A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajnálatosnak tartja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök újévi köszöntőjében előfordultak félregépelések, helyesírási hibák - tájékoztatta a hivatal hétfőn az MTI-t.

Hiába tapad egyenruha a a köznyelvre, a rádió, a tévé, az internet hiába sulykol uniformizált szavakat, nincs veszélyben a magyar tájnyelv. A nyelvhasználatot ugyanis nagyon nehéz levetkőzni, eltűnéssel fenyegetett helyzetben csak a szókészlet egy része, a köznyelvbe be nem került munkafolyamatok, tárgyak helyi megnevezései vannak.

Kereken kétszázezer családnevünk kétharmada idegen eredetű. De ezt a kétharmadnyi névtömeget a lakosság kétharmadánál jóval kevesebben viselik – miközben negyedmillióhoz közelít a Nagyok vagy a Kovácsok száma.

A kínai nyelv „tisztaságának" megóvása érdekében Peking betiltotta az angol nyelvű kifejezések használatát kínai napilapokban, folyóiratokban, könyvekben és internetes oldalakon.

Seregestül halnak ki növény- és állatfajok, glóbuszunk egyre többet veszít el milliónyi színéből – olvashatjuk, hallhatjuk immár naponként a legjelesebb szakemberektől. És hasonló veszteséggel kell számolnunk az embervilágban: Afrikától Óceániáig és Ázsiától Amerikáig csak a legutóbbi néhány évtizedben is – hogy csak egyetlen példát mondjunk – etnikumok és nyelvek egész garmadája tűnt el.

Csehország és Szlovákia EU-csatlakozásakor fel sem merült annak a lehetősége, hogy csak a két nemzet egyik anyanyelve legyen a hivatalos nyelv Brüsszelben.

A legtöbb nyelv emlék nélkül tűnik el Földről. Két nyelvész a Youtube egyik csatornáján gyűjti a legkülönfélébb nyelvi és kulturális emlékeket.

Vajon hány olyan nyelv létezett, amelyről még nem tudunk, s hány olyan, amelyről már soha nem is fogunk tudni, hiszen már „felfedezésük” előtt kihalt? Kis híján erre a sorsra jutott az India északkeleti csücskében nemrégiben felfedezett koro nyelv is.

Szédületes karriert futott be a Youtube-on nyelvészeti fejtegetéseivel egy orosz nyelvész doktorandusz, Marina Orlova. Aligha valószínű, hogy az etimológiai eszmefuttatások vonzzák annyira a szőke szépség rajongóit – sokkal inkább a hölgy meggyőző dekoltázsa produkálja a 100 milliós látogatottságot.

Példaértékű nyelvmentő akció lévén ismét egyre több indián beszéli a lushootseed nyelvet.

Schmitt Pál beiktatásakor legfőbb vállalásai közé sorolta „az édes anyanyelv védelmét, amelyet a világ egyre koptat”. Visszaadná nyelvünk régi rangját, amely szemünk láttára veszít szépségéből, hiszen a magyar fiatalok már nem fordítanak különösebb gondot a míves beszédre. Mozgalmat indítana és létrehozná a magyar nyelv védelme díjat, amely a határon túli magyarok számára is nyitott lenne.

Elakadt a portugállal? Brazíliában már ez sem gond: Rio de Janeiro államban ezentúl segélyvonalat hívhatnak azok, akik elveszettnek érzik magukat a nyelvtan útvesztőiben.

Egy 2009-es UNESCO jelentés kihaltnak nevezte az indiai aimol nyelvet, holott azt ma is több ezren beszélik, sőt, még rádióadást is közvetítenek aimol nyelven.

Bevallom, engem például a „felvállal”-lal lehet kikergetni a világból. Apám ugyanígy van a „de viszont”-tal („vagy de, vagy viszont” – süvöltötte gyerekkorunkban, míg végleg le nem szoktunk róla), de hallottam már olyat is, hogy valaki az „egy napon születtem Gézával”-tól, illetve a „lemerült a mobilom”-tól kezdett el idegesen kiabálni. Az előbbit még érteni vélem: talán a pontosabb „egyazon napon”-t preferálta volna az illető. Az utóbbin viszont azóta is gondolkodom – vajon mi fejezhetné ki plasztikusabban, hogy az a fránya mobil egyszer csak elnémult? Kimerült a telefonom, elhagyta őt az ereje?

Dél-Afrika bejelentette, hogy hamarosan az általános iskola első három évében minden kisdiák saját anyanyelvén tanulhat.

A spanyol, argentin, mexikói, uruguayi, paraguayi, chilei és hondurasi válogatottak játékosai mind beszélnek spanyolul, mégse mindig értik meg egymást.

Vajon melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse? Erre a kérdésre valószínűleg a legtöbb hazafi egyből a saját nyelvét említené válaszként. Pedig a megoldás közel sem ilyen egyszerű...

A 2012-vel kapcsolatos világvége elméletek igen népszerűek a nyugati világban, ám a maják, akiktől az évszámhoz kötődő eredeti rossz ómen származik, egyáltalán nem hisznek egy eljövendő katasztrófában. Erről a maják nyelvét és életét tanulmányozó Emily Tummons, a Kansas Egyetem professzora beszél egy, az egyetem honlapján közölt interjúban.

Az európai hódítás kezdetén csaknem 300 indián nyelv létezett Észak-Amerikában, amiből 175 még ma is él, de nagyon sok közülük erősen veszélyeztetettnek számít – írja a Philadelphia Inquirer.

Mivel ma az internet jelenti a legnagyobb szabadon elérhető információforrást, fontos, hogy ez az információhalmaz a kis nyelveken is minél hamarabb elérhető legyen. Ez a gondolat volt a fő témája annak a Styktyvkarban, Komiföld fővárosában tartott konferenciának, melyről a Georgian Daily honlapja is tudósít.