Maga alatt vágja a fát Budapest a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség (Kerki) eladásával - vélik magyar cégek. Egyelőre úgy tűnik, a jövő év második negyedében válik meg az állam zárt tenderen a legnagyobb külföldön lévő ingatlanától. A Moszkva központjában fekvő épületben bérlőként jelen lévő magyar cégek szerint hibás döntés, hogy az állam eladja a becslések szerint 8-12 milliárd forintot érő, 17 ezer négyzetméteres tulajdonát.

Nem győzik hangsúlyozni az orosz politikusok, hogy a gázárakat nem a Kreml "büntetőpolitikája", hanem a világpiac határozza meg. A Moszkvával hűvös kapcsolatokat ápoló szomszédos államok vezetői ugyanilyen vehemenciával állítják az ellenkezőjét, a Gazprom évről-évre növekvő árajánlataira mutogatva.

Az energiaszektor után távközlési cégekben is szeretnének részesedést vásárolni orosz vállalatok. Érdeklődésük közzéppontjában többek között a Magyar Telekom stratégiai tulajdonosa, a Deutsche Telekom, a France Telekom, illetve a Vodafone áll. A Deutsche Telekom minden eszközzel meg akarja akadályozni az orosz "bevásárlást".

Freudi elszólásnak tekintette a sajtó, amikor Vlagyimir Putyin a külföldi orosz adósságállomány csökkentése kapcsán azt mondta, „senkinek sem kellünk”. Az élő adásban a polgárok kérdésére válaszoló elnök aztán javított az oroszul hasonlóan hangzó mondaton: senkinek sem tartozunk.

Az idei és a jövő évre szóló munkaprogramot írt alá Gilyán György keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztésért felelős kormánybiztos és Valerij Ivanovics Kuzin, a Moszkva Kormányzat Külgazdasági Bizottsága elnöke pénteken Budapesten.

Merényletet követtek el Moszkvában az orosz központi bank elnökének első helyettese, Andrej Kozlov ellen, aki csütörtök reggelre belehalt súlyos sebesüléseibe - közölte egy magas rangú kórházi orvos.

Oroszországban ismét 5000 rubeles bankjegyet hoztak forgalomba, a hivatalos indoklás szerint nem az infláció, hanem a növekvő reálbérek miatt.

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete megerősítette, hogy őszremegszülethet a két ország megállapodása, amely lehetővé tesziOroszország belépését a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO).

Az orosz állami olajvállalatot akár 80 milliárd dollárra is értékelheti a piac, de Soros György óv a "lopott vagyonba" való befektetéstől.

Az OTP Bank megvásárolja a moszkvai központú Investsberbank csoport96,4 százalékát 477 millió dollárért (373 millió euró, 105,16 milliárdforint), amelynek adásvételi szerződését hétfőn írták alá Moszkvában -jelentette be az OTP a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Tíz éven belül hatvan felhőkarcoló felépítését tervezik Moszkvában. Az orosz fővárosban már épül a Moszkva-City néven ismert negyed, benne Európa legmagasabb épületével, amely egyelőre még csak az alapoknál tart.

Az Angliában élő Abramovics viheti győzelemre Oroszországot az indiai-brit acélóriás felett. Az orosz multimilliomos ugyanis besegíthet a luxemburgi Arcelorért vívott harcban a most vesztésre álló Szeversztalnak az őt kiütő Mittallal szemben.

Alekszej Mordasov orosz milliárdos az EU és immár az egész világ vezető acélvállalatának elnöke és legnagyobb részvényese lett. A Mittal Steel halálos ölelése helyett az Arcelor inkább az orosz acélóriás Szeversztallal köt házasságot.

Alekszej Mordahov az EU, s immár az egész világ vezető acélvállalatánaklegnagyobb részvényese lett. Az Arcelor ugyanis összeállt az oroszóriás Szeversztallal, hogy kivédje a Mittal Steel ellenségesfelvásárlását.

Oroszországban a gáz és olajipari cégek kivételével szinte minden állami vállalatot dobra vernek. A Kreml nem a cégek felvirágoztatását reméli, a felszámolással járó konfliktusoktól akar megszabadulni.

Kedden életbe lépett a nemzetközi kaviárstop: nem exportálható a tokhal ikrája, jelen esetben elsősorban az orosz, kisebb részt iráni tokhalkaviár, mert így határoztak a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről kötött egyezmény, a CITES aláírói.

Vlagyimir Putyin elnök a külföldi bankok oroszországi fióknyitásával szemben foglalt állást szerdán Novoszibirszkben.

Az orosz állami ellenőrzésű Gazprom monopólium tegnap elindította az észak-európai gázvezeték építését, amely közvetlenül juttatja majd el Németországba a szibériai gázt a Balti-tenger alatt. Az új vezeték elkerüli majd a jelenlegi tranzitországokat, köztük a Gazprommal vitában álló, a földgázt Magyarországra is közvetítő Ukrajnát.

Az orosz parlament alsóháza pénteken módosította azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy a Gazpromban, a világ legnagyobb földgázipari cégében külföldi cégek tulajdonhoz jussanak.