Magyarország elismerte a független Koszovót - jelentette be Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára a kormány szerdai budapesti ülését követően.

Belgrád után a boszniai Szerb Köztársaság székhelyén is zavargásokba torkollott a Koszovó függetlensége ellen szervezett demonstráció. Banja Luka utcáit elárasztotta a könnygáz, miután a tízezres tömegből kiváló radikálisok az USA konzulátusába próbáltak betörni.

Tudjuk, hogy a magyar kormány bejelentette Koszovó elismerésének szándékát, és nagyon sajnáljuk, hogy Magyarország ezen az úton halad - mondta Goran Gvozdenovics, a budapesti szerb nagykövetség első tanácsosa a Népszabadságnak. A nagykövet hiányában a külképviseletet vezető diplomata még nem ismeri ugyan az államtitoknak minősített akciótervet, amellyel Belgrád a Koszovót elismerő országok lépésére reagál, de a kétoldalú kapcsolatok jelentős megromlását elkerülhetetlennek tartja.

Amikor egy jó hónapja a magyar kormányfő Strassburgban elkerülhetetlennek mondta Koszovó függetlenségét, egy fiatal filozófus, Novák Zoltán - a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének Grotius című internetes folyóiratában - összegezte azokat az érveket, amelyek az ellen szólnak, hogy Magyarország elismerje az 1913-ban Szerbiához csatolt, már akkor is albán többségű tartomány függetlenségét.

"Uram, én nem robbantom ki az ön kedvéért a harmadik világháborút" - e szavakkal reagált Mike Jackson, brit tábornok amerikai kollégájának, Wesley Clarknak arra az óhajára, hogy fegyverrel űzzék el az orosz ejtőernyősöket. A színhely nem Berlin volt, hanem... Pristina, a koszovói főváros. Az időpont pedig: 1999. június 12-e.

"Gyilkold, koncold, albán itt nem marad!"; "Magyarokat a jég alá!"; "Magyarok, söprés haza!" Ismerősnek ismerős mondatok, de nem régiek. Hétfőre virradóra számos vajdasági és szerbiai városban újabb falfelületeket borítottak el a gyűlöletet szító falfirkák.

Értesülésünk szerint Koszovó áll majd a jövő hét elejére tervezett magyar-szerb kormányfői tárgyalások homlokterében.

Úgy látszik, Robert Fico mindinkább hajlik rá, hogy a szappanoperák dramaturgiája szerint kezelje a Malina-ügyet. A nyitrai magyar diáklány megveretésének első évfordulóján például már egy kormányellenes összeesküvés kereteiben helyezte el a tavaly nyári esetet, ahol a szálakat valójában a szlovákiai magyar párt környékén mozgathatták. Annyiban persze igazat lehet adni a pozsonyi kormánykoalíció vezetőjének, hogy a rejtélyes história tényleg nincs híján a bulváros fordulatoknak. De ennél is szembetűnőbb, hogy - akárcsak a jobb tévésorozatok - ez a sztori is kezd lassan végtelenített történetté átalakulni.

Esténként magas, ösztövér alkatú férfi ücsörög a balassagyarmati vasútállomás szélső padján. A menetrendet rég fejből tudja, nyolckor és kilenckor Vácról, negyed tízkor Aszódról, fél tizenegykor Vácról érkezik egy-egy piros motorvonat. A szerelvényekről leszálló néhány utas percek alatt eltűnik a környező utcákban, azután fél órán át nem történik semmi. Az őszülő, szikár alak szótlanul nézi az üres vágányokat. Ha elmélyül a csend, előhúz egy szál cigarettát fehér inge zsebéből, és mélyen leszívja a füstöt. "Ez a pasas idejár mozizni" - mondta róla egy vasutas, és nem is tudta, mennyire ráhibázott.

Szerbia számára az uniós integrálódás elsődleges törekvésnek minősül - jelentette ki Pozsonyban Vuk Jeremics szerb külügyminiszter, aki kedden vendégként részt vett a regionális partnerség országainak tanácskozásán.

A toleranciaprogram folytatásáról, kulturális vegyes bizottság felállításáról és a gazdasági együttműködés fejlesztéséről állapodott Szili Katalin magyar és Oliver Dulic szerb parlamenti elnök kedden Szegeden.

Telitalálatnak vélte Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke, hogy három vajdasági magyar párt Göncz Kinga magyar külügyminiszterhez fordult a szerbiai - országos kisebbségi önkormányzatokként működő - nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény általuk vitatott tervezetével kapcsolatban.

Legyen bár „gyanús tranzakció”, vagy éppenséggel „az évszázad kulturális beruházása Szabadkán”, a szerb Nemzeti Fejlesztési Alap támogatásával megújuló színház megérdemli, hogy végre törődjenek vele.

Ha nem rendezik megnyugtatóan a szerb kisebbség helyzetét Koszovóban, a tartomány függetlenedése után nagyarányú vándorlás indulhat meg a térségből, amelynek egyik célja Vajdaság lehet; a koszovói szerbek betelepedése felboríthatja a térség érzékeny etnikai egyensúlyát - mondta Udvardi Iván, a külügyminisztérium szakállamtitkára pénteken az MTI-nek, egy Koszovóról szóló budapesti konferencia közben.

Kisebb belpolitikai lavinát indított el Szerbiában a belgrádi német nagykövet. Médiahírek szerint Andreas Zobel állítólag azt mondta: Magyarország esetleg visszaigényelheti a Vajdaságot, ha Belgrád további ragaszkodása Koszovóhoz destabilizálná Szerbiát.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kedden határozott hangú közleményben ítélte el a december 24-re virradóra Újvidéken elkövetett újabb temetőrongálást, követelve a tettesek felkutatását és megbüntetését.