni a legmagasabb hazai közjogi méltóság székében: ki legyen a köztársasági elnök? Pártpolitikus, vagy a politikától független, alkotmányi kérdésekben jártas jogászprofesszor? Ehhez nem kellene drága népszavazást kezdeményezni, elég lenne egy széles körű, különböző településekre kiterjesztett közvélemény-kutatás, a civil szervezetek széles körű vitája is. Sajnálom, hogy ebből semmit nem látunk.

Orbán Viktor, élve a Fidesz alapszabálya által adott jogával Schmitt Pált javasolja a Fidesz-KDNP államfőjelöltjének. A házelnök már a helyszínen, pedig a képviselőcsoport csak holnap hallgatja meg. Nagyon nagy megtiszteltetés számomra a jelölés - mondta kollégánknak telefonon Schmitt Pál közvetlenül a bejelentés után.

Minden napra egy jelölt - a Magyar Nemzet információi szerint hét személyt is alkalmas államfőnek tart a Fidesz (vagy egy része). A verseny viszont eldőlt.

Szinte egy időben, két héten belül jut államelnökhöz Magyarország és Lengyelország. Nálunk a parlament szavaz róla, a lengyelek közvetlenül választják. Ott a jogosítványai is némileg erősebbek. Nálunk, ahogy a vezérelvű magyar kormánypártban eldől, kit emelnek pajzsra, megvan az elnök.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán levélben tesz javaslatot a köztársasági elnök személyére, és ezt a Fidesz-frakció csütörtökön rendkívüli frakcióülés keretében „fontolja meg.” Ezt közölte tegnap Lázár János, a Parlament piros társalgójában tartott sajtótájékoztatón. A frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy csütörtök délután a nyilvános frakcióülésen a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje be is tud mutatkozni.

A Fidesz nem vette figyelembe az államfő érveit –ismét úgy fogadta el a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, hogy marad az indoklás nélküli elbocsátás. Azt még ki is terjesztik.

A Sólyom László tevékenységével kapcsolatos kritikák közül egy már biztosan tarthatatlan: aki eddig azt állította, hogy az államfő újraválasztása érdekében hajlandó engedményeket tenni, elveit feladva alkalmazkodni, az a köztársasági elnök mai döntése után kénytelen lesz felülvizsgálni az álláspontját - írja blogjában Török Gábor.

Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait, mert ez mutatja, hogy Sólyom László is aggályosnak tartotta ugyanazokat a dolgokat, mint a szocialista frakció.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a kisebb önkormányzati képviselő-testületekről szóló törvényt.

Az államfő megfontolásra visszaküldte a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt.