Nőtt a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága az utóbbi két évben: a megtakarítási ráták dinamikusan emelkedni kezdtek, az idén az első félévben már a GDP 4-5 százalék körüli szintjére nőttek - ismerteti a Concorde Értékpapír Zrt.

Éves szinten legalább 300 milliárd forint plusz jövedelemhez juthat hozzá a lakosság, amennyiben bevezetik az új, egykulcsos szja rendszert. Ennek az összegnek csaknem fele megtakarítássá is válhat - derült ki a KBC Equitas felméréséből.

Moratóriumot vezetnek be a hitel- és rezsihátralékosok számára, ne legyen a kisebb bajból nagyobb, a fizetőképesség megrendüléséből hajléktalanság, anyagi csőd, családi tragédia. Ám kiderült, hogy a moratórium is nagyobb bajt csinál a kisebből, mert a nem fizetők védelme növeli a nem fizetők számát, csökkenti a fizetési hajlandóságot. A ledolgozható hátralékból ledolgozhatatlan lesz. A következmények látványa erősíti a polgárok felelősségérzetét, a védettség érzete pedig gyöngíti. Nagyon nehéz dilemma.

Az intézményi megtakarítások 3,96 százalékkal nőttek 2010. második negyedévében az előző negyedévhez képest, június végén 9.200 milliárd forintot tett ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége tagjai által kezelt teljes vagyon - közölte a szövetség.

A lakosság jelentős összegeket helyezett át bankbetétekből befektetési alapokba az idén az első negyedévben, ezért a forintbetét állomány 3,6 százalékos csökkenésén belül a lakossági betétállomány 4,4 százalékkal mérséklődött míg az intézményi megtakarítások 8,2 százalékkal emelkedtek.

A magyar lakosság alig egytizede remél a következő egy évtől növekvő jövedelmet illetve megtakarításokat - derül ki a Raiffeisen Bank és a GfK Hungária közös felméréséből. Az emberek ötöde tudja úgy, hogy van félretett pénze.

A mintegy száznegyvenezer fővárosi és Budapest környéki kerttulajdonos alig kilenc százaléka használ locsolási mellékmérőt, holott felszerelésével akár bő hatezer forinttal is csökkenthetné az öntözés havi költségét.

Attól függően, melyik környező országhoz igazítaná a magyarországi adóterhelést Orbán Viktor, az 1000 milliárd forinttól a 3000-4000 milliárd forintig terjedhet az a bevétel, amiről lemondana egy Fidesz-kormány a következő 4, illetve 6 évben.

Hétmilliárd forint megtakarítással számol az a terv, amelyet Horváth Csaba leköszönő főpolgármester-helyettes a BKV hatékonyságának javítására készíttetett. Nincs benne érdemi létszámleépítés és járatritkítás, de növelné a dolgozók fizetését.

Lefarag 448 milliárd forintot a költségvetésből a kormány. A pénzügyi tárca a nyugdíjakon, a lakás-, és energiaártámogatáson, az önkormányzatokon, valamint a közlekedésen spórolna.

Félmilliárd forintot spórolna a mozdonyai által elfüstölt gázolaj takarékosabb felhasználásán jövőre a MÁV-Trakció Zrt. Az állami vasút vontató járműveit üzemeltető cég zárt üzemanyagtöltő rendszert vezetett be.

Január óta 30 millió forinttal kevesebb a megtakarítása a miniszterelnöknek; a pénzügyminiszternek százmilliós tőketartozása van, a közlekedési miniszternek vitorlása, a szociálisnak egy Suzuki Swiftje. Vagyonukról nyilatkoztak.

A Dunarettentői Néplap Balatonborzadály és Vidéke rovatának fiatal riporternője felkereste az Ismeretlen Vagyonnyilatkozót, hogy anyagi helyzetének...

A feltalálónak, hősünknek, eddigi élete folyamán két nagy ötlete volt. Egyik nagyobb, mint a másik. Két sorsfordító agyszüleménye közt éppen tíz év telt el, de a találmány tárgya, alkalmazhatóságának helyszíne nem különbözött. Az inspiráló tényező sem változott.

A rendszerváltozáskor megnyílt adósságörvényben még mindig több tízezer régi OTP-hiteles család forog. S közben már formálódik az új adósságcsapda.

Vége a könnyű pénzkeresésnek: a pénzüket befektetési alapokban tartókra most olyan idők járnak, amikor alaposan meg kell gondolniuk, hogy mire tesznek. Az eddig szinte automatikus hozamot garantáló befektetések roszszul teljesítenek, az viszont nem egyértelmű, mi lesz a nyerő.

Rossz pénzügyi döntések milliárdos veszteséget okoztak a magánbefektetőknek az elmúlt években. A pénzügyi kulturálatlanság ugyanis zsebre megy. A rossz családi döntések sorozata pedig a gazdaság egészére is kihat. Ezt felismerve az MNB hosszú távú programot indított a pénzügyi kultúra fejlesztésére.

A világ gazdagjai egyre gazdagodnak: a legtehetősebb egy százalék már a felhalmozott vagyon nem kevesebb mint egyharmadát tartja kezében.

Miközben a magyarok háromnegyedének egyáltalán nincs spórolt pénze, a több mint hatmillió forinttal rendelkezők száma negyedére csökkent az utóbbi két évben - a Gfk Hungária és a Wall Street Journal 15 országra kiterjedő, közösen készített befektetési barométeréből kirajzolódó kép nem túl biztató. Magyarországon a lakosság alig negyede rendelkezik pénzügyi befektetéssel, ami a környező országok 34 százalékos arányától is messze elmarad, nem beszélve a Nyugat- Európára és az Egyesült Államokra jellemző több mint ötven százalékról.

"Ha nincs tőkepiac, akkor nincs szerepe a hazai befektetőknek, ebben az esetben pedig nincs esély arra, hogy a közepes hazai vállalatok tőkét vonjanak be. Akkor pedig esélyünk sem marad, hogy új nagyvállalati központok alakuljanak ki. Ha pedig nem lesznek hazai kézben lévő nagyvállalatok, akkor pedig nincs mibe fektetni megtakarításainkat, így azok kényszerűségből külföldre távoznak majd."